Ismét gyengült a magyar fizetőeszköz, hétfőn már 402 forintot is kellett adni 1 euróért. Ilyenkor sok megtakarítónak eszébe jut, hogy a félretett pénzét átváltsa euróra – lehet, hogy te is éppen közéjük tartozol! De vajon bölcs ötlet a forintgyengülés hatására rögtön a pénzváltóhoz rohanni?
Nem lehetünk túlzottan büszkék a forint mostani teljesítményére: több mint egy év után megint a 400 feletti euróárfolyammal kell barátkoznunk. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, felerősödtek az euróváltás mellett érvelő hangok – habár a legtöbbek számára közel sem tűnik racionális döntésnek a gyengülési hullám kellős közepén ugrálni a különböző devizák között.
Nincs itt semmi látnivaló, 20 éve gyengül a forint
Ha megpróbáljuk kizárni a médiából áradó hatalmas zajt, és egy lépéssel messzebbről szemléljük a forintgyengülés kérdését, valójában semmi rendkívülit nem tudunk megállapítani. Érdemes egy pillantást vetni az euró-forint devizapár több évtizedes történelmére – és a szemünk előtt egy régóta tartó, egyértelmű trend fog kirajzolódni.
Látható, hogy a vizsgált időszakban – némi ingadozástól eltekintve – folyamatosan veszített az értékéből a magyar fizetőeszköz. Húsz évvel ezelőtt (2004 októberében) alig 246 forintot kellett adni egy euróért, tíz éve (2014 októberében) már 309 forintba került az európai deviza, ma pedig 402 forint az aktuális euró-forint árfolyam.
Egy lélektani határ átlépése tehát nem feltétlenül hordoz különösebben jelentős pénzügyi tartalmat, azonban ráirányítja a figyelmet egy nagyon fontos gazdasági folyamatra: a forint évtizedeken átívelő folytonos gyengülésére.
Hirdetés
Hirdetés
Mi a helyes hosszú távú stratégia?
Felmerül a kérdés, hogy a fenti tendencia ismeretében hosszú távon milyen stratégiát érdemes követniük a befektetőknek. Hiszen a forint gyengülése önmagában is egy jelentős hozambefolyásoló tényező: 2001. év eleje óta összesen 52%-kal drágult az euró a forinttal szemben. Ez azt jelenti, hogy két teljesen azonos hozamú befektetés közül lényegesen jobban jártak a befektetők azzal, amelyik nem forintban, hanem euróban van nyilvántartva.
Vessünk egy pillantást a német tőzsdeindexet (DAX) és a magyar tőzsdeindexet (BUX) leképező befektetési alapok múltbeli teljesítményére. A BUX ETF árfolyama a 2006-os indulása óta 2,78-szorosára emelkedett, míg a DAX ETF értéke ugyanez idő alatt 2,56-szorosára nőtt. Fontos különbség azonban, hogy előbbi forintban, utóbbi euróban értendő! Az összehasonlíthatóság érdekében a BUX ETF teljesítményét euróra is átszámítottuk. Az eredmény rendkívül tanulságos: a BUX ETF euróban kifejezve már csak 1,76-szoros értéknövekedést produkált.
Konkrét pénzösszegekre vetítve: aki 18 évvel ezelőtt, 2006. év végén 10 millió forintnak megfelelő eurót befektetett a BUX indexet követő befektetésbe, ő most 27,75 millió forinttal tudna kiszállni. Ezzel szemben 10 millió forintnyi DAX befektetés ugyanez idő alatt 40,43 millió forintra hízott volna, vagyis a német piacra voksoló befektető gazdagabb lenne 12,68 millió forinttal!
Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a német tőzsdei befektetés eurós hozama némileg elmaradt a magyar tőzsdei befektetés forinthozamától, de a forintgyengülés hatalmas hátrányba hozta a BUX-befektetést. Emiatt azonos devizában kifejezve sokkal nyerőbb befektetésnek bizonyult a német tőzsdeindexet leképező befektetési alap.
A hosszú távra előretekintő megtakarítóknak tehát fel kell készülniük arra, hogy az (egyébként magasabb kockázatú) forintos befektetések hozamtöbblete nem tudja teljesen kompenzálni a forintgyengülésből származó veszteséget. Ez pedig igen erős érv a nyugati befektetések mellett.
Hogyan lehet neked is eurós befektetésed?
Láthattuk, hogy hosszú távon komoly előnnyel jár az, ha a megtakarító a saját javára tudja fordítani az euró erejét. Jó hír, hogy az eurós befektetések számos formában elérhetők, így a magyarok is könnyedén beválogathatják ezeket a portfóliójukba.
1. Készpénz
Sokaknak az az első gondolatuk, hogy a forint készpénzben tartott megtakarításukat átváltják euró készpénzre. Ez több okból sem optimális megoldás: egyrészt a készpénzváltás jelentős tranzakciós költségvonzattal jár, másrészt a bankjegyek könnyedén megrongálódhatnak (vagy ellophatják őket), harmadrészt ez a „befektetési forma” egyáltalán nem kamatozik. A fizikai kockázatok és az infláció is csak úgy védhetők ki, ha mellőzöd a készpénzt, és valamilyen fejlettebb megtakarítási formát választasz helyette.
2. Bankbetét
Másodikként az eurós bankbetét jöhet szóba, akár lekötött, akár látra szóló (nem lekötött) verziókban. A bankbetét legfőbb előnye, hogy teljesen kockázatmentes befektetés, de ez általában alacsony hozamokkal jár együtt. A jelenlegi környezetben szinte lehetetlen értékelhető nagyságú eurós betéti kamatokat elcsípni, így hozampotenciál szempontjából a bankbetétek nem tekinthetők különösebben versenyképesnek.
3. Állampapír
Az utóbbi években hatalmas népszerűségnek örvendett az állampapír-befektetés, ami elsősorban a kimagasló forintkamatoknak volt köszönhető. Ugyanakkor eurós állampapírt is vehetnek a magyar befektetők, legyen szó akár a magyar állam által kibocsátott Euró Magyar Állampapírról (EMÁP), akár más országok kötvényeiről.
A 3 év futamidejű EMÁP kamata most éppen évi 3,49%, de ez háromhavonta változik, attól függően, hogy a bankközi eurókamatok hogyan alakulnak. Nemzetközi eurós államkötvények többek között a tőzsdéken vásárolhatók, de az adózás és egyéb tényezők miatt ez a megoldás csak tapasztalt befektetők esetében jöhet szóba.
4. Befektetési alapok, ETF-ek
A befektetési alapok azok számára jelenthetnek kézenfekvő megoldást, akik nem szeretnének sokat foglalkozni a befektetésükkel, mégis egy jól diverzifikált portfólióra vágynak. A befektetési alapok segítségével már minimális összegekkel is van lehetőség befektetni szinte bármelyik ország részvénypiacára, de ingatlan- vagy kötvénybefektetéseket is elérhetsz általuk.
A fenti ábrán például a német és a magyar tőzsdeindexeket követő befektetési alapok mozgását szemléltettük – magyar kisbefektetőként hasonló konstrukciók garmadájához tudsz hozzáférni. Ráadásul ehhez még eurót sem muszáj váltanod, hiszen a külföldi piacokra fektető alapok sok esetben a pénzváltást is elintézik.
5. Életbiztosítások
A magyarok körében igen népszerűek a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások, legyen szó akár az államilag támogatott nyugdíjbiztosításról, akár a szabad felhasználású, támogatásban nem részesülő konstrukciókról. Ezek mind forintban, mind euróban elérhetők, sőt újabban dollár alapú megtakarítás is megtalálható a biztosítók kínálatában.
De a befektetési alapokhoz hasonlóan itt sem feltétlenül szükséges eurós megtakarítást választanod ahhoz, hogy hozzáférj az eurós befektetésekhez. Megteheted, hogy forintban kötöd meg a szerződést, forintot fizetsz be a megtakarítási számládra, kiválasztod a számodra szimpatikus – akár nyugati – befektetéseket, majd a háttérben átváltják a pénzt a megfelelő devizára, hogy követhessék az általad megjelölt befektetési stratégiát.
6. Tőzsdei részvények
A legprofibbak persze azt is megtehetik, hogy kikerülik a befektetési alapokat vagy más szolgáltatókat, és összeállítanak maguknak egy tetszőleges portfóliót, akár dolláros és eurós részvényekkel teletűzdelve. Ehhez nagyfokú befektetői jártasság szükséges, hiszen a részvények megvásárlását közvetlenül a tőzsdéken keresztül lehet lebonyolítani.
Habár ez jóval több macerával jár, mint egy befektetési alap használata, mégis szólnak érvek mellette: az önálló befektetők kedvükre válogathatnak a világ bármely értékpapírjai közül, szabadon dönthetnek a portfólió súlyozásáról, és akár a tranzakciós költségeiket is csökkenthetik.
Összefoglalás
A 400 forintos euróárfolyam átlépésének apropóján ismét érdemes foglalkozni a tartós forintgyengülés témájával. A devizaárfolyamok mozgása nem csak a rövid távon gondolkodó spekulánsok számára fontos: legalább ennyire tisztában kell lenniük a folyamatokkal azoknak is, akik több évtizedes időtávra szeretnének befektetni. Láthattuk, hogy a forintgyengülés olyannyira hátráltatta a magyar részvények teljesítményét, hogy azok sem hozam, sem kockázat szempontjából nem tudták felvenni a versenyt a hasonló német befektetésekkel. Ebből a jelenségből tanulva a racionális magyar megtakarítók arra a következtetésre juthatnak, hogy a forinton túl más devizáknak, elsősorban az eurónak és a dollárnak is érdemes helyet szorítaniuk a hosszú távú befektetési portfóliójukban.
