Rendkívül népszerű Magyarországon a Diákhitelek, ami érthető, hiszen jelentős terhet vehet le a szülők válláról a gyermekek egyetemi évei alatt, de olyan is van, aki e nélkül nem is tudna továbbtanulni. A hitel feltételei ráadásul rendkívül kedvezőek, törleszteni pedig csak a tanulmányok végeztével kell. Sok fiatal azonban pont ebben az időszakban alapít családot, igyekszik saját otthont vásárolni, amihez viszont hitelre lehet szükségük. De mennyiben nehezíti meg egy meglévő Diákhitel az újabb hitelfelvételt? Ennek járt utána a Bankmonitor.
Alapvetően a Diákhitel1 és Diákhitel2 esetében a hallgatói jogviszony megszűnését követő negyedik hónaptól kell elkezdeni törleszteni a hiteled, ám a járványhelyzet miatt 2020. december 31-ig a Diákhitel Központnál is általános fizetési moratórium van életben, ami meghatározott körnek – nyugdíjasoknak, munkanélkülieknek, közfoglalkoztatottaknak és a gyermeket nevelő családoknak –2021. június végéig meghosszabbodik. A Diákhitel Plusznál az igényelt összeg folyósítása után egy évig nincsen törlesztési kötelezettség, ezt követően azonban meg kell kezdeni a visszafizetést.
Hirdetés
Hirdetés
Mennyi a Diákhitelek havi törlesztője?
A Diákhitel1 és Diákhitel2 esetében a havi törlesztőrészlet nagysága az első két törlesztési évben a minimálbérhez, a harmadik évtől pedig a jövedelemhez igazodik.
- A szabad felhasználású Diákhitel1 esetében: a törlesztési részlet az előző év október 31. napján érvényes minimálbér, majd a két évvel korábbi, éves bruttó jövedelem 6, 8 vagy 9%-a.
- A kötött felhasználású Diákhitel2-nél: a részlet nagysága az előző év október 31. napján érvényes minimálbér, majd a két évvel korábbi, éves bruttó jövedelem 4-11%-a.
- A szabad felhasználású Diákhitel Plusz esetében: a felvett hiteltartozás és az általad választott futamidő alapján kerül megállapításra a törlesztőrészlet, ami végig azonos összegű marad.
Fontos, hogy ha a Diákhitel1 és a Diákhitel2 esetében a 2. évtől alapul vett bruttó éves jövedelem nem éri el a minimálbér 12-szeresét, akkor a minimálbér meghatározott százaléka alapján számolják ki a havi törlesztőt.
Hogyan befolyásolja a Diákhitel havi törlesztője a hitelképességedet?
Amikor hitelt szeretnél felvenni, akkor a bank ellenőrzi az igazolt jövedelmed – vagy jövedelmeid – nagyságát, ugyanis a hiteltörlesztésre fordított összeg nem haladhatja meg a jövedelem meghatározott százalékát. Egy legalább 10 éves kamatperiódusú lakáshitel, illetve egy fix kamatú személyi kölcsön esetében 500 ezer Ft nettó jövedelem alatt 50% a plafon, félmillió forintot elérő jövedelemnél pedig 60%-nál „ránt be” az adósságfék. Eszerint a 300 ezer Ft nettó igazolt jövedelem maximum 150 ezer Ft havi törlesztőt bír el, ám ebbe beleszámolják a már meglévő hitelek fizetnivalóit is, mint ahogy egy hitelkeret 5%-a is törlesztőnek minősül.
Ezért, ha valaki 300 ezer Ft-os nettó jövedelmet viszi haza, és a Diákhitel1 hitele után a bruttó bére (450 000 Ft) 9%-át törleszti jelenleg, akkor neki ez a 40 500 Ft-os törlesztő már csökkenti fogja a mozgásterét, így legfeljebb 109 500 Ft hiteltörlesztőt vállalhat be. Ráadásul ez jogszabályi maximum, aminél a bankok szigorúbban is eljárhatnak, amit sok esetben meg is tesznek.
De nem csak egy lakáshitel, vagy egy személyi kölcsön felvételekor okozhat nehézséget egy már meglévő hitel, hanem akár a kedvezményes csok-hitel, vagy éppen az egy gyermek születésekor véglegesen kamatmentessé váló Babaváró hitel felvételébe is bezavarhat. Ez jelentheti azt, hogy kisebb összeget kap meg valaki a banktól, de azt is, hogy ezen áll vagy bukik maga a hitelképesség.
Hogyan javíthatjuk az esélyeinket?
A legegyszerűbb természetesen az, ha rendelkezünk megfelelő megtakarítással, és ebből végtörlesztjük meglévő hitelünket, de persze már egy előtörlesztés – amikor a tartozás egy részét fizetjük csak ki – is segíthet. A Diákhitelek nagyon rugalmasan törleszthetők elő, ráadásul ennek nincs külön költsége sem, szemben a lakáshitelek és a személyi kölcsönök jellemzően 1-2%-os előtörlesztési díjaival.
Amikor kérdéses, hogy a jövedelem elbírja-e a szükséges hitelösszeget, akkor különösen fontos a lehető legkedvezőbb hitel kiválasztása, hiszen ennek lesz legalacsonyabb a havi törlesztője is. Egy 10 millió Ft-os – 10 éves kamatperiódusú, 20 éves futamidejű – lakáshitelnek például 300 ezer Ft igazolt nettó jövedelemmel 59 ezer Ft és 77 ezer Ft egyaránt lehet a havi fizetnivalója. Személyi kölcsönnél is érdemes gondosan választani, hiszen egy 5 millió Ft-os kölcsönnek – 5 éves futamidővel, végig fix kamattal és 300 ezer Ft igazolt jövedelemmel – banktól függően 100 ezer és 128 ezer Ft egyaránt lehet a törlesztője.
A Babaváró hitelnél is van egy olyan csavar, amiről sokan nem tudnak, pedig alapvetően meghatározhatja, hogy egy család megkapja-e az akár 10 millió Ft-os támogatást. A bankok egy része ugyanis a kamattámogatásos havi törlesztőt (max. 50 000 Ft), míg mások a támogatás nélküli törlesztőt (kb. 88 000 Ft) veszik alapul, emiatt nagyon különböző lehet a szükséges jövedelem nagysága. Ennek a későbbiekben is lehet jelentősége, ha valaki még hitelt szeretne felvenni!
