Az MBH Bank elég figyelemre méltó adattal állt elő a legfrissebb megtakarítási felmérésében. Egy reprezentatív kutatás szerint a magyarok havonta átlagosan 91 ezer forintot tesznek félre. Természetesen ez egy átlagérték – vannak, akik ennél jóval többet, és olyanok is, akik ennél kevesebbet tudnak megtakarítani.
A felmérésben kimutatott, havi 91 ezer forintos átlagos megtakarítás sokak számára meglepő lehet. Elsőre talán hihetetlennek is tűnik, mivel Magyarországon rengeteg háztartás küzd a mindennapi megélhetéssel.
Hirdetés
Hirdetés
A 91 ezres átlag mögött óriási különbségek húzódnak
A kutatás három, jól elkülöníthető megtakarítói csoportot azonosított:
- A 2 millió forint alatti megtakarítással rendelkezők: Ők alkotják a legnagyobb csoportot (45%). Jellemzően kisebb, átlagosan havi 55 ezer forintos összeget tudnak félretenni, amit leginkább készpénzben vagy folyószámlán tartanak. Ennek oka a pénzügyi óvatosság, amit az inflációs környezet és a növekvő kiadások indokolnak.
- A 2 és 10 millió forint közöttiek: Ez a réteg már havi szinten átlagosan 110 ezer forintos összeget takarít meg. Ők egyfajta átmenetet képeznek a klasszikus megtakarítók és a befektetők között; már lenne lehetőségük a vagyon tudatosabb kezelésére, de sokan még mindig ragaszkodnak a biztonsági, megtakarítói szemlélethez.
- A 10 millió forint feletti megtakarítással rendelkezők: Ebben a szegmensben az átlagos havi megtakarítás már 363 ezer forint. Az ő portfóliójuk jellemzően sokkal diverzifikáltabb: 59%-uk állampapírokban, 35%-uk befektetési alapokban, de jelentős arányban ingatlanban (28%) és részvényekben (27%) is tartják a pénzüket. Ugyanakkor még ennél a csoportnál is nagyon sokat inkább megtakarítónak tartják magukat, mint befektetőnek.
A számok láttán felmerülhet bennünk a kérdés, hogy: mégis mit tekintett megtakarításnak a felmérés?
A meglepően magas átlagösszeg magyarázata vélhetően a megtakarítás fogalmának tág értelmezésében rejlik. Eszerint megtakarításnak minősül minden olyan forint, amely a havi jövedelemből a kiadások után megmarad, függetlenül attól, hogy azt egy rövid távú célra, például nyaralásra, vagy egy hosszú távú befektetésre szánják. Ha így szemléljük a megtakarításokat akkor már nem tűnnek annyira irreálisnak az emlegetett összegek.
Mire tesz félre a magyar?
A felmérés szerint a legfőbb mozgatórugó a biztonság iránti vágy: a válaszadók több mint fele (54%) elsősorban azért spórol, hogy felkészüljön a váratlan helyzetekre. A dobogón szerepel még a családról való gondoskodás, de láthatóan egyre többen gondolnak a pénzük értékének megőrzésére és gyarapítására is, főként a tehetősebbek. A konkrét célok listáján pedig ott van a nyugdíj, a saját lakás, egy nagyobb utazás, de még a tanulmányok vagy az esküvő is.
A kutatás egy érdekes kettősségre is rávilágított: hiába van valakinek akár tízmillió forintot meghaladó vagyona, a megkérdezettek közel 70%-a magát mégis inkább „megtakarítónak”, mint „befektetőnek” tartja. Ez a fajta gondolkodásmód pedig alapjaiban határozza meg, mit tesznek a pénzükkel. A „megtakarító” attitűd a biztonságot keresi, ami megmagyarázza, miért hagyják sokan a pénzüket folyószámlán vagy készpénzben, még akkor is, ha az infláció miatt az reálértéken folyamatosan veszít az értékéből. Ezzel szemben a „befektetői” szemlélet már a hozamot keresi és a vagyon aktív gyarapítására törekszik.
Kire hallgatunk, amikor pénzügyi döntést hozunk?
Úgy tűnik, a bizalom továbbra is kulcsfontosságú. Bár az információkat sokan az interneten keresik, a konkrét lépések előtt a többség – és itt is főleg a magasabb vagyonnal rendelkezők – a banki tanácsadók szakértelmére támaszkodik. Ez is azt mutatja, hogy a személyes kapcsolat és a szakértelem elengedhetetlen a pénzügyi tervezés útvesztőjében.
Mire elég havi 91 ezer forint?
A felmérésben szereplő havi 91 ezer forintos átlagos megtakarítás hosszú távú potenciálját vizsgálva érdemes egy nyugdíjcélú modellszámítást elvégezni. Amennyiben egy ma 40 éves személy ezt az összeget havi rendszerességgel befekteti, akkor nyugdíjas korában (20 évig) – jelenlegi értéken – havi 229 ezer forintos kiegészítő jövedelemmel számolhat.
A Bankmonitor szakértői 4%-os infláció feletti (reál)hozammal és az éves maximum 280 ezer forintos adóvisszatérítéssel számoltak. Ez egy reális feltételezés, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a historikus tőzsdei hozamok hosszú távon ennél magasabb, 6-7% körüli szinten mozogtak. A cél (legyen az bármilyen) elérésében az egyik legfontosabb tényező a rendszeresség, így igaz ez a nyugdíjmegtakarításoknál is.
