Lesújtó adatokat közölt a KSH: tavaly a nyugdíjasok negyede a szegénységi küszöb alatt élt. Még szomorúbb, hogy a magyar nyugdíjemelési szabályokat ismerve nem is látszik a kiút ebből a helyzetből.
2023-ban a magyar nyugdíjasok negyede (24,2%) a szegénységi küszöb alatt élt – derül ki a KSH összeállításából. Mindeközben a nyugdíjasok havonta 488 ezer forint nettó bevételt tartanának elegendőnek arra, hogy nagyon jó életszínvonalon megéljenek, de az átlagnyugdíj ezt az összeget meg sem közelíti.
Tízből három nyugdíjast fenyeget a szegénység kockázata
2023-ban a nyugdíjasok 28,4%-át fenyegette a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata – írja a KSH Helyzetkép című elemzése. Ráadásul ez drámai növekedést jelez az előző évhez képest: 2022-ben még „csak” a nyugdíjasok 20,6%-a volt érintett ebből a szempontból. Vagyis egy év leforgása alatt kb. 178 ezer fővel nőtt a szegénységnek vagy társadalmi kirekesztődésnek kitett idősek létszáma.
A KSH azt is kiemeli, hogy az egyedül élő 65 év felettiek egyharmada (!) élt szegénységben, de közel 29% volt a szegények aránya azokban a háztartásokban is, ahol a két felnőtt közül legalább az egyikük elmúlt 65 éves.
Hirdetés
Hirdetés
Tömegek élnek havi 168 ezer forintnál kevesebből
A szegénységi küszöb összege egy egyfős felnőtt háztartásra nézve havi 168 ezer forint volt 2023-ban. (Ennek kiszámításához az úgynevezett ekvivalens mediánjövedelem 60%-át kell venni.) A KSH szerint tavaly a nyugdíjasok 24,2%-a – azaz minden negyedik nyugdíjas – élt ennél kevesebb egy főre jutó jövedelemből. Mivel 2023-ban 2,28 millió fő részesült saját jogú nyugdíjban vagy egyéb ellátásban, így a szegénységi küszöb alatt élő nyugdíjasok száma nagyságrendileg 550 ezer főre tehető!
Havi 488 ezer forintból már vígan megélnének a nyugdíjasok
A statisztikai hivatal arra vonatkozóan is közöl adatokat, hogy havonta mennyi pénzt tartanak elégségesnek a különböző társadalmi csoportok a szűkös, az átlagos vagy éppen a nagyon jó életszínvonal fenntartásához. Az alábbi ábrán bemutatjuk, mekkora bevételből lehet megélni adott életszínvonalon a nyugdíjasok szerint.
Látható, hogy 2023-ról 2024-re jelentősen nőttek az adott életszínvonalhoz szükségesnek tartott összegek. Például a nagyon jó életszínvonal fenntartásához idén már 488 ezer forint kell a nyugdíjasok szerint, míg tavaly ugyanehhez 420 ezer forint nettó jövedelmet jelöltek meg. Ez egy év alatt 16%-os növekedést takar.
Hasonlóképpen az átlagos életszínvonal minimális bevételi szintjét idén 249 ezer forintra tették a nyugdíjasok, tavaly valamivel kevesebbet, havi 226 ezer forintot mondtak erre. Itt egy év leforgása alatt 10%-os növekedésről beszélhetünk. De bármely másik szintet is vizsgálnánk, sehol nem tapasztalunk 10%-nál kisebb növekedést a megjelölt összegekben.
Eközben csak 9% nyugdíjemelést kaptak az idősek
Az utóbbi egy évben kétségtelenül nem történt akkora nyugdíjemelés, amekkora éves jövedelemnövekedést a nyugdíjasok kívánatosnak tartanának. Például 2023 szeptemberében 211 ezer forint volt az öregségi átlagnyugdíj, a mediánnyugdíj pedig, amely a „középen álló” nyugdíjas juttatását jelenti, 187 ezer forintra rúgott.
Azóta két részletben összesen 9,3% nyugdíjemelés érkezett, így a tavalyi átlagnyugdíjas most 231 ezer forintot kap, a tavalyi mediánnyugdíjas pedig ma 204 ezer forintból él. Az ábra szerint ezek a jövedelmek csupán a szűkös megélhetésre elegendők, az átlagos megélhetéshez szükséges összeget nem érik el.
Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy a nyugdíjasok többnyire szűkösen élnek, sőt, a Magyarországon alkalmazott, pusztán inflációkövető nyugdíjemelési metódus azt sem képes garantálni, hogy a nyugdíjasok bevételei lépést tartsanak a szubjektíven érzékelt kiadásaikkal.
