Komoly bérharc folyik most a legtöbb cégnél, hiszen a tavalyi 14,5 százalékos éves átlagos infláció miatt ugyanaz a jövedelem mind kevesebbet ér, a munkavállalók pedig természetesen szeretnék, ha a munkáltató legalább ezt kompenzálná. A vállalkozások pénzügyi és piaci helyzete persze nem azonos, így a béralku sikeressége is változó kimenetelű lehet. De mire számíthat hitelfelvételnél az, akinek nem változott a jövedelme 2023-ban az előző évihez képest, és mi a helyzet akkor, ha jelentős mértékű béremelést sikerült kiharcolnia valakinek?
Változatlan jövedelem, kevesebb hitel
Ha valakinek nem nőtt 2023-ban a jövedelme, az bizony reálértékben komoly veszteséggel lesz kénytelen szembesülni. Bár a KSH 2022-re 14,5 százalékos átlagos éves inflációt mért, ennél közelebb áll a drágulás érzetünkhöz a múlt év decemberi 24,5%-os pénzromlás. A változatlan jövedelem azonban nem csak a csökkenő vásárlóerő miatt fájdalmas, személyi kölcsön igénylésekor is kellemetlen mellékhatása lehet.
Egyrészt a bankok többsége kizárólag akkor ad személyi kölcsönt, ha az igénylő jövedelme eléri a minimálbért (2023-ban 154 280 forint), de olyat is találni, ahol az ennél magasabb garantált bérminimum (197 106 forint) a hitelképesség alapvető feltétele. Míg azonban az emelkedő minimálbér és garantált bérminimum miatti magasabb hitelezhetőségi limit kifejezetten az alacsony jövedelműeket érinti, addig a hitelek időközbeni drágulása mindenkit érint.
Egy 5 millió forint összegű (7 éves futamidő, végig fix kamat, 450 000 forint nettó jövedelem) személyi hitel havi törlesztője például egy éve még 76 134-88 683 forint volt a választott banktól függően, addig most 92 144 forint és 102 833 forint között találunk ajánlatokat a Bankmonitor személyi hitel kalkulátorral.
A drágulás egyfelől azt jelenti, hogy ugyanakkora hitelösszegre többet kell most törlesztenünk, de egyben azt is, hogy ugyanakkora jövedelemmel kisebb hitelösszeg vállható be. Az úgynevezett JTM-szabály (jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató) alapján ugyanis 500 000 forint nettó jövedelemig annak legfeljebb 50 százaléka lehet a havi törlesztő, míg félmillió forinttól 60 százaléknál ránt be az adósságfék.
Az igénylők helyzetét nehezíti az is, hogy míg korábban a bankok egy része nem számolt megélhetési költséggel, most gyakorlatilag az összes bank csökkenti valamekkora összeggel a nettót, majd az így kapott összeg alapján kalkulál JTM-et. A megélhetési költség egy kétgyerekes családban általában a minimálbér, de van bank, amelyik személyenként 30-40 000 forinttal, míg más a család méretétől függetlenül 155 000 forint költséggel számol.
Hirdetés
Hirdetés
Magasabb bér, több hitel?
A magasabb bér nagyobb összegű havi törlesztőt, ezáltal pedig nagyobb hitelösszeg felvételét teszi lehetővé, ám nem azonnal. A bankok ugyanis alapvetően 3 havi bankszámlakivonatot kérnek az igénylőktől, ami mellé egy többnyire friss jövedelemigazolást is be kell nyújtani. (Van olyan pénzintézet, amelyik 3 havi bankszámlakivonatnál nem kér munkáltatóit akkor, ha magyarországi jövedelme van az adósnak.) A bankok minden esetben a kivonaton munkabérként beazonosítható összeget veszik alapul, ám a számítási mód nagyon különböző:
Van bank, amelyik
- a havi nettó összegek átlagával számol;
- más bankok a medián értéket veszik alapul,
- de arra is van példa, hogy nemes egyszerűséggel a legkisebb összeg alapján számolják ki a bevállalható havi törlesztő összegét.
A fentiek alapján látható, hogy egy béremelés, legyen az akár kifejezetten jelentős mértékű, nem azonnal, és banktól függően különböző mértékben javítja a hitelképességet. Amennyiben a pénzintézet kizárólag a legalacsonyabb összeget veszi figyelembe, akkor például egy februári emelt összeggel legkorábban májusban számol a bank, ekkor szerepel ugyanis már kizárólag ez az utolsó három havi kivonaton. Ha a bank átlagot vagy mediánt számol, akkor hónapról hónapra emelkedik a JTM kapcsán figyelembe vett jövedelem, míg végül megegyezik majd a tényleges nettóval.
Bekavarhat a bónusz és a prémium
Az év eleje tipikusan a prémiumok és bónusz fizetések időszaka – legalábbis ahol van ilyen -, ami drasztikusan megemelheti az adott hónapra utalt összeget. Ez azonban nem jelent automatikusan több felvehető hitelt, amennyiben ugyanis a havi utalások összegei között nagy az eltérés, akkor a bankok minden esetben kérnek jövedelemigazolást, amiből kiderülhet, hogy mennyi volt a bónusz vagy prémium. Ez azért lényeges, mert a bankok ezekkel az eseti összegekkel nem számolnak, hiszen kiszámíthatatlan, hogy a jövőben az adós meg fogja-e kapni ezeket.
