A lakossági hitelek újraszámolásának egyik lényeges eleme volt, hogy az ügyfeleknek visszajáró összegekből előbb az esetlegesen fennálló hátralékokat kellett rendezni, a bankok ezt követően csökkenthették a tőketartozásokat. A hátralékok rendezése egyszeri csökkenést okozott az első negyedév végén a késedelmes hitelek arányában, de a friss második negyedév végi számokból már látszik: valójában nem sok ügyfél kezdett újra törleszteni. Ez egy igen kedvezőtlen fejlemény, ugyanakkor ettől a forintosítás még nem volt felesleges, hiszen számos ügyfélnek csökkent jelentősen a törlesztőrészlete, illetve nem emelkedett tovább, ami forintosítás nélkül elkerülhetetlen lett volna. De mit tehetnek azok a jelzáloghitelesek, akik az adósmentés után sem képesek törleszteni a részleteket?
A hitelek közel harmada újfent késedelmes
Még tartott a válság kirobbanását követő első sokk, amikor olyan negatív forgatókönyvek jelentek meg, hogy az árfolyamok további emelkedése esetén akkori 4%-os szintről akár meg is duplázódhat a 90 napon túl nem teljesítő lakossági hitelek aránya a bankszektorban. Ez alig egy év alatt be is következett, de a folyamat itt nem ért véget, a mutató tovább kúszott felfelé.
A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya a forintosítás előtt megközelítette a 20%-ot, de például a szabad felhasználású deviza alapú jelzáloghiteleknek csak az 53%-a volt mindenféle késedelemtől mentes. Az elszámolás előtt nem igazán készültek pontos kalkulációk arra vonatkozóan, hogy a késedelmes hitelek arányát mennyire szoríthatja le a hátralékok elsődleges elszámolása, de a jegybanki adatok hamar megadták a választ.
Az idei első negyedév végén 15,6%-ra mérséklődött a 90 napon túl nem teljesítő lakossági hitelek aránya, ami a tartozások és a havi részletek csökkentésével együtt bizakodásra adhatott okot a mutató további javulását illetően.
Kalkulálj Te is a Bankmonitoron és találd meg a kilábalást jelentő jelzáloghitelt a legjobb banki ajánlatok között!
A reménykedés nem sokáig tartott, az adósmentés ellenére a következő negyedévben 16,3%-ra emelkedett a 90 napon túl nem törlesztők aránya. Ráadásul a 90 napon belüli késedelmek aránya az első negyedéves 10,1%-ról három hónap alatt 15%-ra ugrott, ami nem sok jót vetít előre a harmadik negyedévre sem. A volt devizahitelesek fizetőképességén nem sokat javított az elszámolás, összességében megállapítható, hogy – elszámolás ide, forintosítás oda – újra késedelmes lett a lakossági hitelek közel harmada (31,3%-a).
Van kiút, vagy jön a bedőlés?
A második negyedév végén 35,5% volt az olyan lakossági jelzáloghitelek aránya, amelyeknél a fennálló tőketartozás összege meghaladta a fedezetként felajánlott ingatlan hitelbiztosítéki értékének 90%-át. A korábbi deviza alapú ügyleteknél az átlagos hitelkihelyezési és forintosítási árfolyam különbözetéből adódóan előfordul, hogy az újraszámolt tartozás még magasabb is az ingatlan fedezeti értékétől.
Ezek az ügyfelek egyrészt kimaradtak a forintosítást követő hitelkiváltási versenyből, másrészt sokuknak az újonnan megállapított havi részlet törlesztése is gondot okoz. Amennyiben nem javul a fizetési hajlandóság, illetve a fizetési képesség, akkor vészesen robogunk az ezermilliárdos hitelbedőlés felé, ami újabb nemzetgazdasági kockázatokat rejt magában.
Az áremelkedés reményt adhat egy hitelkiváltásra
Ha nem is az utolsó szalmaszál, de mégis reményt adhat a magas hitelfedezeti arány mellett eladósodottak számára az ingatlanárak emelkedése. A kimutatásokban a hitel felvételekor az akkori piaci ár bizonyos (lokációtól függően eltérő) százalékában megállapított hitelbiztosítéki értékek szerepelnek. Eközben a Duna House második negyedéves lakásindex elemzése szerint a fővárosi panelek nominálisan már 19%-kal, a budapesti téglalakások átlagosan 11%-kal haladják meg a 2008-as szintet, de a vidéki panelek esetén is fokozatos a felzárkózás.
Aki az áremelkedésnek köszönhetően egy hitelkiváltás esetén megfelelne az új adósságfék szabályok által meghatározott 80%-os hitelfedezeti aránynak, az egy új jelzáloghitellel akár százezreket is spórolhatna a futamidő végéig (mint ahogy arra a napokban megjelent elemzésünkben is rámutattunk: 300 ezer ember spórolhatna 900 ezer Ft-ot lakáshitelén!)
Eladás és visszabérlés, mint lehetséges szcenárió
Azok a hitelesek, akik a csalódtak a forintosításban, továbbra is nehezen tudnak törleszteni, de közben a fennálló tartozásuk meghaladta a lakásuk értékének négyötödét, a saját helyzetüket józanul mérlegelve fontolóra vehetik az ingatlan értékesítését. Ha nincs más megoldás, akkor ezzel megszabadulhatnak egy nyomasztó tehertől, bár az albérletpiaci árak megugrása miatt az újrakezdés sem ígérkezik sétagaloppnak.
Jelenleg a lakásvásárlók harmada befektetési céllal lép az ingatlanpiacra, ráadásul a vásárlók négyötöde hitel nélkül, saját erőből bonyolítja le a tranzakciókat. A hitelükben fulladozók számára szerencsés esetben az is összejöhet, hogy egy befektetési céllal lakást vásárló megszabadítja őket a gyötrő tartozástól és akár vissza is bérelhetik tőle az ingatlant, így még a költözést is megúszhatják.
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.
