A napokban több, a hazai jövedelemszinthez kapcsolódó cél, ígéret, javaslat fogalmazódott meg. Ezen eltérő célok között azonban elsőre nehéz megtalálni az összhangot.
Milyen célokat jelentett be, közölt a kormány az elmúlt napokban?
Három alapvető kitételt, lehetőséget fogalmazott meg a kormány az elmúlt időszakban:
- Gulyás Gergely, illetve Orbán Viktor is említette, hogy 2028-ra 1000 euró lehet a bruttó minimálbér.
- Orbán Viktor azt is elmondta egy rádióinterjúban, hogy a hazai átlagbér 2-3 év alatt elérheti a bruttó 1 millió Ft-ot.
- Illetve jogszabálytervezetben rögzített célkitűzés, hogy a bruttó minimálbér érje el az átlagbér felét.
Első olvasatra bizony meglehetősen aggasztó lehet a rejtvény megoldása. Az 1 millió Ft-os átlagbérnek a fele 500 ezer Ft, vagyis ezen összeget el kellene érnie a minimálbérnek. Az 1000 eurós minimábér viszont akkor fog érni 500 ezer Ft-ot, ha a forint árfolyama 500 HUF/EUR szintre gyengül. Ez alapján vagy nagy forintgyengülés előtt állunk, vagy a bejelentések között nincs összhang.
De mielőtt ilyen elhamarkodott kijelentést tennénk, vizsgáljuk meg pontosan a számokat, bejelentéseket, elhangzottakat.
Hirdetés
Hirdetés
400 ezer Ft-os bruttó minimálbér?
2024-ben a bruttó minimálbér 266 800 Ft. Ezt az értéket durván évi 11%-kal kellene emelni évről évre ahhoz, hogy a minimálbér 2028-ra elérje a 400 ezer Ft-ot. Az elmúlt években azért láthattunk hasonló lépéseket.
Az elmúlt négy évben az alábbiak szerint alakult a minimálbér-emelkedés mértéke:
- 2021-ben a bruttó minimálbér emelése 3,975% volt;
- 2022-ben a bruttó minimálbér emelése 19,47% volt;
- 2023-ben a bruttó minimálbér emelése 16% volt;
- 2024-ben a bruttó minimálbér emelése 15% volt.
Így nézve egyáltalán nem tűnik kirívónak az évi 11%-os további növekedés.
1 millió Ft-os bruttó átlagbér elérése 3 év alatt?
A KSH által utoljára publikált béradat a 2024. júliusi, akkor 636 700 Ft volt a bruttó átlagbér. Ahhoz nagyságrendileg 16,5%-os éves emelkedés kell, hogy ez a jövedelemszint elérje 3 év alatt az áhított 1 millió Ft-ot.
Azért ez már a múlt adatait vizsgálva nem olyan könnyen elérhető szint. Az elmúlt években csak átmenetileg, egy-egy hónapban érte el ezt a szintet a bruttó bérnövekedés. Voltak olyan évek, amelyeknél a bérnövekedés kétszámjegyű volt, de azért a 16%-ot meghaladó bérdinamika egyáltalán nem könnyen teljesíthető feladat.
Akkor van ellentmondás, vagy nincs?
A harmadik terv pedig az, hogy az átlagbér felét elérje a minimálbér. Az ellentmondások feloldásához nézzük meg, pontosan hogyan is fogalmazták meg ezt a célt:
A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megfelelőségére vonatkozó értékeléshez használt indikatív referenciaérték, amelynek elérésére a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegének megállapításakor törekedni kell, a Központi Statisztikai Hivatal által a megelőző egy év rendelkezésre álló adatai alapján számított rendszeres bruttó átlagkereset 50 százaléka.
Vetítsük le ezeket az előírásokat a 2028-as szabályokra. A 2028-as minimálbér meghatározása valamikor 2027 őszén történik meg, akkor jó eséllyel a júliusi átlagbér lesz ismert. Márpedig a referenciaérték meghatározásakor a KSH megelőző egy évre vonatkozó adatai lesznek lényegesek, ami vélhetően a 2026. július és 2027. júliusi közötti átlagbéreket takarná. Ha a fent leírt évi 16,5%-os béremelkedés megy végbe, akkor ezek az értékek valahol 864 ezer Ft és 1 millió Ft között lesznek.
Az nem derül ki, hogy pontosan melyik adatból kellene kiindulni: az utolsóból, az elmúlt év első adatából, vagy valamilyen átlagból. Ezek fényében az eredmény nagyon is eltérő lehet. Viszont ezen szabály alapján akár a 2026. júliusi adat is megfelelő lehetne, az még az utolsó komoly emelkedés előtti érték, vagyis 864 ezer Ft.
Ez a bruttó 864 ezer Ft a teljes átlagbér, márpedig a prémiumok, egyéb juttatások nélküli rendszeres átlagbérből kellene kiindulni a referenciaérték meghatározásakor. Az elmúlt egy év adatai alapján ez a normál átlagbér 93%-a körül mozog. A 864 ezer Ft 93%-a 804 ezer Ft. Ennek a fele pedig már egészen közel jól igazodik a 400 ezer Ft-os (1000 euró 400 HUF/EUR árfolyam mellett) értékhez.
Azért ez az értelmezés elég szélsőséges, hiszen az elmúlt egy év legrégebbi értékét veszi alapul, de a számítás egészen jól közelítette a bejelentett értékeket.
Néhány észrevétel, érdekesség
Nagyon fontos a gazdaság, a GDP alakulása. Ilyen mértékű béremelkedések mögött ugyanis nagyon komoly gazdasági teljesítménynek kell állnia, anélkül komoly gondot okozhatna a vállalkozásoknak, illetve jelentős inflációt eredményezhetne.
Igencsak meglepő lehet, de ezen bejelentések azt sugallják, hogy a kormány a minimálbért meghaladó átlagbéremelkedést vár. A célok pedig azért teljesülnek, mert a számítás alapjául szolgáló átlagbér és minimálbér között időbeni eltolódás lehet.
Ha tényleg ez a helyzet valósulna meg, akkor a legalacsonyabb fizetésűek nem felzárkóznának az átlaghoz, hanem még el is maradnának tőle. Természetesen elképzelhető, hogy a kormány valamilyen mértékű forintgyengüléssel is számolt, ez természetesen az eredményt befolyásolhatja.
