Hogyan érdemes hitelt felvenni 8,5%-os infláció mellett?

Megérkezett a 2022. márciusi inflációs adat: a 8,5 százalékos éves áremelkedés sajnos nem okozott meglepetést, a szomszédban dúló konfliktus rányomta a bélyegét a hazai árakra is. Ez egy merőben új helyzet a hiteligénylés előtt álló háztartások számára: a pénzügyi döntéseikbe ugyanis az áremelkedést is érdemes bekalkulálni. A Bankmonitor szakértői utánajártak, hogyan befolyásolhatja az infláció a hitelfelvétel előtt állók helyzetét.

A KSH adatai alapján 2022. márciusában 8,5% volt az infláció mértéke. Ez megfelel az elemzői várakozásoknak: az orosz-ukrán háború hatása az előző hónapban már éreztette hatását az árak alakulásában is. A KSH adatai nélkül is mindannyian tapasztalhattuk egy bevásárlás során az árak dinamikus emelkedését. Sőt, szembe kell néznünk azzal is, hogy az árstopok esetleges kivezetése még tovább fokozhatja az inflációt.

Ez egy merőben új helyzet, amit mindenképpen figyelembe kell vennünk, ha hiteligénylés előtt állunk. De milyen hatása lehet az adósokra az inflációnak?

• Gyorsan szükséges döntenünk: a magas infláció és az irányadó kamatok emelkedése miatt az új hitelek kamata is folyamatosan emelkedik. Ha gyorsan lépünk, akkor megelőzhetjük az újabb kamatemelést.
• Nem szabad túlvállalni magunkat hiteligényléskor: mindannyian megvizsgáljuk hitelfelvétel előtt, hogy a szükséges hitelösszeg törlesztőrészletét ki tudjuk-e fizetni. Ezen vizsgálat során figyelembe kell vennünk az inflációt. A magas áremelkedés miatt az elkövetkező időszakban a mindennapi kiadásaink emelkedni fognak: ha elmegyünk a falig, akkor az áremelkedés miatt nem tudjuk a jövőben megvenni a mindennapi élethez szükséges dolgokat.

A folyamatosan emelkedő kamatok miatt az hiteligénylés időpontja még fontosabbá válhat

A magas infláció nem tesz jót a gazdaságnak, éppen ezért számos eszközzel küzdenek is ellene. A Magyar Nemzeti Bank ennek keretében kamatemelési ciklust hirdetett: az irányadó kamat egy év alatt  5,4 százalékponttal emelkedett. Ez a változás pedig beépül a hitelkamatokba is.

A legnépszerűbb, 10 éves kamatperiódusú lakáshitelek THM értéke egy év alatt 2,0-2,5 százalékponttal emelkedett. Ráadásul ez a folyamat még egyáltalán nem ért véget. Ez nem is csoda, hiszen az infláció továbbra is magas, ráadásul az eddigi irányadó kamatemelkedés sem épült még be teljes egészében a hitelek költségébe.

Jelenleg a legolcsóbb hitelek éves költsége nem éri el a 8,5%-os inflációs szintet:

• A legolcsóbb 5 éves kamatperiódusú lakáshitel THM értéke: 5,68%.
• A legolcsóbb 10 éves kamatperiódusú lakáshitel THM értéke: 5,72%.
• A legolcsóbb fix kamatozású lakáshitel THM értéke: 5,89%.
• A legolcsóbb személyi kölcsön THM értéke: 8,40%

Ez azt is jelenti, hogy a lakossági hitelek esetében jelenleg negatív a reálkamat. Vagyis a kölcsönösszeg vásárlóereje csökken, kevesebb árut lehet egy év múlva vásárolni a kamatokkal növelt összegből, mint jelenleg. (Fontos tudni, hogy a múltbeli infláció lett összehasonlítva a jelenlegi hitelkamatokkal, vagyis egy jövőre vonatkozó adattal.)

Az azonban szinte borítékolható, hogy ez az állapot nem maradhat fent sokáig, vagyis a kölcsönök további drágulására lehet számítani. Ez  azt is jelenti, hogy érdemes sietnünk, amennyiben kölcsönre lenne szükségünk. A kivárás jelenleg azt eredményezheti, hogy csak drágábban, magasabb kamatok mellett lehet majd a kölcsönt felvenni.

Mekkora törlesztőrészletet vállaljunk be?

A magas éves áremelkedésnek és az inflációs várakozásoknak azonban van egy másik, egyáltalán nem elhanyagolható hatása a hitelfelvétel előtt állók számára. Mindannyian feltesszük a kérdést hiteligénylés előtt: mekkora törlesztőrészletet tudunk biztonsággal bevállalni? Ezt a problémát fordítva érdemes megközelíteni: havonta mekkora összegre lenne szükség a mindennapi életünkhöz kapcsolódó kiadások fedezésére?

Egy 10-20 éves futamidejű kölcsön felvétele esetében viszont hosszú távra kell tervezni. Nem elégséges az, hogy jelenleg ki tudjuk gazdálkodni a havi törlesztőrészletet, ezt meg kell tennünk az elkövetkező években. A legtöbb hiteligénylő ma már hosszú távon kiszámítható kamatozású konstrukciót választ, vagyis a kölcsön törlesztőrészletének emelkedésére nem kell 5, 10 éven belül számítani. Sőt, egyre népszerűbbek a futamidő végéig fix kamatozású konstrukciók is.

Ugyanakkor az emelkedő infláció miatt egy újfajta kockázattal kell szembenéznünk: a mindennapi élethez kapcsolódó kiadásaink emelkedésére kell számítani, amivel bizony már a hitelfelvétel előtt szükséges kalkulálnunk.

A jelenlegi helyzetben egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a márciusban mért 8,5 százalékos áremelkedés még tovább emelkedik. Az is reálisnak tűnik, hogy a teljes 2022-es évre egy hasonló szintű drágulás lesz tapasztalható. Ez azt is jelenti, hogy kiadásaink akkor is 8,5 százalékkal emelkedhetnek egy év alatt, ha nem változtatunk a vásárlási szokásainkon.

Éppen nem érdemes a jelenlegi havi kiadásainkon felüli összeget teljes egészében elköltenünk hiteltörlesztésre. Az áremelkedés miatt ugyanis igen rövid időn belül le kellene mondanunk egyes dolgokról ahhoz, hogy a bevételeinkből fedezni tudjuk a kiadásainkat is.

Ugyanakkor a bevételeink is növekedhetnek: az átlagbér az elmúlt években igen jelentős ütemben emelkedett. Erre azonban egy hosszú távú elköteleződés során nem érdemes alapozni. Nagyon komoly következményekkel járhat az, ha egy magas törlesztőrészletet a jövedelmünk, bevételeink várható emelkedése miatt vállaltunk csak be. Ez a helyzet könnyedén a törlesztések elmaradásához, szélsőséges esetben a hitel felmondásához vezethet. Hiszen nincsen semmilyen garancia a bérek további dinamikus növekedésére, sőt, a jelenlegi gazdasági helyzetben sokan inkább a béremelkedések lassulására számítanak.