Mit tehetünk akkor, ha pl. 100 euró szállásdíj előleget ki szeretnénk fizetni egy kis osztrák apartman háznak, melynek honlapján esélyünk sincs egyébként kártyával fizetni? Nyitunk egy euró számlát és onnan utalunk? Nem, ez ma már lényegesen könnyebben megoldható, és ha költségtudatosak vagyunk, akkor annak ellenére online fogjuk megtenni az utalást, hogy lényegesen bonyolultabb mint egy belföldi normál átutalás… Nem feltétlenül kell bankfiókba rohannunk csak azért, mert új dolgot jelent számunkra a külföldi utalás. Önállóan intézve jelentős költségmegtakarítást érhetsz el.
Fontos tisztáznunk, hogy nem szükséges külön devizaszámlával rendelkeznünk ahhoz, hogy devizában utaljunk. A legtöbb forintszámla ugyanúgy alkalmas erre, ezért egy egyszeri utalás érdekében nem érdemes devizaszámla nyitására adni a fejünket. A bevezetőnkben szereplő példánál maradva: amennyiben forint számlánkon rendelkezésre áll egy kicsit több, mint 30 ezer Ft, azaz a 100 euró ellenértéke, akkor az online átutalás megadását követően bankunk a meglévő forintunk terhére végrehajt egy deviza váltást és ezt követően megtörténik a deviza elutalása. Az átváltás a bank által meghirdetett devizaárfolyamon történik, ezért mindig érdemes tájékozódni, hogy bankunk milyen árfolyamon tudja utalásunkat teljesíteni. Fontos kiemelnünk, hogy nem valuta, hanem a kedvezőbb deviza árfolyamot kell megkeresnünk a bank weboldalán, ha tudni szeretnénk az átváltás árfolyamát.
Amennyiben rendszeresen jelentkeznek devizában kiadásaink, akkor már érdemes lehet egy devizaszámla fenntartásán elgondolkodni, egy korábbi írásunkban részletesen összegyűjtöttük a legnagyobb bankok devizaszámla vezetéshez kapcsolódó költségeit.
Mégis mire van szükségünk egy devizautaláshoz?
Az első és legfontosabb teendőnk az utaláshoz szükséges adatok hiánytalan beszerzése. Sajnos már elöljáróban kijelenthetjük, hogy lényegesen több adat szükséges egy külföldi utaláshoz, mint azt belföldön megszoktuk: az utalás fogadójának (kedvezményezett) nevén és bankszámlaszámán kívül, további adatokra van szükségünk.
- Már a bankszámlaszám kérdése is némi pontosításra szorul, ugyanis devizautalások során mindig a kedvezményezett nemzetközi számlaszámát érdemes használnunk. Amennyiben rendelkezik ún. IBAN-számlaszámmal, akkor az utalás során mindenképpen ezt adjuk meg. Az IBAN (International Bank Account Number) egységes felépítésű nemzetközi bankszámlaszám, amely elősegíti főként az Európán belüli utalások pontos és gyors lebonyolítását. Felépítése az alábbiak szerint alakul:
A Magyarországon megnyitott bankszámlák esetében egy 28 karakterből álló, betűket, illetve számokat tartalmazó számsor, amelynek első két karaktere jelöli az országot, az ezt követő két karakter egy meghatározott algoritmus szerint képzett ellenőrző szám, majd ezeket követi a belföldi pénzforgalmi jelzőszám (bankszámlaszám, amely ha 16 jegyű, akkor az IBAN-képzés előtt a végén nullákkal kiegészítésre kerül 24 jegyre).
- Szerezzük be mindenképpen bankjának az ún. BIC-kódját (a BIC-kódra szokás a gyakorlatban SWIFT-kódként is hivatkozni), mert ez határozza meg egyértelműen, hogy a fogadó fél melyik banknál vezeti a bankszámláját. A BIC (Bank Identifier Code) betűket, illetve számokat tartalmazó, 8 vagy 11 karakterből álló jelsorozat.
- Bár a BIC-kód egyértelműen azonosítja az adott bankot, mégis sok esetben szükség lehet, hogy a bank pontos nevét és központi címét is megadjuk.
- Nem kötelezően megadandó elemként, de az átutalás biztonságát növelendően szükségünk lehet a pénzt fogadó személy, cég címére is.
Fontos, ezért mindig tartsuk szem előtt, hogy a BIC/SWIFT egy bank azonosítója, tehát az adott banknál vezetett összes bankszámla esetében megegyezik, míg az IBAN-számlaszám minden számlatulajdonosnál más és más, sőt bankszámlánként eltérő.
Devizautalások fogadásánál is a fenti adatokat kell megadnunk. Bankunk BIC-kódját, illetve az IBAN-számlaszámunkat megtaláljuk bankszámlakivonatunkon. Amennyiben kivonatot postai úton nem kapunk, forduljunk bankunk ügyfélszolgálatához.
Leginkább saját érdekünk hogy az utaláshoz szükséges adatok hiánytalanul rendelkezésre álljanak, ugyanis a hiányosságok miatt külön díjak kerülhetnek felszámításra. Külön költségek merülhetnek fel akkor is, ha a számlaszám és/vagy a BIC-kód helytelen, valamint az átfutási idő is jóval hosszabb lehet.
Az átfutási időt illetőn amúgy sem a legszerencsésebb a helyzet. Az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli átutalásoknál ugyanis nem egységes a szabályozás, hogy az összegnek mikor kell megérkeznie a kedvezményezetthez. Míg az EGT tagállamok esetében az utalás maximum 2-3 napot vehet igénybe, addig egyéb nemzetközi átutalásoknál ennek hosszabb az átfutási ideje. Ennek az az oka, hogy az EGT-n kívüli utalásoknál a közreműködő bankokra vonatkozó szabályozás a mérvadó, így fordulhat elő, hogy szélsőséges esetben pénzünk akár egy hetet is utazhat.
Bármilyen körültekintően is járunk el az utaláshoz szükséges adatok megadásakor még így is előfordulhat, hogy kellemetlen meglepetésekkel találkozunk. Gyakori probléma, hogy mindent hiánytalanul megadunk, ennek ellenére a fogadó fél részére rejtélyes módon nem a kívánt összeg érkezik meg.
Mégis mi ennek az oka?
Lényeges eltérés a belföldi forint átutalásokhoz képest, hogy devizautalások során az átutalt összeg közvetítő (ún. levelező) bankok közreműködésével jut el a kedvezményezetthez. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy bankunk ilyenkor egy külföldi bank szolgáltatásait veszi igénybe, amelynél számlát vezet és erről a bankszámláról utalja át az általunk megadott összeget a kedvezményezett részére. Természetesen ennek díja van, amit a bankok áthárítanak ügyfeleikre, ezt nevezik levelező banki költségnek.
Ezeket a költségeket, sok esetben nem tudjuk kikerülni, ezért érdemes mindig előre egyeztetni, hogy ki, milyen költségeket hajlandó az utalással kapcsolatban viselni.
Milyen lehetőségeink vannak?
Az egyik opció, hogy az utalásban résztvevő felek a költségeket megosztják egymás között. Ilyenkor a levelező banki költségek az utalás során az összegből kerülnek levonásra, így a kedvezményezett részére nem az általunk indított összeg kerül jóváírásra (EGT-n kívüli, nem EGT devizanemben indított átutalások esetében).
A másik alternatíva, hogy az utalás során felmerülő összes banki költséget mi viseljük, így az összeg hiánytalanul megérkezik, viszont a levelező banki költségeket bankunk utólag ránk terheli. Fontos, hogy az USA-ba induló átutalások kivételt képeznek. Az Egyesült Államokban működő belföldi pénzforgalmi rendszer ugyanis nem teszi lehetővé az ott felmerülő költségek átvállalását, így ezeknél az utalásoknál mindig kevesebb összeg érkezik meg partnerünk részére.
Lehetőség van továbbá arra is, hogyaz utalás valamennyi költségét a kedvezményezett viseli, tehát saját bankunk díjait is Ő fogja helyettünk megfizetni, de ilyennel a gyakorlatban valószínűleg elég ritkán fogunk találkozni.
Fontos tisztázni, hogy a levelező banki költségekkel kapcsolatban nem fogunk tudni bankunknál tájékozódni, ugyanis ezek pontos összegét előre nem fogják tudni megmondani. A költségek tekintetében kizárólag saját bankunk által felszámított jutalékokról tudnak felvilágosítást adni.
Az eddigiekben áttekintettük a devizautalások alapjait és igyekeztünk bemutatni, hogy mire szükséges feltétlenül ügyelni. Érintőlegesen már szó volt az EGT-n belüli utalások eltérő jellemzőiről is, de ebben a témában egy későbbi cikkünkben fogunk mélyebben elmerülni és bemutatni a nemzetközi átutalásokban nagy előrelépést biztosító SEPA (Egységes Európai Fizetési Övezet) kialakításának jelentőségét is.
További tájékozódásodhoz ajánljuk:
- Amennyiben rendelkezel devizával mindenképpen tekintsd át a devizában elérhető aktuális kamatokat! Soha ne hagyd, hogy kamatozás nélkül heverjen pénzed!
- Részletes információk a devizaszámlák költségeiről a legnagyobb bankoknál azoknak, akik nem csak évente egyszer-kétszer utalnak külföldre, vagy kapnak pénzt devizában.
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
