A magyar foglalkoztatottak alig 23%-a tesz félre pénzt rendszeresen a saját idős éveire. Megnéztük, melyik nyugdíjmegtakarítás volt a legnépszerűbb az ő körükben a közelmúltban. Arra is választ kapunk, mi lenne a legbölcsebb stratégia azok számára, akik a még nem takarékoskodó nagy többséghez tartoznak.
Az utóbbi hónapokban számos felmérés látott napvilágot, amelyek arra keresték a választ, hogy a magyar emberek mekkora hányada rendelkezik valamilyen nyugdíjcélú megtakarítással. A különböző mintákból sokféle eredmény született, ezért most utánajártunk, mennyire népszerűek ezek a megtakarítások a hivatalos statisztikák szerint. Rossz hír, hogy a magyar foglalkoztatottak túlnyomó többsége sajnos nem takarít meg rendszeresen idős korára. A jó hír viszont az, hogy még nem késő elkezdeni.
Hány embernek van valamilyen nyugdíjmegtakarítása?
A koronavírus-járvány által okozott gazdasági világválság 2020-ban a magyar foglalkoztatottság szintjét is erősen visszavetette. A viszonylag gyors kilábalásnak köszönhetően azonban a foglalkoztatottak éves átlagos száma elérte a 4,46 millió főt – így ennek a létszámnak a tükrében fogjuk vizsgálni az elérhető megtakarítási lehetőségek kihasználtságát. A felügyeleti szerepkört is betöltő Magyar Nemzeti Bank adatbázisaiból kiolvashatjuk, hányan vannak a nyugdíjcélra megtakarítók, és hogy melyik típusú konstrukciót hányan részesítik előnyben. Arra is fény derül, hányan vannak azok, akik még egyáltalán nem indultak el az öngondoskodás útján.
Hirdetés
Hirdetés
Tarolt az önkéntes nyugdíjpénztár
Láthatjuk, hogy a több mint 1,1 millió fős taglétszámmal 2020-ban is az önkéntes nyugdíjpénztárak (ÖNYP) bizonyultak a legkedveltebb megtakarítási konstrukciónak. Az összes foglalkoztatott kb. 25 százaléka volt tagja valamelyik nyugdíjpénztárnak, a magánnyugdíjpénztári tagokat ide nem számítva. Az MNB jóvoltából széleskörű információk állnak rendelkezésünkre a nyugdíjpénztári tagok megtakarításairól. Tudjuk, hogy 2020-ban az átlagos számlaegyenleg 1,45 millió forint volt, és az egy főre jutó befizetés kb. évi 117 000 forintra (azaz havi 9 700 forintra) rúgott.
Azonban fontos megjegyeznünk, hogy a pénztártagok közül valójában nagyon sokan nem takarítanak meg aktívan. Ennek oka, hogy a cafeteria-szabályozás 2019-es megváltozása óta a munkáltató csak ugyanolyan adózási feltételekkel tud nyugdíjpénztári hozzájárulást fizetni a munkavállalók számára, mintha bérként fizetné ki az adott összeget. A korábbi kedvező környezet sokakat ösztönzött arra, hogy a nyugdíjpénztári számlájukra kérjenek egy bizonyos összegű kifizetést, de ennek felfüggesztésével mostanra a pénztártagok kb. fele már teljesen felhagyott a megtakarítással. Éppen ezért a tényleges pénztári megtakarítók aránya 25% helyett ma inkább 12-13%-ra tehető, és ők közel 20 000 forintot tesznek félre átlagosan havonta.
Mi a helyzet a többi megtakarítással?
A második legnépszerűbb megtakarítási forma 2020-ban a nyugdíjbiztosítás volt. Év végén összesen 379 000 olyan szerződést tartottak nyilván, amelyre tulajdonosuk igénybe veheti a 20%-os adóvisszatérítést: ők tehát kiteszik az összes foglalkoztatott 8,5 százalékát. A nyugdíjbiztosítással rendelkezők egy főre jutó éves befizetése elérte a 266 000 forintot, azaz havonta átlagosan kb. 22 200 forintot tettek félre saját időskorukra.
A legkevésbé elterjedt nyugdíjmegtakarítási forma a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) lett. Alig 100 000 embernek, azaz a foglalkoztatottak 2,2% százalékának volt kifejezetten nyugdíjcélra szóló értékpapírszámlája 2020. év végén. (Ha feltételezzük, hogy voltak, akik több szolgáltatónál is vezettek NYESZ-t, akkor ez az arány még alacsonyabb is lehet.) Az ő éves befizetésükről nincs nyilvánosan elérhető információ, de azt tudjuk, hogy az egy NYESZ-re jutó értékpapír-állomány piaci értéke 4,3 millió forint volt, azaz az ÖNYP-tagok átlagos megtakarításának csaknem háromszorosa.
Hány évesen érdemes elkezdeni a nyugdíjcélú megtakarítást?
Ha összeadjuk a NYESZ-tulajdonosok, a nyugdíjbiztosítással rendelkezők és a ténylegesen megtakarító ÖNYP-tagok számát, megkapjuk, hogy az összes foglalkoztatottnak csak kb. 23 százaléka tesz félre pénzt rendszeresen a saját időskorára. Másképpen mondva, négy emberből három egyáltalán nem takarít meg erre a célra, holott nekik is nagy szükségük lenne rá! Természetesen lehetséges, hogy közülük sokaknak lesz ilyen megtakarítása a jövőben – de egyáltalán nem mindegy, hogy hány évesen fogják elkezdeni.
A kamatos kamat hatásának köszönhetően a korán ébredő megtakarítók nagy előnybe kerülnek. Hiszen így nekik alacsonyabb havi összeget is elegendő félretenniük, mégis elérhetik ugyanazokat a pénzügyi jellegű célokat. Vagy ha megfordítjuk: azonos mértékű havi megtakarításból lényegesen több pénzt tudnak összegyűjteni idős korukra. Már néhány évnyi késlekedés is nagyon sokat számít, tíz év pedig akár a futamidő végén felvehető összeg felére csökkenését eredményezheti!
Látható, hogy aki már a karrierje elején, 25 éves korában el tud indítani egy nyugdíjmegtakarítást havi 30 000 forinttal, ő mai értéken 32 millió forintnyi tőkével mehet nyugdíjba. Ez az állami nyugdíján felül akár 20 éven keresztül is biztosíthatna számára több mint havi 130 000 forint jövedelemkiegészítést.
Ezzel szemben az a társa, aki csak 35 évesen kezdi a megtakarítást, már 11,5 millió forinttal kevesebb vagyont tudna felhalmozni azonos összegű havi megtakarításból. Újabb 10 évnyi késlekedés, azaz a 45 éves korban való indulás további 8,7 millió forint veszteséget eredményezne. Végül pedig, akik csak 55 éves korukban teszik meg az első lépést, ők újabb 6,7 millió forintot veszítenek el a várható lejárati összegből.
A nyugdíjmegtakarítások területén tehát kulcsfontosságú az időtényező: aki sokáig halogatja a döntéshozatalt, ő sokkal kevesebb pénzt tud felhalmozni, mint a korán ébredő társai.
Nem várhatunk tovább, most kell cselekedni!
Az állami nyugdíjrendszer már jelenleg is „recseg-ropog”, és a demográfiai trendek alapján a jövőben is csak egyre rosszabb lesz a helyzet. A felelős döntés az, ha minden foglalkoztatott mielőbb elkezdi a nyugdíjcélú megtakarítást. Jó hír, hogy pénzbeli támogatást is kaphatunk ehhez, hiszen a közeledő nyugdíjkatasztrófa problémáját az állam is felismerte.
Mindhárom nyugdíjcélú megtakarítási konstrukcióban közös, hogy a befizetéseink után évi 20% adójóváírás igényelhető, melyet az adott évben befizetett személyi jövedelemadóból utalnak vissza a megtakarítási számlára. (A támogatás maximuma évi 280 000 forint.) Az állami támogatás szintén befektetésre kerül, így hosszú távon akár 2-5 millió forinttal is növelheti a lejáratkor rendelkezésre álló egyenleget; függetlenül attól, hogy a NYESZ-t, a nyugdíjbiztosítást, vagy az önkéntes nyugdíjpénztárakat választjuk.
Ne várj tovább a döntéssel! Találd meg a legkedvezőbb megtakarítást a Bankmonitor kalkulátorával!
