Hírdetés

Hogyan készülj a nyugdíjra 20, 30, 40 és 50 évesen?

szerző: |
 

Kíváncsi vagy, érdemes-e már a te korodban elkezdeni a nyugdíj-előtakarékosságot? Ebből a cikkből választ kaphatsz rá! Most kiderül, mit kell tenniük a 20, 30, 40 és 50 éveseknek, ha szeretnének majd idősként is anyagi biztonságban élni.

A nyugdíjas évekre való felkészülést nem lehet elég korán elkezdeni. A legokosabb, amit tehetünk, hogy már fiatal korban elkezdünk pénzt félretenni idős korunkra, így biztosíthatjuk önmagunknak az állami nyugdíjon felüli jövedelemkiegészítést. De akkor sincs minden veszve, ha csak 40-50 évesen kapunk észbe: a megfelelő döntések meghozatalával ilyenkor is van alkalmunk lényegesen javítani az időskori anyagi kilátásainkon. Most bemutatjuk, mit kell tenni az élet különböző szakaszaiban, hogy a nyugdíjas kor ne a nélkülözés szinonimája legyen!

20-as évek: tudatos életkezdés!

A korán ébredők nagy előnyt élveznek a megtakarítások világában, főként a kamatos kamat jótékony hatásának köszönhetően. Egy példa: aki 25 évesen elkezd megtakarítani, ő már havi 18 000 forintból is fel tud halmozni idős korára egy húszmillió forintos nagyságrendű vagyont. Ezzel szemben 45 évesen kezdve havi 52 000 forintot kellene félretenni ugyanennek a célnak az eléréséhez! Éppen ezért az ideális forgatókönyv az, ha egy pályakezdő már az első fizetéséből képes elindítani egy nyugdíjcélú megtakarítást.

Azonban az életkezdéssel egyidejűleg számos pénzügyi jellegű kötelezettség jelentkezhet: visszafizetni a diákhitelt, fizetni az albérletet, gyűjteni saját autóra vagy saját ingatlanhoz szükséges önerőre, sőt, akár törleszteni az újonnan felvett lakáshitelt. Kétségtelen, hogy ezek mind sürgetőbb célok, mint a több évtizedes messzeségben várható nyugdíjas évek kérdése. Éppen ezért teljesen életszerű, ha valaki úgy dönt, hogy csak másodlagos prioritásként tekint a hosszú távú megtakarításokra.

Néhány lépést azonban ilyenkor is meg lehet tenni a saját időskori önmagunk kedvéért.

  1. Már az is sokat számít, ha valaki csak tudatosítja magában, egyáltalán mit várhat az állami nyugdíjrendszertől. Legyünk képben, hogyan számítják a nyugdíjunkat.
  2. Ha a munkáltató felajánlja, mindenképpen érdemes kihasználni a cafeteria keretein belül adódó nyugdíjpénztári tagsági lehetőséget.
  3. Fontos, hogy a 25 évnél fiatalabbak a 2022-től érvényes SZJA-mentesség révén érdemi bevételnövekedésben részesülhetnek: ebből a plusz pénzből akár 10 000 forinttal is megéri belevágni egy nyugdíjmegtakarításba.

Hírdetés

Hírdetés

30-as évek: egy stabil megtakarítás beépítése.

Ha megvizsgálunk egy átlagos életpályát, arra juthatunk, hogy a nyugdíjcélú megtakarítás elindításának optimális időpontja a 30-as éveinkben (kb. 35-36 éves kor környékén) van. Eddigre már rendeződhettek az életkezdéshez kötődő anyagi jellegű feladatok, és a megszerzett jövedelem is jóval magasabb lehet, mint pályakezdőként. Aki szeretne igazán előrelátó lenni, most előnybe hozhatja önmagát azzal, hogy kortársaival ellentétben nem vár tovább, hanem már harmincasként beépít az életébe egy stabil hosszú távú megtakarítást.

A harmincas években járva sokaknak időszerű az első ingatlanvásárlásuk, így az első lakáshitelük felvétele. Nekik különösen fontos, hogy körültekintően összehangolják a különböző pénzügyi döntéseiket. Egy jó választással akár havi 30 000 forintot is meg tudnak spórolni a lakáshitel törlesztőrészletén, így megteremthetik a kellő mozgásteret egy nyugdíjmegtakarítás elindításához.

Harmincas megtakarítóként tartsuk szem előtt az alábbiakat:

  1. A havonta megtakarított összeg férjen bele a költségvetésbe, de ne túlságosan kényelmesen. Aki húszmilliós vagyont szeretne felhalmozni idős korára, neki 35 évesen kezdve kb. 29 000 forintot kellene félretennie hónapról hónapra. Ökölszabályként mondhatjuk, hogy a nettó jövedelem kb. 10%-át kellene erre a célra elkülöníteni.
  2. Sokat számít, hogy milyen befektetéseket választunk a megtakarításon belül. Egy részvénytúlsúlyos portfólióval hosszú távon igen jó hozamokat lehet elérni. Azonban a magyar lakosság körében megfigyelhető egy túlzott kockázatkerülés, amivel sok pénzt veszítünk az évtizedek során.
  3. Érdemes az államilag támogatott nyugdíjcélú konstrukciók közül választani, mert ez összességében 2-3 millió forint plusz pénzt jelenthet a teljes futamidő során. Akkor is igaz ez, ha valakinek pillanatnyilag éppen nincs SZJA-köteles jövedelme (például GYES-en lévő anyukák esetében).

40-es évek: a vízválasztó életszakasz!

A magyar megtakarítóknak csak kisebb része kezdi 40 éves kora előtt a megtakarítást. A leggyakoribb eset az, amikor valaki 41-46 éves korában döbben rá a helyzet súlyosságára. Nekik az lehet az egyik fő motivációjuk, hogy szembesülnek a saját szüleik nemrégiben megállapított nyugdíjával. Ennél tovább már tényleg nem lehet halogatni a döntést: a negyvenes életszakasz az utolsó, amikor még reális esély van egy kielégítő nyugdíjvagyon felhalmozására.

Fontos, hogy tisztában legyünk a magyar állami nyugdíj tulajdonságaival. A mostani nyugdíjrendszer azoknak kedvez, akik hosszú szolgálati időt és magas jövedelmet tudnak felmutatni. Emiatt kifejezetten célszerű a negyvenes éveinkben a karrierépítésre fókuszálni. A 40-50 közötti életszakasz általában életünk legmagasabb jövedelmű időszaka: az ilyenkor befektetett plusz erőfeszítés nem csak a nyugdíjjogosultságunkon javíthat sokat, hanem a megtakarítási lehetőségeinken is!

Negyvenes éveinkben ezeket érdemes betartani:

  1. Ilyenkor már elsődleges prioritásként kell kezelni a nyugdíjmegtakarítást, különben saját magunkat hozzuk nagyon nehéz helyzetbe. Aki 45 évesen kezdi el, neki havi 52 000 forintot kellene félretennie ahhoz, hogy idős korára összegyűjthessen húszmillió forintot!
  2. Megfontolandó egy professzionális pénzügyi tanácsadó igénybe vétele. Ő segít a céljaink elérésének megtervezésben, elkészíti a realista számításokat, bemutatja az egyes alternatívákat, és felhívja a figyelmünket a buktatókra.
  3. Ha nem is tudjuk azonnal az ideális nagyságú pénzösszeggel elkezdeni a takarékoskodást, akkor is mindenképpen bele kell vágni! Ha időközben emelkedik a jövedelmünk, akkor a növekmény egy részét (vagy akár egészét) tegyük hozzá a megtakarításunkhoz, így előbb-utóbb el tudunk jutni a megfelelő szintre.

50-es évek: van megoldás a későn ébredőknek?

Sajnos a magyar megtakarítók kb. egyharmada csak 50 éves kor felett teszi meg az első lépést a nyugdíjas évekre való felkészülés irányába. Ez azért okoz nagy nehézséget számukra, mert már nincs elegendő idejük a nyugdíjkorhatár betöltéséig, azaz nem tudják kihasználni a kamatos kamat erejét. További probléma, hogy ilyenkor már nem is ajánlott kockázatos portfóliót tartani, hanem nagyrészt meg kell elégedni az államkötvények alacsonyabb hozamával.

Aki az ötvenes éveiben „nulláról kezdi” a megtakarítást, ő már nem igazán tud jó nyugdíjkiegészítést biztosítani önmaga számára. A húszmilliós célösszeg összegyűjtéséhez 55 éves kortól kezdve már havi 133 000 forint megtakarítására lenne szükség. Természetesen mindig van értelme megtakarítani, de be kell látnunk, hogy a későn ébredés következtében már nem tudunk csodát tenni.

Az ötvenes megtakarítók számára is lehet megoldás, de kompromisszumokkal fog járni.

  1. Ha valaki eddig nem is indította el a nyugdíjcélú megtakarítását, feltehetően akkor is van valamennyi félretett pénze, akár a bankszámláján, akár valamilyen más megtakarításban. Érdemes ezt mostantól kinevezni nyugdíj-előtakarékosságnak, és háttérbe szorítani a többi célunkat. Az időskori megélhetés a legfontosabb, minden más csak utána következhet.
  2. A magyarok több mint 90%-a saját ingatlanban lakik, amely egyúttal a legfőbb vagyontárgyuk is. Ha van lehetőség akár kisebbre cserélnünk ezt az ingatlant, akár másik településre költözni, azzal jelentős pénzösszeg szabadulhat fel. Tegyük hozzá ezt a nyugdíjmegtakarításhoz, mert nagy előnyt jelenthet majd az idős éveink finanszírozásában.
  3. Hasznos lehet az eseti befizetési lehetőségek kihasználása is. Amikor rendkívüli bevételhez jutunk, például bónusz/prémium formájában, mindenképpen ragadjuk meg az alkalmat a megtakarításunk kibővítésére. Jó hír, hogy az eseti befizetésekre is jár az állami támogatás!

Összefoglalás

A magyar átlagnyugdíj 2021-ben kb. havi 150 000 forintra rúgott. Az idősek nagy többsége azonban ennél kevesebből él, hiszen a luxusnyugdíjak jelentősen eltorzítják az átlagot. Egy szó, mint száz: egy elöregedő társadalomban kötelességünk arra készülni, hogy az állami nyugdíj nem lesz képes tisztes megélhetést biztosítani számunkra.

Erre a problémára a nyugdíjcélú megtakarítások (önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás, NYESZ) jelentik a legkézenfekvőbb megoldást. Nem mindegy azonban, hogy mikor jut eszünkbe először, hogy foglalkozzunk ezzel a kérdéssel. Láthattuk, hogy a korán ébredőknek sokkal könnyebb dolguk van, míg mindazok, akik sokáig halogatják a döntést, nagyon nehéz helyzettel szembesülhetnek.

Az idős éveinkre való tudatos felkészülést semmi nem helyettesítheti. Nem várhatjuk, hogy az állam meg fog menteni: a saját kezünkbe kell vennünk a sorsunkat. Időskori életminőségünk jelentős részben azon múlik, hogy aktív éveinkben milyen lépéseket tettünk meg a saját érdekünkben. Az óra ketyeg, az információ elérhető, most már csak rajtunk áll a dolog!

Az optimális nyugdíjmegtakarítás kiválasztásához használd a Bankmonitor kalkulátorát! Évente 20%-os (legfeljebb 280 000 forintos) állami támogatás is jár a megtakarításokra.

Mennyi pénzed lesz mire nyugdíjba mész?
Ft
Bankmonitor
A pontosabb kalkuláció érdekében kérjük válaszolj a következő kérdésre:
0 Ft
ennyi pénzed lesz
mire nyugdíjba mésZ
A részletes eredményeidet
email-ben küldjük el
  • Megtudhatod számodra melyik a legmegfelelőbb: nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás vagy NYESZ.
  • Megtudhatod mennyi állami támogatást kaphatsz és tájékoztatunk a felmerülő költségekről.
Kérd részletes
eredményeidet email-ben!
A lenti gomb megnyomásával elfogadom az adatvédelmi tájékoztatóban
Köszönjük, hogy leadtad érdeklődésed!
Hamarosan elküldjük neked a kalkulációd eredményeit
Ha addig is további kérdésed lenne, írj nekünk a bankmonitor@bankmonitor.hu címre.
Hírdetés