loading

Így számítják a nyugdíjadat! Te hogyan fogsz megélni ennyiből?

Süle-Szigeti Bulcsú
szerző: Süle-Szigeti Bulcsú

A nyugdíjrendszerrel kapcsolatban nagyon sok tévhit kering, és csak kevesen tudnák leírni a számítási mód pontos menetét. Pedig az időskori jövedelmünk nagy mértékben meghatározza az életminőségünket, ezért fontos némileg tisztában lenni a kérdéssel. Most bemutatjuk, hogyan lehet megbecsülni a várható állami nyugdíjat, és milyen módszerek léteznek az időskori jövedelem feltornászására.

A Bankmonitor.hu ingyenes szolgáltatásokat nyújtó weboldal: több, mint 30 bank és pénzügyi szolgáltató több ezer termékének objektív összehasonlítása, szakértői írások a jó és megalapozott pénzügyi döntésekért. Tájékoztatáson túl konkrét támogatást is nyújtunk a kiválasztott banki termék szerződésének megkötésében. Jelen írásunkhoz hasznos kiegészítést adhat számodra a nyugdíj kalkulátorunk.
  A közvélemény számára már nem új információ, hogy a nyugdíjak lényegesen alacsonyabbak az aktív korban megszokott kereseteknél. De csak nagyon kevesen tudnák megmondani, hogy pontosan miként határozzák meg az egyéni nyugdíjat, avagy ők maguk mennyi nyugdíjra számíthatnak. Most főbb vonalaiban bemutatjuk az állami nyugdíjszámítás menetét, így mindenki láthatja, milyen tényezőkre kell odafigyelnie, ha szeretne kielégítő jövedelmet elérni idős korában.

Tévhit, hogy az utolsó 5 év alapján számítják a nyugdíjat!

Nagyon elterjedt vélekedés, hogy az állami nyugdíj összegének meghatározásakor a nyugdíjba vonulás előtti utolsó 5 évet veszik csak figyelembe. Ez azonban súlyos tévedés: a nyugdíjszámítás valójában a teljes életpálya vizsgálata alapján történik, azaz több évtizednyi adat kerül feldolgozásra! A két legfőbb tényező az életpálya során megszerzett átlagkereset, illetve a szolgálati idő: ezek segítségével lehet kiszámolni a várható induló nyugdíjat.

Hogyan számítják ki a szolgálati időt?

Az állami nyugdíjkorhatár jelenleg 64 év 183 nap: idén az 1956. második felében születettek mehetnek nyugdíjba. (A korhatár 2022-től 65 évre emelkedik, és minden 1957-ben születettre már ez fog vonatkozni.) A teljes szolgálati idő kiszámításához összegezni kell minden olyan napot, amelyet a nyugdíjigénylő az igénylés napjáig biztosítási jogviszonyban töltött, és amely időszakra a törvényileg előírt nyugdíjjárulékot megfizették. Léteznek továbbá olyan szolgálati időként figyelembe vehető időszakok is, amelyek alatt nem kellett nyugdíjjárulékot fizetni (például a GYES 1998. január 1. előtt).

Az elismerhető napok számát végül el kell osztani 365-tel, és így kapott értéket lefelé kell kerekíteni egész számra! (Azaz a tört évek nem vehetők figyelembe.) A szolgálati idő egy szorzószámon keresztül befolyásolja a nyugdíj összegét: minden egész évhez tartozik egy bizonyos százalékos szorzó, amellyel az életpálya során megszerzett havi nettó átlagkeresetet kell majd megszorozni.

A nyugdíjszorzó százalékos mértéke a szolgálati idő egész éveinek száma szerint

Hogyan számítják ki az átlagkeresetet?

Az életpálya során megszerzett összes keresetből egy komplex metódussal számítható ki az egyéni átlagkereset. Alapesetben csak az 1988. január 1. után szerzett kereseteket veszik figyelembe. Elsőként minden keresetet meg kell fosztani a járulékoktól és az adóktól, azaz bruttó keresetekből nettó kereseteket kell számítani. Ezt követően a kapott kereseteket át kell számítani (szinte) mai értékre: ez a folyamat a „valorizálás”. A valorizálás során minden évi keresetet meg kell szorozni az adott évhez tartozó valorizációs szorzóval, amely szorzókat évente frissítik a nemzetgazdasági átlagbér alakulása alapján.

Az így kapott, valorizált nettó keresetekből végül havi átlagot számítanak: ez lesz az életpálya során megszerzett havi nettó átlagkereset. (Fontos, hogy ha valakinek így 372 000 forint feletti havi nettó átlagkeresete keletkezne, akkor a 372 000 forintot meghaladó rész nem 100%-ban, hanem csak csökkentve vehető figyelembe: ez a csökkentő kalkuláció a „degresszálás”.)

Nyugdíjszámítás egy reális példán keresztül

A Magyar Államkincstár 2019-es adatai alapján az összes nyugdíjas elismert szolgálati idejének mediánja 38 év volt. A 38 évhez tartozó szorzószám jelenleg 77%, tehát ennyivel kell megszorozni a 38 év után nyugdíjba vonulók életpálya-átlagkeresetét az induló nyugdíj meghatározásához. Ha például valakinél a havi nettó átlagkereset 200 000 forintra jön ki a fent bemutatott számítással, akkor az ő induló nyugdíja havi 154 000 forint lesz. (Ez az érték egyébként megközelítőleg megegyezik a jelenlegi átlagnyugdíjjal, de a nyugdíjasok kb. 60%-a ennél alacsonyabb összegből kénytelen megélni!) Az induló nyugdíjat ezt követően évente emelik a központi költségvetésről szóló törvényben tervezett inflációval megegyező mértékben, bizonyos esetekben pedig további korrekciók alkalmazandók.

Mit tehetünk a magasabb időskori jövedelemért?

A nyugdíjszámítás folyamatából látható, hogy a nyugdíj összege magasabb lehet, ha valaki hosszabb szolgálati időt és/vagy több megszerzett jövedelmet tud felmutatni. Nagyon fontos szerepet játszanak még a valorizációs szorzók: aki szerencsés évben megy nyugdíjba, ő ebből kifolyólag is jóval magasabb nyugdíjat kaphat, mint hasonló életpályával rendelkező, de máskor nyugdíjba vonuló társai.

A nyugdíjrendszer azonban még ezekkel a trükkökkel is csak korlátos jövedelmet tud biztosítani az idősek számára. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy alternatív pénzforrásokat is építsünk az állami nyugdíjon felül! A nyugdíjcélú megtakarítások segítségével akár havi 20-30 000 forintot félretéve is már jelentős tőkét lehet összegyűjteni, amely idős korban érdemi bevételkiegészítést eredményezhet. Mostanra több mint 1,5 millió magyar ember rendelkezik valamilyen nyugdíjcélú megtakarítással, de még nagyon sokan vannak azok, akik nem használják ki az elérhető 20%-os (akár évi 280 000 forintos) állami támogatást.

A legmegfelelőbb nyugdíjmegtakarítás kiválasztásában segítséget nyújthat a Bankmonitor kalkulátora. Számold ki, hogy neked mennyi pénzed gyűlne össze idős korodra!