Induljunk ki abból az általában jellemző helyzetből, hogy nem hever a cégtulajdonos számláján az a 10-20, vagy akár 100-200 millió Ft, amiből az új vállalkozási ötletét finanszírozni tudja és a családon belül, vagy barátoktól sem szerezhető meg ez a pénz (lássuk be, talán ez utóbbi kevésbé is lenne szerencsés, ha a vállalkozások természetes kockázatával is számolunk).
Rendkívül eltérő lehet az a kiinduló állapot, ahonnan az új vállalkozási ötlethez a finanszírozást meg kívánjuk szerezni:
- Új céget indítunk
- Meglévő cégen belül új üzletág indítása
- Megvásároljuk egy működő cég tulajdonjogát
Mindhárom helyzet gyökeresen eltérő finanszírozási lehetőségekkel rendelkezik, így ezen három vállalkozói élethelyzetet külön-külön bemutatjuk.
1., Új cég indítása
A legnehezebb helyzet. Még akkor is, ha kiemelkedően eredményes – alkalmazotti pozícióban megélt – menedzseri múltat tudunk felmutatni. A bankok számára egy vállalkozói múlttal nem rendelkező, újonnan induló cég borzasztóan nehezen hitelezhető, hiszen korábban nem volt tulajdonosi felelősségünk és nincs felmutatható múltbeli cash-flow, mely stabil kiinduló pont lenne a hitelkockázat megítéléséhez. Innen indulva, klasszikus vállalkozó bankhitelhez még abban az esetben sem igazán fogunk hozzájutni, ha felajánljuk fedezetként a 30-50-80 millió Ft-os, szuper családi ingatlanunkat.
Megoldás azonban van:
Hitelfelvétel magánszemélyként szabadfelhasználású jelzáloghitel a magántulajdonban lévő ingatlanra.
Itt többszörösen érdemes átgondolni, hogy mennyire veszélyeztetjük a család jövőjét, ha valami oknál fognak sikertelennek bizonyul a vállalkozásunk (finanszírozás kondícióit lásd az összefoglaló táblázatban).
Kereskedelmi faktoring: Ez egy olyan finanszírozási forma, ahol a hitelképesség szempontjából nem az új céget, hanem vevőit vizsgálják a bankok.
Ha új vállalkozásunknak van egy igazolt teljesítése egy hosszú évek óta piacon lévő, fizetőképes vevő irányába, akkor a kibocsátott számlánk bruttó értékének 80%-90%-áig kaphatunk banki finanszírozást. Ebben az esetben tulajdonosi oldalon a nehézséget az jelenti, hogy csak teljesítés után, számla benyújtását követően fizet a bank. A gyakorlatban a legszűkebb keresztmetszetet az szokta jelenteni, hogy egy induló cég első vevője ritkább esetben egy jól ismert, régóta piacon működő társaság.
Tőkeoldali finanszírozás: A start-up divatos szóvá vált az elmúlt években. Újonnan alapított, jellemzően valamilyen szempontból innovatív, nagy piaci reményeket tápláló cégekre alkalmazzák.
Hitel oldalon – divat ide, divat oda – a start-up-ok sem kapnak különleges elbírálást. Tőke oldalon viszont meglehetősen komoly kínálat fejlődött ki a magyar piacon. Tulajdonosi részesedésért cserébe érhető el forrás jellemzően két fő csoportosulástól: (1) állami tőketársaságok /Hiventures és Széchenyi Tőkealap/, (2) u.n. angyal befektetők és inkubátorházak /elsősorban a technológiai területen aktív piaci szereplőknek nyújtanak tőkét/.
Mikor juthat tőkéhez egy újonnan alapított cég? A tervezett termék, szolgáltatás fejlesztésében már tett lépéseket, jól kidolgozott üzleti tervvel rendelkezik és jó esetben már vannak a jövőbeli reményeket alátámasztó piaci visszajelzései (piackutatás, vevői szándéknyilatkozat stb.)
Leggyakoribb tévhitek a tőkeoldali finanszírozást illetően
- Ingyen van. Nem. A tőkejuttatásért ugyan nem kell kamatot fizetni, de összességében jellemzően drágább, mint a hitel. Ez logikus is, hiszen olyan helyzetben kap pénz a vállalkozó, amikor a magas kockázat miatt hitel még nem elérhető. A tőke ára az átadott részesedés, ha pl. 20% tulajdonrészért kaptunk 10 millió Ft-ot és 2 év múlva a cégünk 100 millió Ft-ot ér, akkor a 20%-os részesedés 20 millió Ft-ot ér. Ha az alapító itt kivásárolja a külső befektetőt, akkor a kezdeti 10 millió Ft-os tőkére 41%-os éves kamatot/hozamot fizet (kamatos kamat, ezért nem 50%), ami lényegesen több mint egy klasszikus hitel kamata.
- Egy jó ötlet elegendő. Nem. Jó ötlettel Dunát lehet rekeszteni. Bizonyítani kell tudni a megvalósítási képességet is.
- Minden befektető ugyanúgy gondolkozik. Nem. A legsikeresebb, már bizonyított cégek a megmondhatói, hogy teljesen mást láttak bennük az egyes befektetők, amikor ők anno elindították a business-t
Ezen a ponton érdemes kiemelni az elmúlt években igen megerősödött állami tőkekínálat és a piaci alapon befektetők közötti különbséget. Az állami tőkeforrások a tulajdonos számára kedvezőbb lehet (nem biztos, de lehetséges). A pozitív eltérést az állami szereplők irányába az általuk biztosított tőke 12% körüli éves hozam melletti kivásárlási lehetősége adja. Ugyanez a garantált kivásárlási lehetőség egyáltalán nem adott a piaci tőkekínálatban és az elvárt éves hozam 25-30%-nál indul.
Hirdetés
Hirdetés
2., Meglévő cégen belül új üzletág indítása
Technikailag ez megvalósítható a már működő cégen belül (egy új divízió kialakítása), vagy 100%-os leánycég indításával is. A finanszírozhatóság szempontjából nincs szignifikáns különbség a két alternatíva között. A bankok jelen esetben a következő kérdésekre fognak fókuszálni.
A cég korábbi tevékenysége által biztosított cash flow milyen mértékben fedezi a felvenni kívánt hitel adósságszolgálatát.
Nézzünk egy példát: ha van egy cégünk, ami évente 30 millió Ft profitot termel, akkor (jellemzően) nem fogunk tudni hozzájutni egy olyan hitelhez, aminek éves szinten 200 millió Ft az együttes tőke és kamattörlesztése. Ez akkor sem működik, ha az üzleti tervünkben az új üzletág éves profit termelése 300 millió Ft. Egyszerűen nem jók az arányok, túl nagy a banki kockázat.
A hitelezhetőség érdekében fontos, hogy jól be tudja mutatni a tulajdonos az új üzletág megalapozottságát, illeszkedését a korábbi tevékenységhez. Lehetünk mi a világ legsikeresebb pékje, nem fog jól kinézni (banki szempontból), ha elektromos kerékpár gyártásának beindításához szeretnénk hitelt felvenni. Nem mellesleg a banki kockázatkezelő (logikusan) vizsgálni fogja, hogy az új tevékenység kockáztatja-e a már évek óta jól működő business profitabilitását.
Jól körülbástyázott és kidolgozott üzleti elképzelés esetén a klasszikus banki hitelformák teljes skálája rendelkezésre áll. Akár egy 7-8 éves, hosszú lejáratú beruházási hitel is elérhető. A maximális elérhető hitelvolument értelemszerűen befolyásolni fogj, hogy a meglévő operáció milyen mértékben terhelt hitellel.
Ha szeretnéd megtudni, hogy céged mekkora hitelt kaphat, használd a vállalati hitel-kalkulátorunkat:
A hiteloldalon túlmenően természetesen ezen esetben is rendelkezésre áll a kockázati tőke, mint finanszírozási forrás.
3., Működő cég felvásárlása
Hitelezhetőségi szempontból nagyon közel áll ez a helyzet az új üzletág indításához. A különbséget két tényező jelenti: egyrészt a meglévő cég működésének már van cash-flowja, ami hitelezési szempontból pozitív, másrészt a tulajdonosváltásnak lehet egy érdemi kockázata a profittermelésre…
Mi dönti el banki szempontból egy felvásárlás finanszírozhatóságát?
- A felvásárolt cég jövőbeli működésének töretlensége biztosítható? A menedzsment legalább részlegesen a cégnél marad?
- Az eladó tulajdonos érdekelt marad a tranzakció lezárását követően is az eredményességben (pl. oly módon, hogy a vételár 20%-át a vevő visszatartja a közösen elfogadott jövőbeli minimális profitszint eléréséig)
- A két cég együttesen erősebb lesz, mint külön-külön voltak a múltban? Nő a működési hatékonyság? Meghatározható költségoldali szinergia, azaz megtakarítás?
- Veszélyeztetheti-e az új cég felvásárlása a korábbi tevékenység profitabilitását? (pl. fókuszvesztés, menedzsment kapacitáshiány… stb..)
- Arányos tranzakciót tervez a felvásárló cég? Legyen bármilyen sikeres is a múltban egy 500 millió Ft árbevételű cég, egyetlen bank sem fogja megemészteni, hogy egy 5 milliárd Ft árbevétellel bíró céget kíván felvásárolni…
- Mennyi önerőt fordít a felvásárló cég a tranzakcióra? Legalább 20-30%-ra szükség lesz…
A bankok klasszikus hosszú 10-12, ritkában 15 éves lejáratú hitellel finanszírozzák a kockázati szempontból számukra elfogadható tranzakciókat.
Természetesen tőkeoldali finanszírozás is elérhető, de hazánkban kevésbé jellemző, hogy egy sikeres cégtulajdonos kockázati tőke bevonásával új tulajdonostársat kívánna maga mellé venni egy felvásárlás megvalósításához. A tőkeoldali forrásbevonás sokkal inkább menedzsment kivásárlások esetén jelenik meg.
