Előző cikkünkben arra a kérdésre kerestük a választ, hogy miként keresheted meg kezdő befektetőként életed első alapkezelőjét, akire jó esetben hosszú távon is rábízhatod befektetni való pénzeszközeid. Most az első befektetési alapod kiválasztásához adunk néhány hasznos tippet.
A befektetési alapok esetében kicsit olyan a helyzet, mint amikor egy árukkal zsúfolásig telt hipermarketben próbálsz választani, ezért készülj fel arra, hogy a hatalmas választék bizony megnehezíti majd a dolgodat. Csak a BAMOSZ (Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége) tagjai több mint 700 befektetési alapot kezelnek, ezek összvagyona pedig eléri a 6300 milliárd Ft-ot.
Elsőre valószínűleg az ugrik majd be, hogy elég megnézned, melyik befektetési alap érte el az elmúlt hónapokban vagy években a legmagasabb hozamot, mert az jó eséllyel a jövőben is remekül teljesít majd. Ez önmagában azonban nagyon kevés, ráadásul a múltbeli siker nem garancia a jövőre nézve. Ezért érdemes több szempontot is figyelembe venned.
Hirdetés
Hirdetés
1. Részvény, kötvény, vegyes vagy esetleg abszolút hozam alap?
Először is azt kell eldöntened, hogy milyen kockázatot vagy hajlandó vállalni a hozam reményében, ez határozza majd meg ugyanis, hogy milyen típusú alapba érdemes tenned a pénzed. (A kockázat kapcsán érdemes megjegyezni, hogy végül általában konzervatívabban döntünk, mint ahogy azt elsőre gondoltuk volna. De hát ilyen az, amikor az ember a saját pénzét viszi vásárra.)
A befektetési alapok kockázati besorolása (Synthetic Risk and Reward Indicator, SRRI) segíthet abban, hogy összehasonlítsd kockázatuk szerint az egyes befektetési alap típusokat. Kockázatuk alapján az alapokat összesen hét osztályba sorolják, ezen belül az 1-es a minimális kockázatú, míg a 7-es a magas kockázatú. Az előbbibe a pénzpiaci alapok, az utóbbiba a részvényalapok tartoznak, míg a többi alaptípus a kettő között helyezkedik el valahol. A pénzpiaci alapok alacsony kockázati szintje annak köszönhető, hogy a portfolió menedzser a befektetők pénzét itt bankbetétekbe, illetve rövid, 2 hónapnál nem hosszabb lejáratú állampapírokba teszi, ám ezért cserébe értelemszerűen az elérhető hozamszintek is alacsonyabbak. A másik végletet a részvényalapok jelentik, ahol a tőzsdei kilengések miatt hektikusan alakulhatnak a hozamok, ám ennek eredményeként az elérhető nyereség is nagyobb lehet. Az abszolút hozam alapok inkább a magasabb kockázati kategóriákba tartoznak, de mivel a befektetési politikájuk alaponként egészen eltérő lehet, nincs általános recept.
Segíthet a kockázati szint megértésében, ha az egyes alap típusok közül kiválasztunk néhányat, és megnézzük, az elmúlt 3-5 évben hogyan alakultak a hozamok, mi volt a legnagyobb kilengés pozitív és negatív irányba. Érdemes kicsit úgy nézni az eredményeket, mintha mi magunk is befektetünk volna az adott alapba, mert akkor a „saját bőrünkön is érezhetjük” a nyereséget és a veszteséget.
2. Ki az alapkezelő?
A név és a múlt nagyon sokat számít a pénzpiacokon, hiszen aki „öreg motoros”, az már átélt szebb és rosszabb napokat egyaránt. Ezért érdemes megnézni az alapkezelők történetét, kicsit megismerkedni magukkal a piaci szereplőkkel, mert így számodra is világos lesz, kik rutinosak, illetve kik azok, akik csak pár hónapja vágtak bele a hozamvadászatba. Természetesen az, hogy egy alapkezelő újonc, nem jelenti azt, hogy rosszul is dolgozik, egyszerűen csak azt tanácsoljuk, hogy ezt a szempontot is vedd figyelembe választáskor.
A múlton kívül annak is érdemes utánajárnod, hogy az adott alapkezelő milyen nagyobb pénzügyi vállalkozáshoz, bankhoz tartozik, hiszen a nagyvállalati háttér mindenképp növeli a biztonságot. Hogy miért? Azért, mert a nagy, patinás cégek félve óvják hírnevüket, ezért óvatosabb üzletpolitikát folytatnak, illetve nem kockáztatnak feleslegesen.
3. Ki a portfólió menedzser?
Korábban már írtunk arról, hogy mennyire fontos a portfólió menedzser személye, hiszen ők döntenek arról, hogy a szabályok keretein belül milyen eszközök kerüljenek az általuk kezelt alap portfóliójába, és mikor érdemes lecserélni azokat, mert már nem kedvezőek a jövőbeli kilátások.
A befektetési alapok és a portfólió menedzserek neve sokszor össze is fonódik, ezért aztán érdemes annak is utánajárnod, hogy például egy 10 éves alap kezelését nem vette-e át az elmúlt hónapokban valaki más, hiszen egy a személycsere után ez már nem lesz ugyanaz az alap…
4. Hogyan vizsgáljuk a hozamot?
Bár a cikk elején óva intettünk attól, hogy a múltban elért eredmények alapján dönts, valójában csak arról van szó, hogy ez önmagában még nem elegendő. Az összehasonlításnál nem elég néhány hónapot figyelembe venni, de még az elmúlt egy év hozamszintje sem feltétlenül mond sokat. Persze, ha az alap csak nemrég indult, ebből is ki lehet indulni.
Könnyebb a helyzet akkor, ha az adott befektetési alap nagyobb múltra tekinthet vissza, hiszen akkor már 3-5 éves hozamokat is láthatunk, ez pedig olyan időtáv, ami megmutatja a portfólió kezelés minőségét. Persze nagyon fontos, hogy az egyes alapokat mindig hasonló alapokkal hasonlítsuk össze, hiszen adott piaci körülmények között például egy ingatlanalap nagyon máshogy teljesíthet, mint mondjuk egy pénzpiaci alap. Ezért az almát az almával, a körtét a körtével vessük össze, és akkor már kicsit közelebb kerülhetünk a helyes választáshoz. Az egyes típusokon belül azonban már látni fogod a különbségeket, hogy ugyanazon piaci körülmények között ki, mire volt képes.
