Sokan jelenleg csak két alternatívát látnak a hazai megtakarítási piacon: ingatlanbefektetés, vagy lakossági állampapír vásárlás. A kérdés azonban ennél sokkal összetettebb, nem mindenkinek ez a két megtakarítási forma a legkedvezőbb. Először saját céljainkat és lehetőségeinket kell megértenünk és ezekhez érdemes igazítani befektetéseink.
1, Mérjük fel jelenlegi anyagi helyzetünk
Meg kell néznünk, hogy jelenleg milyen anyagi helyzetben vagyunk, össze kell írni a háztartás havi bevételeit és kiadásait. Emellett a megtakarításainkat és meglévő hiteleinket, kötelezettségeinket is szedjük össze. Ne feledkezzünk meg a bankbetétek, állampapírok, részvények mellett az esetleges rendszeres megtakarításainkról – lakástakarék, biztosítás -, vagy épp az ingatlanunkról.
Bevételeink, kiadásaink, megtakarításaink és hiteleink alapos áttanulmányozása minden befektetési döntés alapja kell legyen. Sőt ez elengedhetetlen a költségvetésünk megtervezéséhez is.
Hirdetés
Hirdetés
2, Határozzuk meg milyen céljaink vannak a jövőben!
A megtakarítások nem önmagukért vannak, a legtöbb esetben valamilyen jövőbeni célunk megvalósításához szeretnénk felhasználni a pénzünk, ezért spórolunk. Éppen ezért át kell gondolnunk mit szeretnénk elérni a jövőben és ehhez mennyi pénzre lenne szükségünk.
Fontos, hogy időpontot is rendeljünk a céljainkhoz, egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy 1, 2 vagy épp 10 év múlva lenne szükségünk a megtakarításunkra, vagy annak egy részére. Hosszabb időtávra ugyanis teljesen más befektetési forma lenne megfelelő számunkra.
Sok esetben a céljaink megvalósításához szükségünk lehet valamilyen kölcsönre is. Manapság például ingatlanvásárláshoz szükség van saját megtakarításra – önerőre – és a legtöbb esetben lakáshitelre is. Ebben a helyzetben azt is figyelembe kell venni a célok és megtakarítások kiválasztásakor, hogy a hitel felvételét követően várhatóan mennyivel emelkednének meg a kiadásaink.
Maradjunk mindig a realitások talaján. (Ne tervezzünk azzal, hogy 100 ezer forint megtakarításunkból 2 év múlva 1 millió forint lesz.) Éppen ezért már a célok meghatározásánál igazodjunk a valós lehetőségeinkhez, ezzel elkerülhetjük a túlzott kockázatvállalást.
3, Mekkora hozamot várunk el és az milyen kockázattal járhat?
Természetesen az sem mindegy, hogy mennyi hozamot termel ki a megtakarításunk. Hiszen azért fektetjük be a pénzünket – és nem mondjuk a párnánkban tartjuk otthon -, hogy nyereségük legyen. De mennyi profitot is várhatunk el egy megtakarítástól?
Mindenképpen tegyük fel magunknak az alábbi kérdéseket:
- Mennyi pénzt szeretnénk befektetni? (ez valamilyen szinten adottságnak is tekinthető)
- Milyen időtávra tudnánk nélkülözni a pénzünket? (ez természetesen függ a célunktól is)
- Milyen hozamot várnánk el egy befektetéstől?
- Hogyan éreznénk magunk, ha az elvárt hozamnál kevesebb lenne a nyereségünk?
- Hogyan éreznénk magunk, ha nem érnénk el nyereséget?
- Hogyan éreznénk magunk, ha a 10-20%-kal kevesebb pénzt kapnánk vissza?
- Hogyan éreznénk magunk, ha jelentősen – akár 50%-kot meghaladóan – csökkenne a megtakarításunk értéke?
A legnehezebb a hozamelvárások és a kockázatok felmérése, összehangolása, hiszen mindenki sok pénzt szeretne keresni, akár évente 10-20%-os növekedést is remélve a befektetésétől. Van olyan megtakarítás, amellyel az elmúlt pár hónapban, évben lehetett ennyit keresni, de a múltbeli hozamok gyakran semmit nem árulnak el a konstrukció jövőbeni eredményességéről. Ráadásul jellemzően ezeknél a befektetéseknél akár az is előfordulhat, hogy a futamidő végén kevesebbet pénzt kapunk vissza, mint amennyit betettünk.
Természetesen vannak hozamgarantált termékek, amelyek teljesen kockázatmentesek, tipikusan ilyen a bankbetét, vagy épp egy állampapír. Jelenleg ezek közül az egyik legnépszerűbb a Magyar Állampapír Plusz, amelynél 5 év alatt az elérhető éves átlagos hozam 4,95%. (Akkor érhetjük el ezt a profitot, ha végig, 5 éven át megtartjuk az állampapírt.)
Fontos szempont lehet az időtáv is, minél tovább tudjuk egy kockázatosabb megtakarítási formában tartani a pénzünk, annál kisebb az esélye annak, hogy kevesebb pénzt kapunk vissza, mint amennyit befektettünk. Itt azonban már újra felmerül az a kérdés, hogy mikor és milyen célokat szeretnénk megvalósítani a jövőben? Ha például fél év múlva szükségünk lenne a befektetett pénzre, akkor nem érdemes azt valamilyen kockázatosabb megtakarítási formába elhelyezni.
4, Osszuk fel a pénzünk több befektetési lehetőség között
Gondolkozzunk portfólióban, válasszunk többféle megtakarítást, ezzel jelentősen csökkenthetjük befektetésünk kockázatát.
Mindenképpen hagyjunk magunknak egy könnyen, veszteség nélkül – ez lehet például bankbetét – felszabadítható részt, hiszen bármikor történhet egy váratlan esemény, ami miatt azonnal szükségünk lenne a pénzünkre. (Például az autónk összetörtük és vásárolnunk kell egy új kocsit minél hamarabb.)
Apró lépésekben haladjunk. Ha eddig bankbetétben tartottuk a teljes megtakarításunk, akkor ne vásároljunk egyből tőzsdei részvényeket. Ez egy hatalmas ugrás lenne, a két megtakarítási forma között jelentős a különbség. Érdemes inkább először egy közepesen kockázatos befektetést választani, hogy megismerkedjünk – személyes tapasztalataink, élményeink legyenek – a befektetésünk értékének váratlan mozgásáról.
Ha pénzünket – legalábbis részben – kockázatos befektetési formába helyeznénk el, akkor is érdemes többféle megtakarítást összekombinálnunk. Így ha az egyik befektetésünk veszteséges lenne, akkor még a másikon elérhető nyereség mérsékelheti, kompenzálhatja ezt a hatást.
5, Rendszeres, vagy eseti befektetési formát válasszunk?
Ez nagyrészt természetesen a céljainktól és jelenlegi megtakarítási helyzetünktől is függ. Ha jelenleg nincsen nagyobb összegű, könnyen mozdítható megtakarításunk, akkor az eseti befektetések nem nagyon jöhetnek szóba.
Emellett bizonyos meghatározott célokra kínált rendszeres megtakarításokhoz jelentős támogatások is kapcsolódhatnak. Ilyen volt 2018 őszéig az ltp, amelynél az éves befizetésekre 30% állami támogatás járt.
6, Ne maradjunk le az adókedvezményről, állami támogatásokról
A jelenlegi kamatkörnyezetben minden garantált plusz hozam, állami támogatás jól jön, ezzel jelentősen feltornázhatjuk a befektetésünkön elérhető nyereséget. Az adójóváírás, állami támogatás azonban jellemzően csak meghatározott célokra nyújtott megtakarításoknál érhetők el. Például a nyugdíj megtakarításoknál – nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás – jellemzően az adott évben befizetett összeg 20 százalékát megkaphatjuk adó jóváírásként.
Ha lakást szeretnénk vásárolni, akkor nem szabad megfeledkeznünk a CSOK-ról (családi otthonteremtési kedvezmény), ami a gyermekeink után igényelhető vissza nem térítendő támogatás, ezáltal a megtakarításunk növelhetik egy ingatlan megvásárlásakor. Emellett a Babaváró hitel, vagy épp a CSOK hitel egy nagyon kedvező hitelkonstrukció, amelynek törlesztőrészletei roppant kedvezők, ezáltal havi kiadásaink nem emelkednének meg jelentősen a kölcsönigénylést követően.
7, Rendszeresen vizsgáljuk felül a helyzetet
Bármikor megváltozhatnak céljaink, újabb támogatásokat vezethet be az állam. Éppen ezért érdemes rendszeresen – akár évente – felülvizsgálni a megtakarításaink a fentieknek megfelelően.
Kezeljük aktívan az összeállított portfóliót, egyáltalán nem mindegy, hogy mikor válunk meg az adott befektetésünktől. Ez azonban nem azt jelenti, hogy amikor elkezd az egyik megtakarításunk ára esni, akkor azt eladjuk. A várakozásokat, a kilátásokat kell mindig szem előtt tartani akkor, amikor egy konkrét konstrukció vásárlásáról, megtartásáról, vagy épp eladásáról döntünk. Ehhez azonban érdemes lehet szakember segítségét kérni, akinek van elég ismerete és ideje is befektetésünkre vigyázni.
