Az év első 4 hónapjában nagyságrendileg 20 ezren vették fel a Munkáshitelt mintegy 77 milliárd forint összegben. Az MNB felmérése alapján nagyságrendileg az igénylők negyede lakásvásárlásra, építkezésre fordította az összeget. Ezek alapján az idén kötött lakásvásárlások mintegy 10 százalékánál a Munkáshitel is közrejátszhatott.
Az év elején indult a legfeljebb 4 millió forint összegű, kamatmentes Munkáshitel. Az első 4 hónap adatai alapján sikertörténetnek tekinthető a támogatott kölcsön, április végéig 19 912 személy vette fel a kölcsönt, mintegy 77 milliárd forint összértékben. Az átlagos hitelösszeg 3,85 millió forint, azaz sokan a maximális összeget veszik fel a kölcsönből.
Alapvetően a teljes lakossági hitelpiacnak a 7 százalékát már a Munkáshitel tette ki. Pedig a személyi kölcsön és a lakáshitel is igen erősen kezdte az évet. A jegybank várakozásai alapján idén összesen 77 ezer szerződést köthetnek, mintegy 300 milliárd forint összegben.
Hirdetés
Hirdetés
A legtöbben lakáscélra fordítják a Munkáshitel összegét
A támogatott kölcsön szabad felhasználású, emiatt közvetlen információ nincs arról, hogy mire is fordítják az adósok a kapott összeget. De az MNB készített egy felmérést, mely nemre és településtípusra reprezentatív.
A válaszok alapján a legtöbben, az érintettek 47,1 százaléka valamilyen lakáscélt finanszírozna meg a kapott kedvezményes kölcsönből. Ezt részletesebben megnézve a válaszadók 25,4 százaléka lakást vásárolna, vagy építene, 18,6 százaléka meglévő otthonát korszerűsítené, bővítené, illetve berendezné. Emellett még egyéb ingatlan vásárlására, építésére fordítaná az összeget a válaszadók 3,1 százaléka.
Az ingatlancél mellett még az alábbi lehetőségek merültek fel:
- Gépjárművásárlás 17,0%
- Befektetés (nem ingatlan) 12,7%
- Hitelkiváltás 8,5%
- Vállalkozás indítása 4,1%
- Meglévő vállalkozáshoz kapcsolódó cél 3,5%
- Nagyösszegű fogyasztás 2,9%
- Mindennapos kiadások fedezése 2,9%
- Képzés (beleértve a jogosítványt is) 1,3%
Kifejezetten lakóingatlan vásárlására, építésére a válaszadók 25,4 százaléka fordította a Munkáshitelt. Ha ezt az összes Munkáshitel igénylőre kivetítjük, akkor az azt jelenti, hogy nagyságrendileg 5 ezer szerződést ilyen céllal kötöttek meg.
A Bankmonitor véleménye szerint érdemben többen fordíthatták a kölcsönt ténylegesen vásárlásra, mint építkezésre. A szakértők becslése alapján több, mint 4 ezer szerződésnél jelenhetett meg a lakásvásárlás célként.
A Duna House becslése alapján az idei év első 4 hónapjában 43 220 lakásvásárlási szerződést kötöttek hazánkban. A fenti számítások, becslés alapján ezen adásvételi szerződések 9-10 százalékánál megjelenhetett a Munkáshitel forrásként. (Természetesen az elképelhető, hogy egy lakáscélra több Munkáshitelt is felhasználtak, ami valamelyest módosíthat az értéken.)
Akkor a Munkáshitel miatt 9-10 százalékot nőtt a lakáspiac?
Biztos, hogy egy két esetben tényleg a kölcsön megjelenése/felvétele eredményezte a lakásvásárlást, de az ilyen esetek száma elenyésző lehet. Jóval nagyobb lehet azok száma, akik lakáscéljukat amúgy is megvalósították volna és ennek elérésben a Munkáshitel indulása nagyon is jól jött.
Ezt támasztják alá az MNB felmérésének adatai is: a hitelvolumen fele olyan célhoz kapcsolódik, amit a kölcsön nélkül is mindenképp megvalósítottak volna az érdeklődők. Ráadásul csupán a kölcsön harmadánál említették azt az adósok, hogy a Munkáshitel nélkül nem is tudták volna elérni az áhított célt.
Ezt támasztják alá a Duna House elemzésének adatai is. A portál ugyanis havonta publikálja a vevők életkori megoszlását is. 2025 első négy hónapjában a fővárosban a 20-30 évesek aránya jelentősen csökkent az ingatlanvásárlók között az egy évvel korábbi adatokhoz képest. (7-13 százalékra csökkent a kérdéses korosztály súlya az egy évvel korábbi 15-19 százalékról.) Míg vidéken a kérdéses korcsoport súlya a vevők között érdemben nem változott.
Mivel nem nőtt a Munkáshitellel érintett korcsoport aránya a lakásvásárlók között – a kölcsönt a 17-25 év közöttiek igényelhetik -, így vélhetően a hitel nem generált jelentős addicionális keresletet.
A Bankmonitor szakértőinek véleménye szerint ettől függetlenük a támogatott hitel nagyon is komoly segítséget jelenthet a kérdéses vevők számára.
Mekkora segítség a Munkáshitel egy lakásvásárlásnál?
Két szempontból is jelentős segítséget lehet egy ingatlanvásárlásnál a Munkáshitel.
Önerőként felhasználható a támogatás
Számos esetben a vásárláshoz minimálisan szükséges 10/20% önerő előteremtése okoz komoly gondot. Ebben is tud segíteni a Munkáshitel. Ha valaki lakáshitel igénylését megelőző 90 napon belül vett fel Munkáshitelt, akkor a kapott összeg 75 százaléka önerőnek tekinthető. Ez a maximális 4 millió forint igénylése esetén azt jelenti, hogy a kölcsönből 3 millió forint önerőként felhasználható.
A 3 millió forint plusz önerő miatt (20 százalékos minimális önerő elvárás mellett) akár 15 millió forinttal drágább lakás is megvásárolható. Ehhez azonban természetesen az kell, hogy az önerőn felüli összegnek, azaz 12 millió forintnyi lakáshitelnek a törlesztését is ki tudja gazdálkodni a vevő.
Ha eltelik több mint 90 nap a Munkáshitel felvétele után, akkor az ezt követően igényelt lakáshiteleknél a támogatott kölcsön teljes összege önerő lehet.
A kamatmentes kölcsön mindig jobb
A Munkáshitel után évi 0,5 százalékos kamatot kell fizetni, ezzel szemben egy átlagos lakáshitel kamata valahol 6,5 százalék körül alakul. 4 millió forint kölcsönösszegre 10 éves futamidő esetén a Munkáshitelre havi 35 ezer forintot, míg a lakáskölcsönre 45 419 forintot kell fizetni. Vagyis havi szinten 10 ezer forintot, a teljes futamidő alatt pedig 1,2 millió forintot lehet spórolni a Munkáshitellel.
Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a lakáshitelt hosszabb futamidőre is fel lehet venni. 20 éves futamidő választása esetén például csak 29 823 forint lenne a törlesztőrészlete a jelzáloghitelnek. Az más dolog, hogy a hosszabb futamidő miatt összességében 1,7 millió forinttal magasabb lenne a teljes visszafizetendő összeg, mintha a hitelt egy évtizedre vette volna fel az adós. Így nézve a Munkáshitel előnye pedig már 2,9 millió forintra nőne a lakáshitellel szemben.
Összegzés
Meglepő, de az MNB adatai alapján a Munkáshitelt az igénylők közel fele valamilyen lakáscélra fordította. Ezen belül a lakásvásárlás, építkezés aránya igen jelentős, április végéig mintegy 5 ezer igénylő fordíthatta ilyen célra a kapott összeget.
Ez egyben azt is jelenti, hogy az év első négy hónapjában a lakásvásárlások közel 10 százalékánál a vételárat részben Munkáshitelből rendezték. Azt azonban ki kell hangsúlyozni, hogy emiatt a lakáspiac nem bővült érdemben, hiszen számos esetben támogatott kölcsön nélkül is megvalósult volna a vásárlás.
