A Z generáció pénzügyi szokásai és kihívásai sok szempontból különböznek a korábbi generációkétól. Utánajártunk, hogyan kezelik anyagi helyzetüket, és milyen tényezők befolyásolják pénzügyi döntéseiket. Egy biztos: van, amit érdemes tőlük eltanulni!
A Z generáció megtakarítási szokásai
A Z generáció anyagi helyzete számos kihívással teli, hiszen magas megélhetési költségekkel kell szembenézniük, miközben általában alacsony jövedelemmel rendelkeznek. Hiába dolgoznak sokan iskola mellett, a korosztály jelentős része továbbra is kénytelen szülői anyagi segítségre támaszkodni, hogy fedezni tudja mindennapi megélhetését. Anyagi nehézségeik ellenére azonban meglepően sokan rendelkeznek megtakarítással, 80%-uk már 21 éves kora előtt elindítja első befektetését. A legtöbben utazási célokra takarítanak meg, de az Egyesült Királyságban a lakásvásárlás a leggyakoribb megtakarítási cél, derül ki a YouGov felméréséből.
A Z generáció magasabb kockázattűrése köztudott, de közel sem olyan szélsőséges, mint ahogyan azt a média egyes szereplői bemutatják. Az ő pénzügyi világképükre nagy hatással van a közösségi média és a FOMO (fear of missing out), ami részben érthető, hiszen amióta aktívan figyelik a piacokat, szinte töretlen emelkedést tapasztalhattak.
Még a pandémia idején is csak rövid visszaesés történt, amit gyors fellendülés követett, és még 2020-ban az S&P 500 tőzsdeindex új csúcsokat ért el. Hasonló jelenség figyelhető meg a legnagyobb kriptovaluták piacán is: bár időnként a felére vagy kevesebbre is lecsökken ezen eszközök ára, de néhány év elteltével ezek újra elérték vagy meghaladták korábbi értéküket.
Az MNB jelentése szerint a Z generáció tagjai különösen nyitottak a hitelfelvételre, megtakarításra és befektetésre, emellett magasabb kockázatvállalási hajlandósággal rendelkeznek. A generációhoz tartozó fiatalok fele már rendelkezik valamilyen tartós befektetéssel, és befektetési döntéseik során előnyben részesítik a magas kockázatú termékeket. A legnépszerűbb eszközök között a kriptovaluták állnak az első helyen (49%), amelyeket a részvények (35%) és a befektetési alapok (34%) követnek.
Hirdetés
Hirdetés
Korán kezdik a nyugdíjcélú megtakarítást
Az MNB adataiból még érdekes megfigyelés, hogy az átlagos Z generációs fiatal már 22 évesen elkezdi nyugdíj-megtakarításait, ami jelentős előrelépés a „baby boomer” generációhoz képest, akik jellemzően 15 évvel később, 37 évesen kezdik meg ugyanezt. Ez a korai megtakarítási hajlandóság összhangban van a Z generáció fokozott pénzügyi függetlenség iránti vágyával, valamint azzal az ambícióval, hogy korán nyugdíjba vonuljanak.
Jó hír, hogy a Z generációnak elegendő havonta feleannyit félretenni a nyugdíjas éveikre, mint amennyit a Baby Boomereknek kellett. Például, ha havi 100 ezer forint reálértékű nyugdíjkiegészítést szeretnének, elegendő havonta 22 715 forintot megtakarítaniuk 3%-os éves reálhozammal. Ezzel szemben a baby boomerek átlagos kezdési életkorával (37 év) ugyanez az összeg havi 45 230 forint befizetést igényelne.
Mire érdemes figyelniük a fiataloknak?
A korai kockázatvállalás nem feltétlenül rossz döntés, hiszen fiatalon érdemes nagyobb kockázatot vállalni, amikor van idő a befektetések megtérülésére. A Z generáció eddig nem tapasztalt komolyabb veszteséget a kockázatvállalásért, feltéve, hogy amerikai kitettséggel rendelkeztek. A jövőben azonban problémák merülhetnek fel azok számára, akik nem diverzifikálnak eléggé, például csak néhány részvénybe, vagy csak pár coinba fektetnek.
Összességében a Z generációnak kiemelten figyelnie kell a megfelelő diverzifikációra, hogy biztosítsák pénzügyi jövőjüket. Mivel nagyrészt „ki vannak árazva” az ingatlanpiacról, a befektetés az egyik legjobb lehetőségük arra, hogy anyagi biztonságot teremtsenek, különösen azok számára, akiknek nem adatik meg a magas fizetésű felsővezetői pozíció.
A nyugdíjcélú megtakarítás korai elindítása ugyanakkor példaértékű szemlélet, főleg, hogy ez a generáció nagy valószínűséggel a gyermekeit, unokáit is hasonlóan tudatosan neveli majd a jövőben.
