Új adócsomagot kapunk augusztustól, amiben a fő szerepet a tranzakciós adó közel duplázása és a kamatadó 6%-os egészségügyi hozzájárulással (eho) való kiegészítése játssza. A tranzakciós adót frissen, az idei év elején vezették be – akkor még kérdés volt, hogy vajon a bankokat érintő adóból az ügyfelek is kapnak-e. Mára a bankok közötti verseny az első hónapok utáni helyezkedést, átárazásokat követően nyugvó pontra jutott, így viszonylag alacsony a valószínűsége, hogy a többlet adóból a bankok magukra vállaljanak. De mennyi is ez a plusz teher éves szinten? A Bankmonitor.hu számításai szerint egy átlagjövedelemmel és bankhasználattal rendelkező magánszemélynél közel 5.000 forint. Az adónövekedés hatása ellen leginkább a bankkártyás fizetéssel védekezhetünk.
Tranzakciós adó: honnan hová?
Lássuk, konkrétan mire számíthatunk a bankunktól az új adóemelések nyomán:
- duplájára nő a készpénzfelvételi illeték és eltörlik a 6 ezer forintos maximumot
- 0,2%-ról 0,3%-ra nő a nem készpénzfelvételhez kötött tranzakciók adója
- EHO kiegészítés kerül a kamatadó mellé a kamatjövedelmekre
2013 januárjával tranzakciós adó került bevezetésre, ami szinte minden banki műveletet érintett. A készpénz felvétel után a bankok 0,3%-ot de maximum 6 ezer forintot, míg a többi tranzakció után 0,2%-ot és szintén maximum 6 ezer forintot kötelesek fizetni. Persze amit a bankok tudtak és szerettek azt ebből tovább is hárították: a Magyar Nemzeti Bank szerint az átutalások és a készpénzfelvétel esetén a bankok 90-95%-ban továbbhárították az adót. Üdítő kivételnek számít a kártyás fizetések helyzete, ahol a kivetett adó mindössze 10%-át hárították tovább a bankok.
Mekkora többlet terhet jelent a tranzakciós adó emelése?
Az év eleji tranzakciós adót illetően a bankok egymást figyelve gyakran újraárazták szolgáltatásaikat. Az első hónapok folyamatos változtatásai után azonban mára kialakultak egy bizonyos status quo. A Bankmonitor.hu megítélése szerint – mivel nincs olyan fizetési forgalmi pont, ahol ne terhelnének át valamekkora részt az adóból a bankok – gyakorlatilag semmi esélye nincs, hogy saját (alig látható) profitjuk terhére) az adóemelést viszont átvállalnák a bankok.
Így átlagos jövedelem és megtakarítások mellett akár 4-5 ezer forinttal is többet fizethetünk éves szinten számításaink szerint. A két fő tétel ebből az átlagosan 1800-1800 forintot kitevő készpénzfelvételi jutalék és a befektetett megtakarításaink kamatai után fizetett eho.
A Bankmonitor.hu számításai szerint az év elejétől érvényes adóterhelés önmagában 3.800 Ft adóterhet jelentett az átlagos bankszámla tulajdonosnak. A fenti táblázatban szereplő 4.704 Ft adóteher kizárólag az adóemeléshez kapcsolódik éves szinten. A két tétel együttesen közel 8.500 Ft éves szinten.
Az adóemelés egyik közvetlen hatása, hogy az akciós rövid távú banki kamatok kihasználása egyre nehezebb lesz. Vegyünk példaként egy 3 hónapos lekötéssel elérhető kiemelkedően magas 6.25%-os akciós kamatozású bankbetétet. Ebből a 6,25%-ból három hónap alatt 1,56%-ot fogunk megkapni (hiszen nem egész évre szól a kamat). Az adó beutalásnál és kiutalásnál is 0,3%, így effektív elérhető kamat tranzakciós adó után nem éri el az 1%-ot (és ezt még csökkenteni fogja 16% kamatadó és most már 6% EHO is). Összesen a 3. hónap végére mindössze 0,76%-kal nő a kiemelkedő akciós betétünkkel a pénzünk…
Hogyan csökkenthetjük az adóemelés hatását?
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábbi nyilatkozata szerint a vártnál kevesebb adó érkezett be az év elején bevezetett tranzakciós adóból. Ez az elmaradás többek arra vezethető vissza, hogy a bankszámlát használók elkezdték költségeiket optimalizálni (számlabezárások, fizetési forgalom jelentősebb része megy utaláson keresztül és a magánszemély felhasználók kártyás fizetési arányának emelkedése). Az MNB adatai szerint ugyanakkor bőven van lehetőség további „optimalizálásra” elsősorban azzal, hogy tovább növeljük a kártyás fizetés részarányát. 2012 második félévében ugyanis a lakosságnál még mindig csupán az összes fizetési forgalomnak csupán a 25%-a bonyolódott bankkártya igénybevételén keresztül, a fennmaradó 75% készpénzzel teljesült.
És természetesen újra egyre jelentősebb szerepet kap a legalacsonyabb költségű bankszámla kiválasztása:
Kamatoldali hatás
A megtakarítások kamatjövedelmét és a befektetések árfolyamnyereségét egységesen 16%-os kamatadó terhelte. Ezt fejeli most meg egy addicionális 6%-os EHO, melynek eredményeként a megkeresett kamat 22%-a egyenes az államhoz kerül. Mindez azt jelenti, hogy az átlagos 4,5%-os bankbetéti kamatból 1%pontot elvisz az állam és számunkra csupán 3,5% marad. A megtakarítások egyre jelentősebb adóztatása következtében egyre jobban felértékelődik a Tartós Befektetési Számlán (TBSZ) elhelyezett bankbetét, hiszen ebben az esetben a 16%-os kamatadót 5 évet meghaladó megtakarítással elkerülhetjük, azaz az adóterhelést jelentős mértékben lecsökkenthetjük.
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
