Hétfő este megjelent az önkéntes nyugdíjpénztárakról szóló törvény (Öpt.) változtatásának tervezete, melynek értelmében 2025-ben lehetővé tennék a nyugdíjmegtakarítások adómentes lakáscélú feltörését. Mutatjuk, pontosan mire készül a kormány!
Október 14-én este megjelent a kormany.hu-n az önkéntes nyugdíjpénztárak működését szabályozó 1993. évi XCVI. törvény változtatásának tervezete. A tervezet értelmében az önkéntes nyugdíjpénztárak az eddigiekhez képest kibővített funkciót kapnak.
A kormány által már augusztusban kilátásba helyezett változtatás lényege, hogy az eredetileg időskori megélhetés finanszírozására félretett megtakarításokat átmenetileg (egy éven keresztül) lakáscélokra is el lehet majd költeni. Akik élnek a lehetőséggel, ők mentesülnek mindennemű adófizetési kötelezettség vagy egyéb adminisztratív nehézség alól, amely ilyenkor normál esetben terhelné a megtakarítókat.
Hirdetés
Hirdetés
Terv szerint csak 2025-ben lesz nyitva az ajtó
A jogszabálytervezet alapján csak 2025. január 1. és 2025. december 31. között, azaz egy naptári éven keresztül lesz hatályos a szóban forgó lazítás. Ebben az időszakban tehát a pénztártagok különféle lakáscélokra is felhasználhatják majd az – egyébként meglehetősen rugalmatlanul hozzáférhető – önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításukat.
Ugyanakkor elvileg azt sem zárhatjuk ki, hogy a kormány olyannyira elégedett lesz a változtatás hatásaival, hogy valamikor a jövő év folyamán dönthet a lehetőség meghosszabbításáról. Ezt csak a jövőre kirajzolódó folyamatok ismeretében lehet majd megállapítani.
Milyen lakáscélokra lehet majd felvenni a megtakarítást?
A közzétett szövegezés az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások vonatkozásában az alábbi lehetőségeket nevezi meg támogatott lakáscélú felhasználásként:
- A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben (Hpt.) meghatározott lakáscélú hitelszerződések önrészének megfizetése vagy törlesztése.
- A Magyarország területén fekvő, lakásként vagy lakóházként nyilvántartott ingatlan korszerűsítése, felújítása.
Ezen két kitétel alapján arra lehet következtetni, hogy a kizárólag saját megtakarításból lakást vásárlók nem tudják megtakarításukat az ÖNYP számlájukon elhelyezett összeggel kiegészíteni.
A lakáscélú felhasználás további feltétele lesz, hogy az érintett lakóingatlan a pénztártag (vagy házastársa vagy gyermeke) teljes vagy részleges tulajdonában álljon, vagy a hitelszerződés ilyen ingatlan megszerzésének céljából jöjjön létre.
Hogyan lehet majd igazolni a hiteltörlesztési célú felhasználást?
A hitel törlesztésének nyugdíjpénztár általi támogatása kétféleképpen lesz megvalósítható. Az egyik lehetőség, hogy a pénztártag „saját zsebből” törleszti a hitelt, majd bemutat erről egy, a bank által kiállított igazolást a pénztárnak, végül a pénztár kifizeti a tagnak a megfelelő összeget. (Ez nagyban hasonlítana a jelenleg is legális, egészségpénztári számlaegyenlegből történő lakáshitel-törlesztésre.) A másik lehetőség az lesz, hogy a nyugdíjpénztár közvetlenül a bank felé fizeti ki a pénztártag által kért összeget.
Milyen felújítási munkálatokat támogat a változtatás?
A jogszabálytervezet kifejezetten nevesíti azokat a munkálatokat is, amelyekről szóló számlák a felújítás és korszerűsítés címszavak alatt elszámolhatók lesznek.
Ezek az alábbiak:
- fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló
energiaforrások alkalmazását is - az épület külső szigetelése, ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési
munkálatokat, - külső nyílászáró beépítése, cseréje,
- tető cseréje, felújítása, szigetelése,
- klímaberendezés beépítése, cseréje,
- napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje,
- lakás helyiségeinek belső fali- vagy padlóburkolatának készítése, cseréje, felújítása,
- konyhai bútor vagy konyhai gép cseréje, beépítése,
- akadálymentesítési munka.
Fontos, hogy az építési tevékenység teljesítését igazoló számláknak a pénztártag (vagy házastársa vagy gyermeke) nevére kell majd szólniuk.
Trükközésre nem lesz lehetőség!
Az október közepén megjelentetett jogszabálytervezet ügyel arra, hogy a pénztártagoknak ne legyen lehetőségük trükközni a számlaegyenleggel. Például sokaknak eszükbe juthatott, hogy az év vége közeledtével egyszeri nagyobb befizetésekkel feltornásszák a számlájuk egyenlegét, bezsebeljék a befizetésre járó 20%-os állami támogatást, majd pár hónap elteltével felvegyék a megtakarítást, és lakáscélra fordítsák azt.
Azonban erre a cselre nem lesz lehetőség, ugyanis a lakáscélú felhasználásra felvett összeg nem haladhatja meg a 2024. szeptember 30-án rögzített egyéni számlaegyenleget. Jó hír ugyanakkor, hogy már a 2024. utolsó három hónapjában kiállított számlák is finanszírozhatók lesznek, de a számlák benyújtása legkorábban 2025. január 1-én történhet majd.
Legfeljebb 3-szor lehet kifizetést kérni
Fontos még, hogy a pénztárnak 60 napja áll majd rendelkezésre a számlák ellenértékének kifizetésére, valamint egy pénztártag egy év alatt legfeljebb 3 alkalommal kérhet majd ilyen jellegű kifizetést. (Aki például 900 ezer forintos számlaegyenleggel rendelkezett 2024. szeptember 30-án, ő például elszámolhat 3 darab, egyenként 300 ezer forintos számlát, de 4 különböző alkalommmal, 4 darab, egyenként 200 ezer forintos számla elszámolására nem lesz lehetősége.)
Lényeges fejlemény továbbá, hogy a pénztári szabályozás lazításának keretein belül az Szja. törvény is módosul, oly módon, hogy rögzítse az önkéntes nyugdíjpénztári számlákról lakáscélra felvett kifizetések adómentességét.
A kormány nem számít költségvetési hatásra
A kormány tehát elkészült a korábban belengetett jogszabály szövegezésével, sőt, a tervezethez hozzáfűztek még egy meglehetősen szűkszavú (1 mondatos) indoklást is. Érdekesség, hogy a csatolt hatásvizsgálati lap szerint a tervezett módosításnak sem pozitív, sem negatív költségvetési hatása nem lesz, azaz olybá tűnik, mintha 0 forint plusz adóbevételre számítanának a pénztári lazítás következtében. A dokumentum azt ugyan rögzíti, hogy a piaci szereplők adminisztratív terhei növekedni fognak, de ennek mértékét szintén 0 forintban számszerűsíti.