A hazai bankszektor 22%-a közvetlen, vagy közvetett állami tulajdonban áll, miután tavaly a kormány az MKB és Budapest Bank megvásárlásáról döntött. A devizahitelesek helyzete az idei évben „rendezésre” kerül. A fair bankokról szóló törvény február 1-ével életbe lép. Úgy tűnik, hogy évszaktól függetlenül állandósult napsütés várható az idei évtől a bank és pénzügyek területén… A tavalyi évet egy interjúval zártuk az MR1 Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, ahol azokra a kérdésekre próbáltunk választ adni, mi változik az ügyfelek szempontjából 2015-ben. Az adásidő rövid volt, most megpróbálunk kimerítőbbek lenni.
Olcsóbb lesz a lakossági hitel?
Röviden: Nem számítunk rá.
Hosszabban: a bankok között jelentős verseny uralkodott már 2014-ben is a hitelnyújtásért. A hitelkamatok az alapkamat csökkenés mértékét meghaladóan mérséklődtek. Az MNB további kamatcsökkentése nélkül elsősorban azon bankok csökkenthetnek hitelkamataikon, melyek tavaly átlag feletti kamatokat kértek a hiteleikért. A legolcsóbb hiteleket nyújtó bankok esetében nem számíthatunk értelmezhető mértékű hitelkamat csökkentésre a lakáshitelek esetében.
Ahol jelentősebb tere van a banki kamatcsökkentésnek, az a személyi kölcsönök piaca. Ezen a fronton is megindult a tavalyi év végén a piac, az egyik nagybank megjelent 10%-os ajánlattal, miközben az átlagos kamatszint 18% körül mozgott.
A devizahitelesek számára kamatok vonatkozásában kiemelt izgalmat jelenthet a forintosítás. Itt minden bank automatikusan megajánl egy forint hitelt a korábbi devizahitel helyett, de vélhetően lesznek bankok, akik szeretnék a jól fizető hiteleseket megszerezni és számukra egyedi konstrukciókat fognak ajánlani.
Olcsóbb lesz a vállalati hitel?
Az említett rádióműsorban elhangzott kérdés: „Elképzelhető, hogy a növekedési hitel 2,5%-os kamatánál is olcsóbb hitelt kapjanak a vállalkozások, annak köszönhetően, hogy az állam erőteljesebben megjelent a bankszektorban?”
Rövid válasz: Nem és nincs is szükség rá. Magyarországon a kis és középvállalatok a 2,5%-os növekedési hitellel nemzetközi összehasonlításban is rendkívül alacsony kamatszinten juthatnak hitelhez.
Hosszabb válasz: a kimagaslóan jó minőségű cégekért élénk verseny van a bankpiacon. Ezen vállalatok nem ritkán kaptak 2014-ben is 2,5%-nál olcsóbb hitelt. A fő probléma az átlagos és átlagnál gyengébb pénzügyi mutatókkal rendelkező cégeknél van (mely az esetek 95%-át képviselik összesen). Itt ugyanis a 2,5%-os hitel elérése nem egy egyszerű mutatvány. A bankok ugyanis óvatosan hiteleznek, hiszen egy bedőlt hitel teljes veszteségét egy 2,5%-os kamatozású hitel esetében 40 jól fizető hitel termeli ki…
Természetesen jogos a kérdés, hogy az állami bankoknál könnyebben meg lehet-e kapni a hitelt? Ha egy bank üzemeltetésének logikáját nézzük, ahol a kockázat elbírálás helyessége meghatározza a bank életképességét, akkor a válasz vélhetően „nem” lesz.
Enyhülést hozhat a banki vállalati hitelezés szigorúságában, ha feláll az állami „rossz bank”, mely átveszi az akár 5-6 éve működésképtelen hiteleket. A rossz hitelek kikerülésével – leegyszerűsítő szemléltetéssel élve – levegőhöz jutnak a bankok…
Mi a különbség az állami és a nem állami bank működése között?
Ha eltekintünk a biztonsági kérdésektől (rossz döntések esetén ki fizeti vissza a betétesek pénzét), akkor nem túl sok. Ugyanúgy betéteket kell gyűjteni, fizetési szolgáltatásokat kell nyújtani, befektetési alternatívákat kell kínálni és természetesen hitelezni sem árt. A háttérben ketyeg egy hatalmas infrastruktúra, folyamatos kockázatkezelés, termékfejlesztés, stb. Ehhez nem kismértékű szakértelem kell. A banki működés nem változtatható meg egyik napról a másikra. Jól mutatja ezt az állam által közvetlenül/közvetve irányított bankok közelmúltbeli fejlődése is. Radikális és gyors változás sehol nem következett be. Az állam ráadásul most egy erősen heterogén összetételű banki portfóliót birtokol, ahol az egyes bankok eltérő múlttal és működési hatékonysággal rendelkeznek. Távolról sem lesz egyszerű ezen bankok esetében a nem állami bankok által kínált szolgáltatások és termékek színvonalát meghaladni, vagy alacsonyabb költséggel nyújtani ugyanazt.
Mégis hová juthatunk el 2015 végére?
Az idei év vélhetően arra lesz elegendő, hogy
- lezárul a devizahitelekkel kapcsolatos dráma (bár viták maradni fognak)
- a túlfűtött érzelmek mellett lassan újra megjelennek a racionális elemek is a bankokkal kapcsolatos közgondolkodásban
- év végére látható lesz, hogy mit várhat az átlagügyfél az „átlagos állami banktól”
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
