A jegybank 2026. január elsejétől módosítja a jövedelem terhelhetőségére vonatkozó szabályokat. Ez határozza meg azt, hogy a havi fizetésnek legfeljebb mekkora részét lehet hiteltörlesztésre elkölteni. Gyakorlatilag megemelik azt a jövedelemszintet, amelynél már a fizetés nagyobb részét lehet törlesztésre fordítani.
Az MNB módosítja az „adósságfék” szabályokat, az egyik változás alapján azt is megváltoztatják, hogy a fizetés mekkora részét lehetne egy kölcsön törlesztésére elkölteni. A változás 2026. január elsejétől lépne életbe.
Milyen szabályok vannak a bevállalható törlesztőrészlet nagyságára?
Alapvetően egy kölcsön törlesztőrészlete függ a kamattól, a hitelösszegtől és a futamidőtől. Előbbi kettő növekedésével emelkedik a törlesztőrészlet, míg a futamidő elnyújtása valamelyest mérsékelheti a havi terheket.
Az pedig, hogy egy adott igénylő mekkora törlesztőrészletet vállalhat be függ az igazolt nettó jövedelemtől, a kölcsön típusától és devizanemétől, valamint a kamatperiódus hosszától. Vagyis attól is, hogy a hitel kamata milyen gyakran módosulhat a futamidő alatt.
Alapszabályként elmondható, hogy minél kiszámíthatóbb egy kölcsön annál nagyobb törlesztőrészlet vállalható be. Vagyis egy hosszú ideig fix kamatozás hitelnél nagyobb törlesztőrészlet vállalható be. Illetve ezen elvek alapján egy forint kölcsönre a jövedelem nagyobb része költhető el havonta, mint egy devizahitelre.
Természetesen a jövedelem nagysága is lényeges, egy bizonyos jövedelmi szint felett az igénylők igazolt jövedelmének nagyobb része költhető el a hitel törlesztésére. Januártól pont ez a jövedelmi szint, küszöb fog változni.
Jelenleg egy forint személyi kölcsönnél havi 600 ezer Ft igazolt nettó jövedelem alatt a bevétel fele, míg ezen szintet elérő fizetésből annak 60%-a lehet a havi törlesztőrészlet. Ez a 600 ezer Ft-os küszöb emelkedik meg 2026. januárjától 800 ezer Ft-ra.
Jelzáloghiteleknél a helyzet kicsit bonyolultabb, ott ugyanis a kamatfixálás hossza is lényeges.
- A legalább 10 évig fix kamatozású lakáshiteleknél havi 600 ezer Ft igazolt nettó jövedelem alatt a bevétel fele, míg ezen szintet elérő fizetésből annak 60%-a lehet a havi törlesztőrészlet.
- A 10 évnél rövidebb, de legalább 5 évig fix kamatozású lakáshiteleknél havi 600 ezer Ft igazolt nettó jövedelem alatt annak 35%-a, míg ezen szintet elérő fizetésből annak 40%-a lehet a havi törlesztőrészlet.
- Az 5 évnél rövidebb évnél rövidebb ideig fix kamatozású lakáshiteleknél havi 600 ezer Ft igazolt nettó jövedelem alatt annak 25%-a, míg ezen szintet elérő fizetésből annak 30%-a lehet a havi törlesztőrészlet.
Jövő januártól a lakáshiteleknél is megemelkedik az a jövedelmi küszöb 600 ezer Ft-ról 800 ezer Ft-ra, amelytől a jövedelmet nagyobb mértékben meg lehet terhelni.
Azt mindenképpen érdemes kihangsúlyozni, hogy 2023. júliusa óta vannak érvényben a jelenlegi szabályok, mondhatni időszerű volt a felülvizsgálat, változás.
Fontos kiemelni azt is, hogy a kis összegű hitelek mentesülnek ezen adósságfék szabályok alól. A kis összegű kölcsönösszeg-plafon jelenleg 350 ezer Ft-ban van meghatározna. Ezt az összeghatárt is megemelik 2026. január elsejétől 450 ezer Ft-ra.
Hirdetés
Hirdetés
Kiket és milyen mértékben érint a változás?
Alapvetően a 600 ezer Ft alatti fizetéssel rendelkezőket nem érinti ez a módosítás, hiszen ők jelenleg is a rosszabb kategóriába esnek. A 800 ezer Ft-ot elérő nettó fizetéssel rendelkezőknek sem fog számítani az újdonság, ők ugyanis jövőre is a kedvezőbb kategóriába fognak esni.
Ugyanakkor a nettó 600 ezer Ft-ot elérő, de 800 ezer Ft alatti nettó keresettel rendelkezők számára már nagyon is lényeges lehet ez a változás. Ez a nettó jövedelmi szint igencsak magas, elsőre azt lehetne gondolni, hogy a változás nem érint olyan sok embert. Érdemes azonban alaposabban megnézni a dolgokat. A KSH legfrissebb, júniusi adatok szerint 395 ezer Ft körül alakult a mediánbér. (Az emberek fele ennél kevesebbet, másik fele többet keresett az adott hónapban.)
Egy átlagos házaspár esetén, amelynél mindkét fél mediánbért keres a nettó bevétel 790 ezer Ft körül alakulhat. Ezt a párt már nagyon is érzékenyen érintheti az új változás, hiszen januártól a fizetésük kisebb részét teheti ki a havi törlesztőrészlet. Vélhetően ez a kérdéskör, helyzet a lakáshitel iránt érdeklődőknél lehet érdekes, ott jellemzőbb a két hitelfelvevő, a nagyobb kölcsönösszeg, törlesztőrészlet.
Egy példán keresztül érdemes megnézni hogyan is befolyásolja a kölcsönfelvevők helyzetét a januártól életbe lépő szabálymódosítás. A példában szereplő pár nettó 700 ezer Ft igazolt jövedelemmel rendelkezik. A család lakást szeretne vásárolni, melyhez lakáshitelt szeretne igényelni, a kölcsön kamata 6,5%, a futamidő 25 év lenne.
Jelenleg ezen jövedelem 60%-a, azaz legfeljebb 420 ezer Ft fordítható hiteltörlesztésre, ez az összeg akár 62,2 millió Ft hitel törlesztésére lenne elegendő. A változást követően jövőre már csak 350 ezer Ft lehetne a maximális törlesztőrészlet, ami 51,8 millió Ft felvételét teszi lehetővé. Mintegy 16,7 százalékkal csökken az az összeg, amit a kérdéses jövedelem mellett fel lehetne venni.
A bankok ettől szigorúbb irányba eltérhetnek
Azt ki kell hangsúlyozni, hogy az MNB rendelet csak a felső korlátokat húzza meg. Vagyis ennél megengedőbbek nem lehetnek a pénzintézetek, de szigorúbb szabályokat alkalmazhatnak.
Vagyis lehetnek és várhatóan lesznek is olyan pénzintézetek, amelyek bizonyos esetekben kisebb mértékben engedik megterhelni az igénylők jövedelmét. A banki gyakorlatokban komoly eltérések lehetnek.
Lényeges, hogy nem csak az új hitel törlesztőrészletét veszik figyelembe a kérdéses számítás során. A rendelet szerinti limitbe a meglévő kölcsönök havi részlete és az új hitel törlesztőrészletének együttesen kell beleférnie. Sőt a meglévő hitelkeretek 5%-a törlesztőrészlegnek minősül ebből a szempontból akkor is, ha az nincs kihasználva. (Vagyis egy 500 ezer Ft-os folyószámlahitelnél a bank úgy számol, mint ha 25 ezer Ft-os meglévő törlesztőrészlete lenne az ügyfélnek. Ezt figyelembe véve határozzák meg az új kölcsön bevállalható törlesztőrészletét és ezáltal a felvehető kölcsön maximális összegét.)
