Az MNB a mai nappal új egyhetes betétet hirdetett meg, melynek kamata a jegybanki alapkamattal – jelenleg 0,9% – fog megegyezni. Ez gyakorlatilag 0,4-0,5%-os kamatemelésnek felel meg, hiszen az 1 hetes BUBOR – az a kamat amelyen a bankok jelenleg kölcsönt adnak egymásnak – értéke 0,42%. Emiatt a változó kamatozású hitelek kamata és törlesztőrészlete megemelkedhet.
Összefoglalva a lényeg:
1. Az MNB 2020.04.01-i közleménye alapján új egyhetes betétet vezet be. A lekötés kamata a mindenkori jegybanki alapkamattal lesz megegyező – ennek mértéke jelenleg 0,9% -, ezzel a jegybank célja a bankrendszeri likviditáskezelés hatékonyságának javítása.
2. Emiatt azonnal megemelkedhet a bankközi hitelkamatok (BUBOR) nagysága 0,4-0,5%-kal. Ez pedig az új változó kamatozású hitelek kamatában is meg fogj jelenni. Egy új 10 millió Ft összegű, 20 éves futamidejű hitelnél – a Bankmonitor Lakáshitel Kalkulátora alapján – 2-2,5 ezer Ft törlesztőrészlet növekedés várható, ami a havi fizetési kötelezettség 4-5%-os emelkedését jelentené.
3. A meglévő hitelek és az új folyósítású hosszú kamatperiódusú hitelek törlesztőrészletébe is begyűrűzhet az új betét kamatfelhajtó hatása, de lassabban és kisebb mértékben.
Hirdetés
Hirdetés
Milyen hatása lehet ennek az új betét bevezetésének a változó kamatozású lakáshitelek kamatára?
Jelenleg a változó kamatozású lakáshitelek – azon kölcsönök, amelyek kamata 1 éven belül megváltozhat – kamata jellemzően valamilyen referencia mutatóhoz van kötve. Ilyen például a BUBOR (Budapesti Bankközi Hitelkamatláb), amely azt mutatja meg, hogy az egyes kereskedelmi bankok milyen kamat mellett hajlandók hitelt nyújtani egymásnak.
Jól látható, hogy egy bank a jelenleg kétszer akkora kamatszint mellett köthetné le az MNB-nél 1 hétre a pénzét, mintha kölcsön adná azt rövid futamidőre a bankközi piacon. Logikus, hogy nem fog egyik pénzintézet sem 0,9%-nál alacsonyabb kamaton egy hetes futamidőre kölcsönt adni a másiknak – akkor inkább leköti az MNB-nél.
Hosszabb futamidőre pedig normális pénzpiaci helyzetben magasabb kamatot vár el mindenki. Jelen helyzetben – a vírusveszély és rövid távú gazdasági kilátások miatt – átmenetileg a rövid távú kamatok magasabbak voltak, mint a hosszúak, de jelenleg a hozamgörbék a természetes irányt vették fel, vagyis hosszabb futamidőnél magasabb kamat érhető el. Emiatt az 1 hetes kamat várható megemelkedése maga után vonhatja a hosszabb futamidejű BUBOR mutatók értékének növekedését is.
A 3 havi, 6 havi és 12 havi BUBOR emelkedése azonban közvetlenül hatással lehet a változó kamatozású lakáshitelek kamatára. Ugyan az új lakáshiteleknél a referencia kamatozású kölcsönök aránya elenyésző – kevesebb, mint 1% -, de a meglévő lakáshitel állománynak köszönhetően még mindig több 100 ezer család rendelkezik 1 évnél rövidebb kamatperiódusú lakáshitellel. Ez köszönhető annak is, hogy a régi devizahiteleket 2015. februárjában a törvény erejénél fogva 3 havi BUBOR-hoz kötött kamatozású forint kölcsönökké alakították át.
Egy 8 millió forint fennálló tartozású, 15 év hátralévő futamidejű 3 havi BUBOR-hoz kötött kamatozású kölcsön példáján keresztül mutatnánk be mit is jelentene ez a kamatemelkedés:
A 3 havi BUBOR március 27-i értéke 0,45% volt – ezen érték alapján határozzák meg a konstrukció áprilisi kamatát. Amennyiben a referencia mutató valóban megemelkedne 0,9%-ra, akkor ez 0,45 százalékpontos kamatemelkedést jelentene. Emiatt a kölcsön havi törlesztőrészlete közel 1 750 forinttal emelkedne meg, a hátralévő futamidő alatt visszafizetendő teljes összeg pedig több mint 310 ezer forinttal megnövekedne.
Mi a helyzet a hosszú kamatperiódusú lakáshitelekkel?
A meglévő hosszú – 5, 10 éves – kamatperiódusú hitelek kamata relatív biztonságos, ezekre a konstrukciókra a jelenlegi intézkedések késleltetve és kevésbé fognak hatni. Ugyanakkor az új lakáshitelek 70 százalékának legalább 10 évig rögzített a kamata. Ezen konstrukciók kamatának alakulása az új lakáshitelt igénylők számára lesz kiemelten fontos.
Az új, egyhetes betét bevezetése mellett 2020.03.24-én a jegybank bejelentette, hogy korlátlan mennyiségben kínál hosszabb lejáratra – 3, 6, 12 hónapos, illetve 3 és 5 éves futamidejű hitelt is. Ezen kölcsönök kamatának alsó határa a mindenkori jegybanki alapkamat. Az első tenderen csak 5 éves futamidőre kértek a bankok kölcsönt, a kamatszint pedig 0,9% volt.
Az új egyhetes betét 0,9%-os kamata a rövid futamidejű BUBOR emelkedéséhez vezethet. Ahhoz, hogy a rövid és hosszú futamidejű bankközi kamatlábak közötti különbség ne csökkenjen le jelentősen várhatóan a hosszabb futamidejű bankközi hitel kamatlábaknak (BIRS) is emelkedni kellene.
Valamilyen mértékben ez ellen hathat, hogy a jegybank fix kamatozású, hosszú futamidejű korlátlan mennyiségű hitelt biztosít a kereskedelmi bankoknak. A hitel maximális futamideje 5 év, kamatának alsó határa az aktuális jegybanki alapkamat. Az első tender keretében csak 5 éves futamidőre nyújtott az MNB kölcsönt, ténylegesen a jegybanki alapkamaton, azaz 0,9%-on.
Így a hosszú futamidejű bankközi kamatokra is komoly hatása lehet az MNB-nek. Annak mértékét is a 0,9%-os értékhez közelítheti, amennyiben ténylegesen nagy mennyiségű hitelt nyújtana a bankoknak az alapkamaton, vagy annál csak egy kicsivel drágábban. Vagyis a jegybank – saját döntése alapján – hosszú, maximum 5 éves futamidejű forrás biztosításával meghatározott szinten tarthatja a bankok kamatköltségeit, ami által a hosszú kamatperiódusú hitelek kamatára is hatással lehet.
Az is sokat elárul, hogy a bankok az első hiteltender alkalmával is kértek 5 éves futamidőre 0,9%-os kamaton hitelt az MNB-tól. Ez a szint ugyanis magasabb volt, mint az akkor érvényes 5 éves BIRS értéke. Vagyis relatív drágán is kértek 5 éves futamidőre hitelt a jegybanktól. Ez a közeljövőben a kamatköltségek emelkedésére – BIRS növekedésére – és a hosszú kamatperiódusú hitelek drágulására figyelmeztethet.
Milyen egyéb hatása volt az új egyhetes MNB betét bevezetésének?
Az utóbbi pár napban a forint tovább gyengült, a hazai fizetőeszköz árfolyama megközelítette a 370 Ft/EUR szintet. Azaz egy euróért közel 370 forintot kellett már fizetni.
Az új, 0,9%-os kamatozású egyhetes betét bevezetésével az MNB kvázi kamatot emelt. Amire azonnal reagált a forint árfolyama is és szerda késő délutánra jelentős mértékben erősödött a hazai fizetőeszköz. Ugyanis 362,87 forintot kellett ekkor fizetni egy euróért, ami közel 8 forinttal kedvezőbb a szerdai mélyponthoz képest. Kérdés azonban, hogy hosszú távon ez a kamatemelés elégséges lehet-e a forint árfolyamának stabilizálására.
