Készpénz és bankkártya. Nem meglepő módon ez a két legelterjedtebb fizetési módszer Magyarországon. A gond csak az, hogy a kettő közül elsöprő fölénnyel vezet a készpénzhasználat. Az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségének megteremtése miatt ez a helyzet a közeljövőben aligha fog változni, jóllehet a ropogós bankjegyek nyomtatása, szállítása, terítése meglehetősen drága. Az árat pedig közvetetten mi fogyasztók fizetjük.
A magyarok 57 százaléka készpénzt használ
– derül ki a Nielsen piackutató cég felméréséből. Szerencsére azért nem nálunk használják a legtöbben ezt a fizetési módszert, hanem a görögök. Ott a legmagasabb, 84 százalékos ez az arány, miközben a franciák és a norvégek 15 százaléka mondta, hogy ő bizony a kápét részesíti előnyben.
Tízből négy magyar zsebében lapul hitelkártya. Egy emberre átlagosan 1,4 darab plasztik jut Magyarországon, Európában viszont 1,6. Az online fizetést a magyarok 3 százaléka részesíti előnyben. Az európai átlag 6 százalék. A bankkártya birtoklásban Törökország az éllovas, ott egy főre 2,1 darab kártya jut.
A magyar bankok zöme egyébként nem számít fel díjat a kártyás vásárlásért. Kivétel az MKB, amely minden egyes számlacsomagjában 0,3 százalékos, de maximum 6 ezer forintos díjat számít fel a kártyás vásárlások után. Hasonló modellt követ a CIB is, de ott csak 10 forintot kell fizetni a vásárlás után. Fizetni kell a Budapest Bank és az Raiffeisen Bank egyes számlacsomagjaiban valamint az FHB egyik számlacsomagjában is a kártyás vásárlások után.
Ami pedig a jövő fizetési megoldásait illeti, a magyar megkérdezettek 38 százaléka használná vásárláshoz egy valódi üzletben okostelefonját vagy tabletjét, ha a készülék biztonságosan kezeli vásárlói, bank- vagy hitelkártyája, valamint személyes adatait. Nemmel válaszolt 36 százalék, további 26 százalék pedig azt mondta, hogy „talán”. Ezek az arányok lényegében ugyanakkorák, mint az európai átlag.
