Az országban rengetegen dolgoznak vállalkozóként, és még mindig jelentős a katások száma is. Az ő nyugdíjhelyzetük azonban évről évre romlik. A Bankmonitor szakértői most azt vizsgálták meg, mire számíthatnak 2026-ban.
Jövőre a minimálbér várhatóan 11 százalékkal emelkedik 2025-höz képest, vagyis 2026-ban 322 800 forint lehet. Ez sokaknak jó hír, ám a nyugdíj előtt álló katásoknak már kevésbé, hiszen számukra ez inkább további nehézségeket jelez.
Olyan, mintha 108 ezer forint lenne a fizetésed
Az ellátási alap jövőre is 108 ezer forint marad. Vagyis az alap, ami után az állam a nyugdíjadat, a táppénzt, vagy éppen a gyermekvállaláshoz kapcsolódó juttatásokat (CSED, GYED) kiszámolja. Ez a gyakorlatban egy „virtuális bruttó bér”, hiába van a vállalkozásodnak valójában havi több százezer vagy millió forint bevétele, a társadalombiztosítás rendszerében te egy mindössze bruttó 108 ezer forintot kereső embernek számítasz.
Ez nyugdíj szempontból kettős csapdát jelent. Egyrészt a havi nyugdíjad siralmasan alacsony lesz, hiszen a számítás alapja az alacsony virtuális bér. Másrészt az éveid sem gyűlnek rendesen, mivel a minimálbér alatti jövedelmek esetén a szolgálati időt arányosítják, így hiába fizetsz adót teljes évben, a nyugdíjad úgy számolódik, mintha csak az év 4 hónapjában (33%) dolgoztál volna.
Hirdetés
Hirdetés
Amikor a béremelés rossz hír
Hogy pontosan mekkora a baj, azt a jelenlegi nyugdíjadatok helyezik igazán kontextusba. 2025 októberében az átlagos öregségi nyugdíj összege 246 187 forint volt, a „középső érték” (medián) pedig 217 260 forint. Bár sok nyugdíjas számára még ezek az összegek is szűkösek a megélhetéshez, a hosszú ideig katázó vállalkozók számára ezek a számok elérhetetlen álomnak tűnnek.
A katások ugyanis nemhogy az átlagot, de még a minimálbér után járó – egyébként szintén szerény – nyugdíjszintet sem fogják megközelíteni. Mivel mind a keresetük (a rögzített 108 ezer forintos alap), mind a megszerzett szolgálati idejük töredéke egy átlagos dolgozóénak, a nyugdíjuk is ennek megfelelően alakul.
A szakértői becslések szerint, aki aktív éveinek jelentős részében ezt az adózási formát választotta, az csupán havi 50-60 ezer forint körüli ellátásra számíthat. Ez az összeg a jelenlegi átlagnyugdíjnak még a negyedét sem éri el – ebből pedig 2026-ban vagy azután megélni gyakorlatilag lehetetlen küldetés lesz.
És mi a helyzet a „hagyományos” egyéni vállalkozókkal?
Fontos tisztázni, hogy a főállású egyéni vállalkozók (legyenek akár átalányadósok, akár a tételes költségelszámolást választók) egészen más cipőben járnak. Náluk a törvény szigorúbb, de éppen ez a szigor védi meg őket a nyugdíjkatasztrófától.
Mivel esetükben a járulékfizetés alapja kötelezően a mindenkori minimálbér (vagy a garantált bérminimum), ők „teljes árat” fizetnek a társadalombiztosításért. Ezért cserébe az ő szolgálati idejük nem csorbul: náluk egy ledolgozott év az állam szemében is egy teljes évnek számít, nincs arányosítás, sem elveszett évek.
Az öngondoskodás az egyetlen működőképes kiút
Aki abban reménykedik, hogy az állam egyszer majd „összekapja magát”, és mindenkinek normális nyugdíjat biztosít, sajnos túl optimista. Egy Magyarországhoz hasonlóan elöregedő társadalomban erre egyszerűen nincs reális esély: a rendszer fenntartása túl nagy pénzügyi terhet jelentene. Hiába várnak erre sokan, nem fog bekövetkezni. Éppen ezért az egyetlen valódi kiút az öngondoskodás, és ezt érdemes minél korábban elkezdeni.
A számokból tisztán látszik a közös nevező: legyen szó katásról vagy minimálbérre bejelentett vállalkozóról, kizárólag az állami nyugdíjra támaszkodni pénzügyi öngyilkosság. A katások helyzete ugyan drámaibb a szolgálati idő elvesztése miatt, de a „sima” vállalkozók 150 ezer forintos várható nyugdíja sem jelent valódi biztonságot a jelenlegi árak mellett.
A különbség a két csoport között csak annyi, hogy mekkora a baj, de a megoldás mindkét esetben ugyanaz: az öngondoskodás. Mivel vállalkozóként alacsonyabb járulékot fizetsz, mint egy átlagos alkalmazott, az így „nálad maradó” pénzt nem szabad felélni. A hiányzó nyugdíjrészt neked kell felépítened piaci megtakarításokból, legyen szó nyugdíjbiztosításról, NYESZ-ről vagy önkéntes pénztárról. Minél előbb kezded el kipótolni a hiányzó állami pillért, annál kisebb havi összeg is elegendő lehet a méltóságteljes időskorhoz.
Használd a Bankmonitor nyugdíjkalkulátorát és derítsd ki neked mekkora megtakarításod gyűlne össze 65 éves korodra!
