Júliusban 17,6 százalék volt az éves áremelkedés, ez 2,5 százalékpontos csökkenést jelentett az előző hónaphoz képest. Ugyanakkor a lakossági hiteleknél ilyen mértékű kamatcsökkenést sajnos nem láthattunk. De tegyük a szívünkre a kezünket: az infláció szárnyalásakor is elmaradt a lakáshitelek, személyi kölcsönök drágulása az áremelkedés változásától. De akkor hogy áll ez a „verseny”?
A KSH adatai alapján 2023. júliusában 17,6 százalék volt az éves áremelkedés mértéke. Az éves infláció egy hónap alatt érdemben, 2,5 százalékponttal mérséklődött, ezzel az áremelkedés 10 hónap után végre 20 százalék alá csökkent.
Ilyen mértékű kamatcsökkenést az új lakossági hiteleknél nem tapasztalhattunk. Ugyan egyes bankoknál minimálisan változtak az árak, de a kamatcsökkenés itt sem haladta meg jellemzően a 0,5 százalékpontot. A bankok tehát késleltetve követik le az infláció változását.
Ez jelenleg rossz hírnek tűnhet, ugyanakkor az árrobbanás idején nagyon is kedvező volt a hiteligénylés előtt állók számára: 2022. év elejéhez képest idén januárra az infláció megháromszorozódott, ezzel szemben az új lakáshitelek, személyi kölcsönök kamata „csak” a duplájára nőtt.
Hirdetés
Hirdetés
Lakáshitel – messze infláció alatt a kamatok
A lakáscélú jelzáloghitel kamata már egy ideje elmarad az inflációtól. Ez a trend azonban jelentősen felgyorsult az elmúlt időszakban mért extrém áremelkedés idején. Idén januárban gyakorlatilag bármelyik banktól kaphattunk olyan lakáshitelt, amelynél a THM értéke – a mutató a hitelek teljes éves költségét adja meg százalékos formában – az infláció felét sem érte el. A lakáshitelek THM értékének alakulását a Bankmonitor lakáshitel kalkulátorának segítségével számoltuk ki. (Egy 20 millió forint összegű, 20 éves futamidejű – használt lakás vásárlás célú – jelzáloghitel ajánlatait vizsgálták meg a szakértők, az adós igazolt jövedelme nettó 500 ezer Ft.)
A bő másfél éves időszak alatt egyedül 2022. januárjában és márciusában volt egy-egy olyan lakáshitel ajánlat, amelynek THM értéke meghaladta az infláció mértékét.
Tavaly év elején a legolcsóbb lakáshitel THM értéke 4,72 százalék volt, míg a legdrágább ajánlat éves átlagos költsége 7,88 százalékra rúgott. Az infláció rohamos emelkedésével az új kölcsönök kamata is érdemben emelkedett. A mélypont tavaly év végén érkezett el, ekkor lakáshitelt 8,70-12,04 százalékos THM mellett lehetett igényelni. Azt hozzá kell tenni, hogy az infláció ekkor már bőven 20 százalék fölött járt.
Az áremelkedés fokozatos csökkenése – fél év alatt az éves áremelkedés 25,7 százalékról 17,6 százalékra mérséklődött – a hitelekre is hatást gyakorolt. Bár ez inkább a drágább konstrukcióknál volt érzékelhető: a legdrágább ajánlat tejes hiteldíj mutatójának értéke 12,04 százalékról 10,49 százalékra csökkent. Ugyanakkor a legkedvezőbb kölcsön kondíciói nem változtak.
Személyi kölcsön – versenyfutás az inflációval
A személyi hitelek ingatlanfedezet nélküli kölcsönök, éppen ezért a kamatuk is jellemzően magasabb, mint a jelzáloghiteleké. Ezt az árkülönbséget már tavaly év elején is láthattuk: személyi hitelt 7,21-14,28 százalékos THM mellett igényelhettünk, míg lakáshitelt már 5 százalék alatti éves költség mellett is találhattunk. A vizsgálat alapjául egy 3 millió forint összegű, 7 éves futamidejű személyi kölcsönt vettek a szakértők alapul, az adós igazolt jövedelme nettó 500 ezer forint.
Tavaly ősz végére a legdrágább ajánlatot már 21,38 százalékos THM érték mellett lehetett igénybe venni. Érdekesség, hogy a legkedvezőbb ajánlat a mélypontot 14,41 százalékos THM értékével csak később, idén áprilisban érte el. Azt látni kell, hogy ebben az időszakban bizony 20 százalék fölötti éves áremelkedést tapasztalhattunk.
Az infláció mérséklődésével a legolcsóbb ajánlat ára még nem indult csökkenésnek, a sáv felső széle azonban közelebb jött, a legdrágább ajánlat THM értéke júliusban 19,22% volt.
A versenyfutás az inflációval sokkal inkább nyomon követhető a személyi hitelek esetében: a vizsgált bő másfél évben többször, több ajánlat éves költsége is meghaladta az infláció mértékét. Azt azonban ki kell hangsúlyozni, hogy a novembertől júniusig terjedő időszakban egyik bank személyi kölcsönének kamata sem tudta felvenni a verseny az áremelkedéssel. (Ez természetesen jó hír a hiteligénylőknek.)
Azt is ki kell hangsúlyozni, hogy tavaly év elején még számos bank infláció feletti kamatok mellett kínált fedezetlen kölcsönt, az áremelkedés komoly esésére volt szükség ahhoz, hogy legyen infláció feletti THM-vel rendelkező ajánlat.
Mi várható még az idei évben?
Az elmúlt időszak adataiból sok tanulságot levonhatunk, de a hiteligénylés előtt állók számára a legfontosabb az, hogy mi várható az elkövetkező időszakban. Az infláció jó eséllyel tovább fog mérséklődni, sőt a csökkenés üteme még tovább is gyorsulhat. Az év végére az egy számjegyű drágulás már szinte borítékolható, sőt nem kizárt, hogy decemberre 7% körül alakul az éves áremelkedés.
Az új hitelek kamata is csökkenhet, de az inflációnál várt jelentős visszaesésre nem számíthatunk, vagyis az inflációs trendek lassú követése várható. Ez teljesen érthető, hiszen az MNB az irányadó kamatszint, illetve a jegybanki alapkamat csökkentését is óvatosan és fokozatosan fogja végrehajtani.
Vagyis a címben feltett kérdésre a válasz, hogy az infláció nyeri a versenyt, ez pedig az elmúlt időszak számai alapján jó hírt jelentett. Ez azonban azt is jelenti, hogy a helyreállás időszakában a gyorsan eső infláció sem fog az új hitelek kamatának drasztikus csökkenésével párosulni.
