Januártól nagy változásra kerül sor, ami az ingatlan bérbeadóknak jelent könnyebbséget. A jövőben nem kell eho-t fizetni, ami egyben azt is jelenti, hogy az adóteher a felére esik vissza (29%-ról 15%-ra) egy átlagos budapesti lakásnál. A következőkben bemutatjuk, hogy pontosan miről is van szó és milyen hatásokkal járhat. Az már elsőre kiderült, hogy korántsem egyértelmű a helyzet.
Használd hitelkalkulátorunk az igényeidhez legjobban illő ajánlat megtalálásához!
Az ingatlanpiac újfent aranykorát éli, aki teheti ennek megfelelően lakást vásárol. Közöttük nagyon sokan befektetési céllal teszik ezt, vagyis a vétel után elég gyorsan kiadják a lakásukat. Ez azzal a következménnyel jár, hogy adózni is kell(ene) a megszerzett jövedelem után. Tavaly még ha ez a jövedelem elérte az 1 millió forintot, akkor az szja mellett eho-t is kellett fizetni, ami vélhetően sokakat elriasztott attól, hogy a jogszabályok szerint járjanak el.
A 2018-as év viszont alapvető változást hoz, hiszen a szabályokból kikerült az egészségügyi hozzájárulás fizetésének kötelezettsége az ingatlan bérbeadás esetén. Vagyis míg egy hónapja 29%-ot (15%+14%) kellett fizetni adóként, addig most már csak 15%-ot.
Azt nem lehet megmondani, hogy az államnak ez a tétel mekkora kiesést jelent, hiszen ha egyébként a kapott bérből fizették rendesen az eho-t, akkor úgy is alakulhatott, hogy év közben megszűnt a bérbeadásnál az eho fizetésének kötelezettség. De ez most nem is lényeges kérdés, hiszen bőven elképzelhető, hogy éppen az alacsonyabb adóteher miatt sokan döntenek úgy, hogy mégiscsak adóznak a lakásuk kiadása után. Végső soron még több is lehet az adóbevétel.
Készítettünk egy egyszerűbb számítást, hogy valójában mekkora könnyítéssel jár a lépés. Az egyszerűség kedvéért azt tettük fel, hogy a bérleti díjon nem változtat a tulajdonos és a bérleti díj esetében 10%-ot visznek el a költségek. A költséghányad alkalmazása azért kifizetődő, hiszen nem kell számlákkal alátámasztani az igénybevételt.
Jól láthatóan 2017-ben könnyedén 1 millió forint fölé csúszott a bérbeadás jövedelme, így eho-t is kellett volna fizetni. Viszont 2018-tól már ez nem terheli a főbérlőt, így valójában a felére esik vissza az adóteher. A táblázatban látható adómértéket mi nem a számított jövedelemhez, hanem a bevételhez viszonyítottuk (pl. 26,1% = 29% * 0,9).
Remélhetőleg az intézkedés nemcsak az adóbefizetések megszaporodásával jár együtt, hanem azzal is, hogy a bérleti díjak emelkedése lelassul vagy esetlegesen megáll. Az ingatlanárakkal együtt ugyanis a bérleti díjak az egekbe szöktek. Budapesten gyors keresésünk szerint egy 35-40 négyzetméteres kisebb lakást is alsó hangon 110 ezer forinttól adnak ki havonta. De találkoztunk ennek a duplájával is.
Minden attól függ, hogy milyen ütemben folytatódik a lakásárak emelkedése. Logikus ugyanis, hogy a vételár növekedését a vásárló úgy próbálja kompenzálni, hogy drágábban adja ki a lakását. Arra vonatkozóan nincsenek adataink, hogy mekkora az adófizetési hajlandóság a bérbeadók körében. Márpedig, ha ez alacsony, akkor az adóváltozás a bérleti díjaknak nem fog gátat szabni.
A befektetési célú lakásvásárlás valószínűleg nem fog csillapodni a közeljövőben. Akkor sem probléma, ha a vásárláshoz nincs meg a kellő fedezet, hiszen nagyon olcsó feltételekkel lehet most lakáshitelhez jutni. Nézd meg hitel kalkulátorunkkal, hogy számodra melyik a legjobb lakáshitel!