Bár július 1-től a szigorítanak az adósságfék szabályon, könnyítést is találni a friss MNB rendeletben, ami leginkább a kisebb összegű kölcsönt, például áruhitelt igénylőket hozhatja könnyebb helyzetbe. Mutatjuk, miről is van szó.

Július 1-től módosul az adósságfék szabály, ami meghatározza, hogy az igazolt nettó jövedelem legfeljebb mekkora részét tehetik ki a hiteltörlesztők. A JTM – jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató – szabályként is ismert korlátozás a túlzott eladósodást hivatott megakadályozni, hiszen a maximálisan bevállalható hiteltörlesztő egyben a felvehető hitel összegét is limitálja.

Mit jelent a szigorítás?

Lakáshiteleknél:

• Egy 5 évnél rövidebb kamatperiódusú lakáshitel havi törlesztője jelenleg nem haladhatja meg a jövedelem 25 százalékát, míg 500 ezer forintot elérő nettó jövedelemnél 30 százalék a plafon. Július 1-től: 600 ezer forintos jövedelem kell majd a 30%-hoz.
• Egy legalább 5 évre fixált, ám 10 évnél rövidebb kamatperiódusú kölcsönnél most 500 ezer forint nettó jövedelem alatt 35 százaléknál, míg félmillió forinttól 40 százaléknál ránt be az adósságfék. Július 1-től a 40%-os arányhoz legalább 600 ezer forint jövedelmet szükséges igazolni.
• Egy legalább 10 évre fixált kamatú lakáshitelnél 500 ezer forint nettó alatt 50 százalék, míg félmillió forinttól 60 százalék lehet jelenleg a hiteltörlesztők maximális aránya. A 60%-os arány július 1-től 600 ezer forint jövedelemtől lesz csak elérhető.

Személyi kölcsönöknél:

• Kamatperiódustól függetlenül 500 ezer forint nettó jövedelem alatt annak legfeljebb 50%-a fordítható hiteltörlesztésre, míg efölött 60% a korlát. A 60%-os arányhoz itt is legalább 600 ezer forint nettó jövedelemre lesz szükség július 1-től. 

Milyen könnyítést tartalmaz a rendelet?

Az adósságfék szabályait tartalmazó rendelet most is tartalmaz olyan kivételeket, amikor a bankoknak nem kell JTM számítást végezniük. Ilyenek például a kisebb összegű, 300 ezer forintot nem meghaladó hitelek – a hitelkeret emelés nem tartozik ide -, ám ezek is csak akkor, ha az igénylőnek nincs olyan meglévő hitele vagy hitelkeret-szerződése, amelynek eredeti hitelösszege meghaladja a 300 ezer forintot.

Július 1-től ennek a mentesítésnek az összeghatára 450 ezer forintra emelkedik, ami annyiban érthető, hogy a magas infláció miatt a vásárláshoz esetleg szükséges áruhitel hitelösszege is magasabb lehet. Ugyanakkor éppen az áruhitelek kamata rendkívül magas – akár 40% felett is lehet –, miközben kisösszegű, szabad célú személyi kölcsönhöz 14-30%-os kamattal is hozzá lehet jutni. Probléma ugyanakkor, hogy sok banknál a személyi kölcsönök minimális hitelösszege általában 300-500 ezer forint jelenleg.