Az MNB oldalán megjelent előzetes adatok alapján érdemben, 11 százalék felett emelkedett a hazai háztartások pénzügyi vagyona egy év alatt 2025. második negyedévében. De még ezen belül is jóval nagyobb mértékben nőtt a magyar háztartások külföldi vagyonelemeinek nagysága.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) oldalán megjelent a „Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 2025. II. negyedév” című elemzés, kimutatás.
Az előzetes adatok értelmében a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona érdemben növekedett az elmúlt időszakban, ezen belül is megugrott a külfölddel szembeni követelés összege. Mondhatni jelentős pénzmennyiséget tartanak valamilyen formában külföldön a magyar háztartások.
Hirdetés
Hirdetés
Több mint 11 százalékkal emelkedett a háztartások nettó pénzügyi vagyona
Idén a második negyedévben 98 734,2 milliárd forintra rúgott a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona. Az előző negyedévben ez az érték még „csak” 97 066,6 milliárd forint volt, míg 2024. második negyedévében 88 629,3 milliárd forintra rúgott ez az érték. Vagyis egy év alatt 11,4 százalékkal nőtt a háztartások nettó pénzügyi vagyona. Ez jelentősen meghaladta az elmúlt év inflációját: júniusban az éves áremelkedés 4,6 százalék volt.
A pénzügyi vagyont növelő elemek között megjelenik a készpénz, a lekötött és látra szóló betétek (bankszámlán lekötetlenül lévő egyenleg), a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a tulajdonrészt megtestesítő értékpapírok (részvények, más üzletrészek), a biztosítástechnikai eszközök, a lakosság által nyújtott kölcsönök. Míg a vagyoncsökkentő elemek közé sorolhatjuk a lakosság által felvett hiteleket, egyéb tartozásokat.
Ha ezt a 98 734,2 milliárd forintot rávetítjük a teljes lakosságra (a KSH adatai alapján 9,54 millió fő élt hazánkban 2025. év elején), akkor egy főre 10,35 millió forint jut. Ezt a jelentős összeget azonban érdemes több szempontból is fenntartásokkal kezelni.
Egyrészt ebben nincs benne az ingatlanvagyon, ami alapesetben nem is baj, hiszen a lakhatási célú ingatlanokat nem lehet igazán vagyonelemnek tekinteni. Ugyanakkor így a befektetési célú ingatlanok sem kerülnek be a számításba.
Másrészt tartalmazza ez az érték a nem tőzsdei üzletrészek értékét is, amit szintén fenntartásokkal lehet vagyonelemként kezelni. Hiszen jó eséllyel ebből származik a kérdéses személy, háztartás rendszeres bevétele. Ez koránt sem egy elhanyagolható szempont, hiszen ezen tételek összértéke idén a második negyedévben 40 506,7 milliárd forint volt. E tétel nélkül a háztartások nettó pénzügyi vagyon már 58 227,5 milliárd forint volt, ez alapján a nem tőzsdei üzletrészek nélkül minden magyarra 6,1 millió forint jutna.
Ez az egy főre jutó 10,35 millió forint, más számítással 6,1 millió forint nettó pénzügyi vagyon egy átlagérték. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ténylegesen minden magyarnak ennyi a vagyona, sőt… A Bankmonitor szakértőinek véleménye szerint ezen vagyon jelentős része a leggazdagabb 10-20 százaléknál összpontosul.
Jelentősen megemelkedett a magyar háztartások külföldi vagyona
A 98 734,2 milliárd forintból 11 763,9 milliárd forint volt külfölddel szembeni követelés. Ide lehet sorolni a devizában tartott készpénzt, a devizabetéteket, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, a külföldi részvényeket, tulajdonrészeket, külföldi befektetési alapokat és biztosításokat is. Természetesen a külfölddel szembeni kötelezettségek csökkentik (például az onnan felvett hitelek) a nettó állomány értékét.
Idén az első negyedévben még 11 424,4 milliárd forint, míg 2024. második negyedévében 10 160,3 milliárd forint volt ez az állomány, vagyis egy év alatt 15,8 százalékot emelkedett ez a megtakarítási „forma”.
Ha a 4381,4 milliárd forint nem tőzsdei üzletrészt kivesszük, akkor is 7382,5 milliárd forintra rúgott a külföldi eszközökben tartott pénzügyi vagyon. Így nézve egy év alatt 19,3 százalékos volt az emelkedés (6187 milliárd forint volt egy éve az így meghatározott vagyonelem értéke.)
Vagyis a nettó vagyon érdemben emelkedett az elmúlt időszakban, de azt jóval meghaladó mértékben nőtt a külföldi vagyonelemek értéke.
Hatalmas összeget nem kamatoztatnak a magyarok
A készpénz és lekötés nélkül a bankszámlán tartott pénzösszeg 2025. második negyedévében 19 540,6 milliárd forintra rúgott. Ezen állomány nagyrészt nem termel hozamot. (Egyes bankoknál vannak olyan speciális számlák, melyeknél értelmezhető látra szóló kamat is, de az ilyen csomagok száma eléggé kevés.)
Az utóbbi időben újra emelkedésnek indult a lekötés nélküli és készpénzben lévő összeg, egy évvel ezelőtt ez az állomány még „csak” 17 731,2 milliárd forintra rúgott. Vagyis 10,2 százalékkal nőtt ez a nem kamatozó összeg. A magas inflációs időszakban csökkent a lekötés nélküli állomány nagysága, de a drasztikus infláció elmúltával újra csúcsra tört a készpénz és a látra szóló betét. Az aktuális állomány messze meghaladja a 2022. második felében látott csúcsot is.
Ezen készpénz és lekötés nélküli állomány értékéből az idén júliusi 4,3 százalékos éves inflációval számolva mintegy 840,2 milliárd forint ég el egy év alatt. Nagyságrendileg ennyivel csökken ugyanis ezen nettó vagyonelem vásárlóértéke.
A lekötés nélküli állomány egyébként a lakosságra vetítve mintegy 2,04 millió forintot jelentene átlagosan. Ennyi pénz jutna minden magyarra, ha a teljes összeget elosztjuk a magyar népességgel. De természetesen ez az átlag ugyanúgy torz, mint a nettó pénzügyi vagyon esetében: a lakosságnál korántsem egyenletesen jelenik meg a készpénz és a lekötés nélküli bankbetét.
Összességében tehát elmondható, hogy a magyar háztartások pénzügyi vagyona látványosan gyarapodott az elmúlt évben, azonban ezen belül is különösen gyorsan bővült a külföldi eszközökben tartott vagyon. Ez a tendencia arra utal, hogy a lakosság egy része biztonságosabbnak vagy kiszámíthatóbbnak ítéli a külföldi megtakarítási formákat. Mindezek mellett hatalmas összegek hevernek kamatozás nélkül bankszámlákon vagy készpénzben. A kérdés az, hogy a jövőben sikerül-e a hazai pénzügyi rendszernek olyan alternatívát kínálnia, ami itthon tartja és hatékonyabban hasznosítja a magyarok pénzét.
