A kamatadó bevezetése óta a befektetők egyik célja – a hozammaximalizálás mellett – az, hogy valahogy elkerüljék, minimalizálják adófizetési kötelezettségüket. Vannak olyan konstrukciók – nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), tartós befektetési számla (TBSZ), vagy épp a lakossági állampapírok -, amelyek adómentesek. Ugyanakkor van egy befektetési módszer, amely kifejezetten arról híresült el, hogy csökkenti a kamatadó nagyságát, a Bankmonitor szakértői most ennek jártak utána.
A kamatadó – jelenlegi mértéke hazánkban 15% – még tovább csökkenti a jelenlegi környezetben amúgy sem túl magas befektetési hozamokat. Éppen ezért sokaknak az a célja – a minél nagyobb nyereség elérése mellett -, hogy csökkentsék az adó mértékét. Van jó pár olyan konstrukció, melyre az állam adómentességet hirdetett, de ha nem akarsz ezek közül választani még mindig van egy módszer, amely kifejezetten azt hirdeti magáról, hogy adót lehet csökkenteni általa.
A lényeg, hogy vásárolj valamilyen befektetési alapot – saját kockázati hajlandóságodnak, hozamelvárásaidnak megfelelőt -, majd ebből időről időre csak az elért hozamot vedd ki. A kivett összegre pedig kevesebb adót fogsz fizetni, mint más megtakarítások esetében. Vegyünk példaként egy befektetőt, aki 100 ezer forintot helyezne el egy befektetési alapban, a befektetési jegy aktuális értéke 1 forint: vagyis az érdeklődő tudna vásárolni 100 ezer darabot ebből a befektetési jegyből. Ha az alap hozama egy év alatt 20% és ezt az összeget – 20 ezer forintot – ki is venné, akkor 500 forint adót kellene fizetnie, ami valóban jóval kevesebb, mint a 20 ezer forint 15 százaléka. Ez alapján a módszer tényleg működik.
Hirdetés
Hirdetés
Tényleg csökken a kamatadó? Nem, a helyzet nem ilyen egyszerű
A legtöbb befektetési alapnál kvázi nem létezik kamatfizetés, a nyereséged a befektetési jegyek árfolyam emelkedéséből származik. Éppen ezért, ha ki szeretnéd venni egy adott időszak hozamát, akkor vissza kell váltanod az adott összegnek megfelelő mennyiségű befektetési jegyet. Ez azonban azt jelenti, hogy a kivett összegnek egy része az eredeti tőkéd, egy része pedig a hozamod. Márpedig adót csak a hozam után szükséges fizetned, ezért lenne a első visszaváltásnál kisebb az adó nagysága.
Viszont a bent maradó állományra is igaz, hogy annak egy része az eredeti tőkéd, egy része viszont már hozam. Ha a fenti példánál maradsz és minden évre 20% hozamot feltételezel – melynek megfelelő összeget minden év végén kivennél a befektetésből -, akkor egyre kevesebb lesz a megmaradó befektetésednek az induló tőketartalma és egyre nagyobb lesz benne a hozamrész.
Ez úgy nyilvánul meg, hogy a befektetési jegyek darabszáma csökkenne. Márpedig a felhalmozott hozam után is adót kell fizetned előbb utóbb. erre a példában a negyedik év végén került sor, amikor visszaváltották a teljes állományt. A megfizetett adó 4 év alatt összesen 12 ezer forint volt, ami megfelelne egy 100 ezer forint összegű, 20%-os kamatozású betétre 4 év alatt kifizetendő adó összegével.
Ugyanakkor egyáltalán nem lényegtelen, hogy mikor fizeted ki az adót – ez logikus, hiszen nem mindegy, hogy ma, vagy épp 4 év múlva kell kifizetni egy meghatározott összeget – ezzel a módszerrel az adókifizetéseket át lehet ütemezni, kvázi el lehet halasztani.
Összességében ezzel a megoldással nem lehet nominálisan csökkenteni az adót, viszont annak kifizetését át lehet ütemezni, el lehet halasztani, éppen emiatt megéri ezt az eljárást alkalmazni. Ha viszont mindenképpen kamatmentes befektetést szeretnél, akkor más megoldás után kell nézned: jó lehet például, ha lakossági állampapírba teszed a pénzed, de egy TBSZ, NYESZ konstrukció is megfelelő lehet számodra.
