A hétköznapi szóhasználatban az, hogy valaki „csődbe ment”, általában azt fejezi ki, hogy mindennek vége, anyagi értelemben a helyzet reménytelen. A tervek szerint ősszel induló magáncsőd ezzel szemben nem a vége, hanem a kezdete lesz valaminek, mégpedig a túlzottan eladósodott, de elégséges vagyonnal és megfelelő jövedelemmel rendelkező, továbbá fegyelmezett törlesztési hajlandóságot mutató adósok kilábalásának, akik jutalma öt – bizonyos esetekben hét év után – a fennmaradó tartozás elengedése lehet.
Mikor indul a magáncsőd?
A Parlament honlapján elérhetővé vált a KDNP-s képviselők által a „Természetes személyek adósságrendezéséről” címmel benyújtott, a magáncsődről szóló törvényjavaslat. Elfogadás esetén a jogszabály 2015. szeptember 1-jén lépne hatályba, de 2016. szeptember 30-ig csak az léphetne be a magáncsődbe, akinek az otthonául szolgáló ingatlana – például a hitelező által felmondott lakáshitel miatt – kényszerértékesítés alatt áll. A magáncsődre vonatkozó eljárás kezdeményezése önkéntes lesz, az adósok és adóstársak közösen kérhetik majd a belépést.
Az eljárás lényege az adósok fizetőképességének helyreállítása úgy, hogy az érintett családok lakhatása és létfenntartása biztosított maradjon, ugyanakkor a szoros adósságtörlesztési terv érvényesítésével a hitelezők érdeke sem sérüljön. Amennyiben hitelezők követelése egy előre meghatározott szintig 5 év – hosszabbítás esetén hét év – fegyelmezett törlesztés után megtérül, akkor az ügyfélnek elengedik a további tartozását.
Összeghatárok, egyéb feltételek
A tervezet szerint az eljárás megindítását az kérheti, aki legalább 2 millió, de legfeljebb 60 millió forintos tartozással rendelkezik és az adósságából a 90 napon túli tartozás meghaladja a félmillió forintot. A fő szabályok közé tartozik az is, hogy az adós és adóstárs tartozása magasabb, mint az adósságrendezésbe tartozó vagyonuk és a következő öt évben várható bevételeik összege, de nem haladja meg annak kétszeresét. A Nemzeti Eszközkezelőhöz került ügyletek adósai nem igényelhetik a magáncsődöt.
Jönnek a vagyonfelügyelők és egy új szerv
Létrehozzák a Családi Csődvédelmi Szolgálatot, mely szerv vagyonfelügyelőket rendel ki a csődöt jelentő ügyfelek mellé. A tervek szerint első körben száz kormánytisztviselőként dolgozó csődgondnokot képeznek ki, az adósságrendezést irányító szakemberek mindenkori létszámát az érkező magáncsőd igények határozzák majd meg. A csődgondnok munkáját egy háromfős szakmai csapat segíti majd, lesz köztük okleveles vagy felsőfokú szociális végzettséggel rendelkező munkatárs, jogász vagy a lakossági pénzügyekben (különösen a követeléskezelés területén) jártas közgazdasági végzettségű kolléga, valamint egy adminisztrátor. A Szolgálat és a vagyonfelügyelők működésének költségeihez a hitelezők is kötelesek lesznek hozzájárulni nyilvántartásba vételi és követeléskezelési díjak formájában.
Csak banki tartozásra kérhető magáncsőd?
Nem, magáncsőd a banki hiteltartozásokon túl számos lakossági tartozásra kérhető, ezeket a tartozásokat különböző kategóriákba sorolja a jogszabály tervezet. A sor a kiemelt hitelezői követelésekkel indul, ide tartoznak a jelzálogjogosultak (bankok) követelései az ingatlanfedezet szerződéskötéskor meghatározott forgalmi értékéig, ezt követik az úgynevezett privilegizált hitelezői követelések (közműtartozás, köztartozás, közös költség tartozás, majd jönnek a hátrasorolt követelések (magán kölcsönök, cégek követelései).
A magáncsőd keretein belül az adós és a hitelező megpróbálhat a bíróságon kívül megegyezni egy hitelkönnyítő megoldásban (ilyen lehet a szerződés átstrukturálása, vagy a kamatok, költségek részben vagy egészben történő elengedése). Megegyezés hiányában a bíróság dönt a feltételrendszerről és kirendel az adós mellé egy vagyonfelügyelőt, aki dönthet az ügyfél vagyontárgyainak értékesítéséről, továbbá felügyeli és rendelkezik az adós azon számlájával, amelyre jövedelme érkezik.
Két fontos szám: 42 750 Ft, 300 000 Ft
Az adósságrendezésbe vont számlán túl az adós és az adóstárs nyithat egy külön számlát, amelyen az eljárásba be nem vont pénzeszközeiket kezelhetik. Erről történhet a mindennapi megélhetéshez szükséges kiadások kifizetése. A szabadon elkölthető összeg 3 főig fejenként 42 750 Ft (a mindenkori öregségi nyugdíjminimum – jelenleg 28 500 Ft – másfélszerese, a negyedik főtől az egyszerese). Ettől nagyobb összeg felhasználására csak a vagyonfelügyelő jóváhagyásával kerülhet sor, rendkívüli esetekben, a hitelezők érdekeit nem veszélyeztetve.
Az adós jövedelmén túl a vagyonfelügyelő a létfenntartáshoz nem szükséges vagyontárgyakat is bevonhatja az adósságrendezésbe. A 300 000 forintos érték alatti vagyontárgyak értékesítését a csődgondnok ellenőrzése mellett az adós végezheti, az értékhatár feletti vagyonelemek eladását a vagyonfelügyelő bonyolíthatja le. Az eladásból származó bevételeket az adósság rendezését szolgáló törlesztési számlára kell majd befizetni. Magáncsőd esetén az adósság rendezéséhez nem feltétlenül szükséges a fedezetként szolgáló lakóingatlan eladása.
Mekkora tartozástól szabadíthat meg a magáncsőd?
A magáncsőd eljárás kezdetén adósságtörlesztési tervet készítenek, melyben a privilegizált hitelezői igények esetén legalább 45%-os (az egyéb hitelezői igények esetén 40%-os, a hátrasorolt igények esetén 5%-os) megtérüléssel számolnak. Amennyiben a hitelező az előre meghatározott megtérülést elérte az 5 éves (hosszabbítás esetén 7 éves) adósságtörlesztési időszak után, akkor a még fennálló tartozást bírósági határozatban elengedik.
Akkor magáncsődöt jelentek. Hogy kell?
Adósságrendezés kezdeményezésére irányuló kérelmet kell benyújtani, amely tartalmazza az adós, a hitelezők és egyéb kötelezettek azonosítására szolgáló adatokat. Magában foglalja az adós vagyonleltárát és tartozásállományának összetételét, összegét, törlesztési kötelezettségeit is. Az adós nyilatkozik a saját és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók, illetve az élettársa havi rendszeres bevételeiről és a mindennapi közös életvitellel összefüggő havi kiadásokról is. Az adósságrendezés kezdeményezésekor az igénylők nyilatkoznak, hogy nem képesek a tartozásaik megfizetésére.
Az ügyfél vállalja, hogy a főhitelező (általában a bank) felé továbbra is törleszti legalább a jelzálog alatt álló lakóingatlan forgalmi értéke 7,8%-ának hónapokra elosztott tizenketted részét, továbbá egyszeri költségként 30 ezer forintot fizet, amelyet a főhitelező a bíróságon kívüli adósságrendezési feladatok koordinációs és adminisztrációs feladataira mint költségátalányt használ fel.
Az adós az eljárási szabályok megszegésével, eltitkolt vagyoni és jövedelmi elemekkel az adósságrendezési eljárás megszüntetését, ezzel a csődvédelem megszűnését és a végrehajtási eljárások újraindítását kockáztatja.
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.
