Akinek nincs elegendő saját megtakarítása, az lakáshitel segítségével tudja megvenni álmai otthonát. Az MNB adatai alapján azonban az adósok leggazdagabb 20 százaléka veszi fel a lakáscélú jelzáloghitelek 54,4 százalékát.
Hazánkban mintegy 75 ezer lakáshitel szerződést kötöttek a bankok 2024-ben összesen 1351 milliárd forint összegben. A szerződések száma 41,16 százalékkal, míg az összvolumen 127,2 százalékkal nőtt a 2023-as adatokhoz képest. Ez alapján kijelenthető, hogy többen, átlagosan jóval nagyobb kölcsönösszeget igényeltek tavaly, mint az azt megelőző évben.
Kijelenthetjük, hogy jelentősen bővült a lakáscélú hitelezés hazánkban, ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy a tehetősebb, magasabb jövedelemmel rendelkező magyarok veszik fel a lakáshitelek döntő többségét.
A CSOK Plusz támogatott lakáshitel nélkül a lakáshitelszerződések megoszlása jövedelem alapján:
- A legszegényebb jövedelmi ötödhöz kapcsolódik a 2024-ben kötött lakáshitelek 7,2 százaléka,
- a második jövedelmi ötödhöz a 2024-ben kötött lakáshitelek 9,1 százaléka,
- a harmadik jövedelmi ötödhöz a 2024-ben kötött lakáshitelek 11,5 százaléka,
- a negyedik ötödhöz a 2024-ben kötött lakáshitelek 17,9 százaléka,
- a legfelső jövedelmi ötödhöz pedig a 2024-ben kötött lakáshitelek 54,4 százaléka.
Kis egyszerűsítéssel így oszlott meg a piaci kamatozású lakáshitelszerződések az egyes jövedelmi csoportok között. Beszédes, hogy a legfelső réteg több hitelt vett fel, mint az összes többi csoport. Az összes 2024-ben kötött piaci lakáshitelszerződés 72,2 százalékát a felső 40 százalékba tartozók vették fel.
Ráadásul itt szerződéskötésekről van szó. A Bankmonitor szakértői szerint a magasabb jövedelműek nagyobb kölcsönösszeget is vettek fel, vagyis hitelvolumen alapján még szélsőségesebb lehet a helyzet.
Jó eséllyel a magasabb jövedelműek, gazdagabbak nagyobb eséllyel tudnak hitel nélkül lakást vásárolni. Ugyanakkor a fenti adatok azt mutatják, hogy a nehezebb helyzetben lévő, szegényebb rétegek még nem tudják lakáshitelből sem megfinanszírozni lakáscéljukat. Mondhatni ők kiszorulnak az ingatlanpiacról. Ráadásul ezen „kiszoruló” réteg nem is tekinthető nagyon szűknek.
Azonban ez az elsődleges következtetés csalóka lehet, hiszen itt a kölcsönfelvevők lettek besorolva jövedelmi ötödökbe, arról pedig nincs pontos információ, hogy ez mennyire felel meg a teljes társadalmi megoszlásnak. Lehet, hogy alapvetően az alacsonyabb jövedelműek szeretnének kölcsönt igényelni. Éppen ezért érdekesebb lehet az, hogyan változott ezen mutató értéke az idő előrehaladtával.
Hirdetés
Hirdetés
Nem az elmúlt években tolódott el a helyzet
Sajnos ez nem újkeletű trend, már az évtized elején is érdemben több kölcsönt vettek fel a magasabb jövedelemmel rendelkezők.
Sőt még valamelyest javult is a helyzet az elmúlt 3 évben: legalábbis a rosszabb jövedelmi helyzetben lévők aránya emelkedett a gazdagabbakhoz képest. Mivel 2021-ben még nem volt CSOK Plusz, így az ottani adatok a teljes lakáshitelállomány alapján készültek.
A CSOK Plusz sem a nehezebb helyzetben lévőket segíti
A támogatott hitelek aránya a lakáshiteleken belül 25,43 százalékot tett ki 2024-ben. Ilyen komoly részesedés mellett már az is nagyon lényeges lehet, hogy ezen kedvezményes kölcsönhöz mennyire könnyen tudtak hozzáférni a nehezebb helyzetben lévő, kisebb jövedelemmel rendelkezők. Ezen kölcsöntípus döntő részét a CSOK Plusz teszi ki.
Itt a többi lakáshitelhez képest kedvezőbb eloszlást lehet látni, de még mindig érdemben jobb helyzetben vannak a magasabb jövedelemmel rendelkezők.
Ezek alapján kijelentető, hogy a kérdéses lakástámogatás nem, illetve csak korlátozottan tudja támogatni a szegényebb rétegeket.
2023-ban még nem volt CSOK Plusz, akkor a vissza nem térítendő CSOK és a Falusi CSOK volt elérhető hazánkban, melyekhez kisebb maximális korlát mellett lehetett támogatott hitelt is igényelni. (Utóbbi kettő még ma is igényelhető a preferált kistelepüléseken.)
A vissza nem térítendő támogatásnál vélhetően sokkal kisebb szerep jutott a jövedelmi tényezőnek. Feltehetően itt sem lehetett teljesen egyenletes az eloszlás, hiszen alapvetően az önerő és egyéb források előteremtése szempontjából is jobb helyzetben lehetnek a magasabb fizetéssel rendelkezők. Mondhatni alapvetően természetes is, hogy ők könnyebben tudnak lakást vásárolni.
A Babavárót az alacsonyabb jövedelműek keresik
A Babaváró hitel egy szabad célú támogatott kölcsön, viszont a legtöbb házaspár valamilyen lakáscélját finanszírozza meg belőle. Éppen ezért érdemes a lakáscélú támogatások között is megemlíteni.
Ezen termék esetében már sokkal magasabb az alacsonyabb jövedelműek aránya. A leggazdagabb ötöd után a legszegényebb ötödből került ki a második legtöbb igénylő.
A lakásvásárlók számára a kamatmentesség mellett az is fontos szempont lehet, hogy a Babaváró hitelt részben akár önerőként is fel lehet használni egy lakáshitel mellé. (Fő szabály szerint a Babaváró összegének a 75%-a lehet egy lakáshitelt mellett önerő. Ha a Babaváró felvételét követő 90 nap után venne fel valaki lakáshitelt, akkor akár teljes egészében önerő lehet a kérdéses támogatás.)
Ez alapján ez a támogatás érdemben segítheti az alacsonyabb jövedelmű fiatalok lakáshoz jutását is. Sajnos ezen termék össztársadalmi „jelentősége” egyre kisebb. Míg 2022-ben még 46 400 Babaváró szerződést kötöttek, addig 2024-re ez a szám 23 700-ra csökkent.
