Az Európai Unióban alig van ország, ahol a hazai árszinthez mérve annyit kellene fizetni a mobilozásért, mint Magyarországon. Az Európai Bizottság tanulmánya szerint vásárlóerő-paritáson számolva a 36 vizsgált mobil-, internet- és tévécsomag csomagból 17-ben az öt legdrágább ország között vagyunk, 10-ben pedig mi vagyunk a legdrágábbak. Megnéztük, mi drága nálunk igazán, hogyan változott a helyzetünk az elmúlt években, illetve mi állhat a háttérben.
Az elmúlt hetekben le kellett cserélnem több telekommunikációs szolgáltatásomat is. A számomra legmegfelelőbb csomag megtalálása érdekében elkezdtem az ajánlatokat böngészni, és arra lettem figyelmes, hogy egyrészt elég kicsi a választék, másrészt brutálisan megdrágultak a csomagok ahhoz képest, amit néhány évvel ezelőtt fizettem ugyanilyen minőségű szolgáltatásért. Ezen felbuzdulva utánanéztem, hogyan állunk európai szinten az árakban.
Az Európai Bizottság minden évben összehasonlító tanulmányt készíttet arról, mennyibe kerülnek a lakossági internet- és mobil-előfizetések az egyes tagállamokban. A legfrissebb kiadás 2026-ban jelent meg, de a 2024-es árakat dolgozza fel, a szolgáltatók honlapjain 2024 októberében elérhető ajánlatok alapján.
A tanulmány 36 szabványos csomagot vizsgál, a csak vezetékes internetes előfizetéstől egészen a vezetékes net, telefon, tévé és mobil kombinációjáig. Minden országban csak a legolcsóbb olyan ajánlatot nézi, amely teljesíti az adott csomag feltételeit, vagyis nem az összes ajánlat átlagát hasonlítja össze.
Az eredmény nem túl hízelgő.
Magyarország 17 csomagban az öt legdrágább ország között van, 10 csomagban pedig a 27 tagállam közül nálunk a legmagasabb az ár.
Fontos ugyanakkor, hogy az árak nem nominálisan, hanem vásárlóerő-paritáson szerepelnek, vagyis a hazai árszinthez vannak mérve. A tanulmány tehát nem azt mutatja meg, hány euróba kerül egy előfizetés, hanem azt, hogy mekkora tételt jelent a helyi árakhoz képest.
Hirdetés
Hirdetés
Mi drága nálunk és mi nem?
A tanulmányban vizsgált 36 csomagot hat csoportba soroltuk aszerint, hogy milyen szolgáltatásokat tartalmaznak. A táblázatban minden csoportnál feltüntettük, hogy a benne lévő csomagok közül melyikben álltunk a legelőrébb és melyikben a leghátrébb a 27 tagállam drágasági rangsorában. Az „1–16.” például azt jelenti, hogy a csoport csomagjai közül a legrosszabb helyezésünk az 1. volt (ebben mi voltunk a legdrágábbak), a legjobb pedig a 16., a többi csomagban pedig valahol a kettő között álltunk.
A drágaság szinte teljes egészében a mobilhoz kötődik. A csak vezetékes internet kifejezetten olcsó nálunk, a vizsgált sebességi kategóriákban a 15–20. helyen állunk a 27 tagállamból (minél hátrébb vagyunk, annál olcsóbb). A tévét is tartalmazó csomagoknál hasonló a helyzet, a vezetékes telefonos csomagoknál pedig a középmezőnyben vagyunk.
A mobilnál viszont egészen más a kép. Minden olyan mobilcsomagban, amely legalább havi 100 hívást tartalmaz, Magyarország a legdrágább az EU-ban. A módszertan szerint 100 hívás nagyjából havi 190 percnyi telefonálást jelent, ami egyáltalán nem extrém használat. Az Európai Bizottság tanulmánya szerint 2024-ben egy előfizető havonta átlagosan 157 percet telefonált.
A nagyobb adatkeret is drága. A 10 GB-os mobilnet nálunk a legdrágább az EU-ban, a 20 GB-osnál a második helyen állunk. A kis adatkeretes, 1 és 5 GB-os csomagok viszont a középmezőnyben vannak. A mobilt is tartalmazó kombinált csomagoknál szintén az élmezőnyben vagyunk. A kétfős háztartásokat modellező, két SIM-kártyás csomagok mindegyikében Magyarország a legdrágább. A tanulmány a mobilcsomagok alapján Magyarországot Portugáliával, Csehországgal és Lettországgal együtt a legdrágább csoportba sorolta.
Hogyan változott a helyzetünk?
Az Eurostat idősora 2019-ben kezdődik. A 36 csomagból 12-re van összehasonlítható adat egészen 2024-ig. A sokat telefonálók mobilcsomagjánál 2019-ben még a második legdrágábbak voltunk az EU-ban, 2022 óta viszont mi vagyunk az elsők.
A 12 csomagból 9-ben előrébb kerültünk a drágasági rangsorban, kettőben hátrébb, egyben pedig nem változott a helyezésünk. 2019 óta tehát a többi uniós országhoz képest relatíve drágábbak lettünk.
Mióta drága nálunk a mobilozás?
A magas mobilárak nem újkeletűek. Az OECD egy 34 ország tarifáit összehasonlító tanulmánya szerint már a 2010-es évek elején is több kategóriában Magyarországon volt a legdrágább a mobiltelefonálás. A szervezet 2016-os országjelentése pedig azt állapította meg, hogy a távközlési árak nálunk a legmagasabbak az EU-ban.
Az OECD már akkor arra figyelmeztetett, hogy a szabályozás ugyan rendben van, a piaci körülmények viszont nem kedveznek a versenynek, ezért nem csökkennek az árak. A verseny azóta sem erősödött, sőt. A 2010-es években még hat nagy szolgáltató versengett az előfizetőkért. A mobilpiacon a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone, a vezetékes piacon pedig a UPC, az Invitel és a fapados áraival a nagyokat árversenyre kényszerítő DIGI, amely később negyedik mobilszolgáltatóként is megjelent.
Azóta a hatból négy eltűnt vagy beolvadt. A UPC-t a Vodafone vásárolta fel, a DIGI romániai tulajdonosa 2021-ben a kivonulás mellett döntött, a cég pedig a 4iG-hez került, amely 2022 végén az Invitelt is beolvasztotta a DIGI-be. 2023 januárjában a 4iG és a magyar állam közösen megvette a Vodafone magyar leányát is. A cégek 2025 óta One néven működnek, a DIGI pedig 2025 októberében végleg beolvadt a One-ba.
Ma gyakorlatilag három nagy szolgáltató maradt, a Magyar Telekom, a One és a Yettel.
A díjak alakulásában 2023 volt a másik fordulópont. Az inflációkövető díjkorrekció 2022-ben került be a szolgáltatók szerződési feltételeibe. 2023-ban a Telekom és a Yettel 14,5 százalékkal, 2024-ben mindhárom nagy szolgáltató 15 százalék körüli mértékben emelte a havidíjakat. Ezzel az EU-ban nálunk nőttek a legjobban a telekomárak. 2025-ben a Nemzetgazdasági Minisztériummal folytatott tárgyalások után elmaradt az emelés, 2026 nyarától viszont ismét 4,4 százalékkal drágultak a díjak.
Az egész régióban drága?
A tanulmány jó kiindulópont, de vannak gyenge pontjai, amelyeket érdemes szem előtt tartani:
- Az adatokat mindössze egy 4 hétig tartó időszakban gyűjtötték így egy akkor futó akció vagy egy röviddel később bevezetett új csomag jelentősen alakíthatja az eredményt.
- Csak a legnagyobb szolgáltatók ajánlatait vették figyelembe, azok közül is kizárólag a honlapjukon megvásárolhatókat. Egy kisebb vagy virtuális szolgáltatónál lehet olcsóbb ajánlat, a legolcsóbb csomag pedig nem feltétlenül az, amelyet a legtöbben választanak.
- Ha nincs pontosan illeszkedő csomag, akkor a legolcsóbb olyan ajánlat számít, amely legalább a csomag feltételeit teljesíti, akkor is, ha többet tud. A kombinált csomagoknál, ha nincs megfelelő ajánlat, a legolcsóbb vezetékes és a legolcsóbb mobilos előfizetést adják össze, akár két különböző szolgáltatótól. A mobilnál legfeljebb két kiegészítő adatcsomagot számolnak hozzá egy tarifához.
Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a vásárlóerő-paritás a telekomszolgáltatásokat eleve drágábbnak mutathatja az alacsonyabb árszintű országokban. A mobilhálózatok kiépítése és fenntartása nagyon drága, a hozzá szükséges eszközök pedig nagyjából ugyanannyiba kerülnek Budapesten, mint Bécsben vagy Berlinben. Ezért a telekommunikációs árak nem lehetnek annyival alacsonyabbak Magyarországon, mint például egy fodrász árai, amelyeket főleg a helyi bérek határoznak meg. Hasonló a helyzet az iPhone-nal vagy egy új autóval is, ezek sem olcsóbbak nálunk, mint az Egyesült Államokban vagy Németországban.
Ez azonban csak részben magyarázza, miért vagyunk a legdrágábbak között. Ha csak erről lenne szó, a régió többi országának is a legdrágábbak között kellene lennie.
Ehhez képest Szlovákia és Bulgária csak a viszonylag drága, Horvátország a viszonylag olcsó, Románia, Lengyelország és Szlovénia pedig az olcsó kategóriába került.
Románia ráadásul úgy kínálja az EU legolcsóbb mobilcsomagjait, hogy ott még nálunk is alacsonyabb az általános árszint.
A magyarázat tehát vélhetően a verseny beszűkülésében keresendő. Ez pedig nemcsak a pénztárcánk miatt fontos kérdés. A mobilinternet ma már alapszolgáltatás, ezen keresztül intézzük az ügyeinket, sokan ezen dolgoznak és tanulnak. Az Európai Bizottság már a 2021-es DESI-jelentésében is arra jutott, hogy a magas mobildíjak visszafoghatják a mobilnet használatát Magyarországon. A digitalizáció az új kormány számára is kiemelt terület a kormánypárt programja alapján, érdemes lehet ezért a távközlési szolgáltatók versenyének kérdését is napirendre tűzni.
Miközben joggal bosszankodunk a drága mobilszámlán, egy másik rendszeres kiadásunkról hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Egy átlagos magyar évente akár 40–50 ezer forintot fizet a bankszámlájáért, ráadásul júliusban a telekomcégek mellett több bank is emelte a díjait. A Bankmonitor ingyenes bankszámla-kalkulátorával pár kattintással megtalálhatod a szokásaidhoz leginkább illő ajánlatot, mellyel akár nulla forintra is lefaraghatod az éves költségeidet.
