A megtakarítások irányába terelte, és egyben a megtakarítási stratégiák átgondolására is késztette a hazai lakosságot a gazdasági környezet változása – derül ki a CIB Bank megbízásából készült friss kutatásból. A felmérés szerint azok, akik képesek megtakarítani, a korábbinál jobban támaszkodnak a pénzügyi szolgáltatók tanácsaira a döntéseik meghozatalakor.
Aki képes megtakarítani, az leginkább bankban tartja a pénzét; akinek csak a tervei vagy a vágyai között szerepel a hosszabb távú megtakarítás, az legszívesebben még mindig otthon őrzi– olvasható ki a CIB Bank megbízásából 2022 novemberében az NRC által elvégzett országosan reprezentatívkutatás friss adataiból.
A gazdasági környezet borúsabbá válása nyomán a megkérdezettek 36 százaléka változtatott a megtakarítási stratégiáján az elmúlt egy év során; a körülmények hatására bekövetkezett stratégiaváltás elsősorban a magasabb jövedelműekre jellemző. A válaszok alapján jól körvonalazható a tipikus megtakarító is: magasan képzett fővárosi férfi, 500 ezer forint feletti havi jövedelemmel.
Ami a megtakarítási stratégiákat illeti, a megkérdezettek közel kétharmada (63%) úgy véli, hogy érdemes minél több pénzt megspórolni, még úgy is, hogy kevesebbet ér, mint azelőtt. Ez azt jelzi, hogy van megtakarítási hajlandóság a háztartásoknál – ez pedig jó hír a bankok számára is.
Figyelemre méltó azonban, hogy a megtakarítások esetén most nagy arányban az idegen fizetőeszközöket preferálják a háztartások. Arra a kérdésre, hogy most miben érdemes megtakarítani a megkérdezettek 50 százaléka nyilatkozott úgy, hogy inkább a valuta készpénzt érdemes választani, míg 44 százalékuk vélekedett úgy, hogy a devizaszámla a megfelelő inkább erre a célra.
A válaszadók bő egynegyedének – több mint 26 százalékának – viszont inkább az lenne a stratégiája, hogy értékálló dolgokba (például befektetési aranyba, ingatlanba) fektesse a pénzét, amiben az infláció hatásainak semlegesítése lehet a fő motiváló erő. Ebben a csoportban az átlagnál jóval magasabb, 36 százalékos a felsőfokú végzettségűek aránya, de a legalább egyévi keresetüknek megfelelő megtakarítással rendelkezők 35 százaléka, és az idősebbek (50-65 évesek) 33 százaléka is ide tartozik.
A megkérdezettek 11 százaléka ugyanakkor vagy nem tudja, hogy a jelenlegi helyzetben mi a helyes megtakarítási stratégia, vagy véleménye szerint nem is létezik ilyen. Elgondolkodtató, hogy a felnőtt lakosság több mint 10 százaléka konkrét elképzelések nélkül sodródik, bőven van még tehát mit tenniük a pénzügyi szakértőknek az edukáció terén.
A felmérés eredményei szerint legalább hathavi jövedelemnek megfelelő megtakarítással a megkérdezettek szűk egyharmada (31,9%) rendelkezik; míg több mint egyévi jövedelemnek megfelelő portfóliót csak 15,4 százalékuk mondhat magáénak. Magasabb az arány, ha a havi 500 ezer forint feletti háztartási jövedelemmel, vagy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők csoportjait vizsgáljuk: előbbiek 27 százaléka, míg utóbbiak 26 százaléka rendelkezik legalább az éves jövedelmével megegyező mértékű megtakarítással.
Valamilyen hiteltermékkel a kutatásban megszólítottak 29 százaléka, valamilyen megtakarítási konstrukcióval viszont már a megkérdezettek 39 százaléka rendelkezik. A pénzügyi tudatosság szempontjából mindenképpen örvendetes fejlemény, hogy azok közül, akik módosították megtakarítási stratégiájukat, a relatív többség (44%) banki vagy biztosítási szakember segítségét is igénybe vette ehhez. Emellett, bár a megkérdezettek 40 százaléka mondja azt, hogy otthon, készpénzben érdemes tartani a megtakarítást, a tényleges megtakarítók között alig 25 százaléknyian őrzik otthon a spórolt pénzt. Azok között pedig, akiknek van legalább egyhavi jövedelemnek megfelelő megtakarításuk, 63 százalék azoknak az aránya, akik szerint a bankban, 10 százalék pedig azoké, akik szerint a biztosítóknál van a legjobb helyen a megtakarításnak.
„A különféle élethelyzetű, más-más társadalmi csoporthoz tartozó embereket nagyon sokféleképpen érinti a válság, ezért fontos, hogy személyre szabott, az egyéni körülményeikhez illeszkedő megoldásokkal tudjunk a segítségükre lenni. Ehhez az kell, hogy az ügyfelekkel foglalkozó kollégáink szakmai kvalitása között a pénzügyi tudáson felül ott legyen az értő figyelem is. A CIB Bank esetében erre a nyitott, ügyfélközpontú gondolkodásra építünk és igény alapú termékfejlesztésre fókuszálunk. A CIB ECO számlacsomagjaink között például szinte mindenkinek tudunk előnyös ajánlatot adni a napi pénzügyek intézéséhez” – nyilatkozta a kutatás eredményei kapcsán Vasas Norbert, a CIB Bank Prémium és Privát Banki Szegmens Menedzsment vezetője.
A pénzügyi tudatosság terén egyértelmű összefüggés, hogy minél magasabban képzett valaki, annál nagyobb eséllyel veszi igénybe a pénzintézetek tanácsait és szolgáltatásait, amikor megtakarítási stratégiájának módosítására van szükség. „A kutatási adatok azt mutatják, hogy még mindig viszonylag magas a saját megérzéseikben bízók aránya, kézzelfogható tapasztalat ugyanakkor, hogy amikor a külső kockázatok megnövekednek, felértékelődik a szakértelem, illetve a bankok által nyújtott intézményes biztonság szerepe. Világosan látszik tehát az is, hogy létezik, és valamelyest erősödik is Magyarországon egy olyan, kiemelt pénzügyi tudatossággal rendelkező réteg, amelynek tagjai a váratlan gazdasági visszaesések kockázatait is tervezéssel, hosszú távra szóló megoldásokkal csökkentik” – hangsúlyozta Vasas Norbert.
A kutatás eredményeiről további érdekes adatokat olvashat következő cikkünkben.
