Megy a találgatás, hogy vajon mit várhatunk a járulékcsökkentéstől, vajon munkavállalóként jól járhatunk-e vele, vagy esetleg a cégeknél maradó többletprofit fejt ki majd áldásos hatást. Az viszont nyilvánvaló, hogy a foglalkoztatás és munkaerőhiány kérdésével kezdeni kell valamit, amire részben a gyógyírt a járulékok csökkentése jelentheti. Az Alapblog írásában egy kritikus pont, vagyis a magyar munkavállalók folyamatos külföldre áramlása felől közelíti a kérdést.
Egyre többször lehet hallani arról, hogy a közelmúltban belengetett járulékcsökkentésnek milyen hatásai lehetnek hazánkban. Egyrészről a kormányunk azt reméli, hogy az intézkedés hatására tényleg több pénz marad az emberek zsebében, aminek eredményeképpen javul foglalkoztatás és enyhül az egyre inkább jellemző munkaerőhiány. Másrészről kétségeket szül, hogy a járulékcsökkentés milyen mértékben oldja meg a munkaerőpiaci kérdéseket, vagy például milyen hatása lesz az állami költségvetésre.
Az biztos, hogy több égető munkaerőpiaci problémával állunk szemben és ezek közül egyik legszámottevőbb a hazai munkaerő kivándorlása külföldre. A külföldön szerencsét próbálók elsősorban a jobb megélhetés reményében hagyják el hazánkat, és talán már sosem térnek véglegesen vissza. Viszont a járulékcsökkentés ösztönzőt adhat arra, hogy a bérekben mért különbségek csökkenjenek, ami egyesek számára ismét vonzóbbá teheti az itthoni munkavállalást. De drasztikus mértékű járulékcsökkentésre lehet szükség ahhoz, hogy a kormány megoldja a munkavállalók jövőbeli elvándorlását is és ezzel egy csapásra enyhítse a munkaerőpiac további problémáit is. Erről a témáról bővebben is olvashatunk az Alapblog „Tényleg haszontalan a járulékcsökkentés?” című írásában.
