Összegyűjtöttük az önkéntes nyugdíjpénztárak legfontosabb új információit, amelyek a Magyar Nemzeti Bank friss jelentéséből kiolvashatók.
Megjelent a Magyar Nemzeti Bank 2023-as Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentése. Cikkünkben a jelentés alapján értékeljük, hogy az utóbbi években milyen folyamatok mentek végbe a legelterjedtebb hazai nyugdíjcélú megtakarítások, azaz az önkéntes nyugdíjpénztárak (ÖNYP) piacán.
Hozamok szempontjából nem volt szerencsés év a tavalyi
A befektetések összetétele a megszokott módon továbbra is erősen kötvénytúlsúlyos: a közvetlen állampapír-kitettség 46,7% volt, míg a részvények súlya alig 8,3% volt 2022 év végén. A megtakarítók a vagyon 31%-át tartják befektetési alapokban (főleg részvényalapokban), a teljes ingatlankitettség pedig 3,4% volt.
Az önkéntes nyugdíjpénztári portfóliók 2022-ben gyengén teljesítettek: a megtakarítóknak átlagosan 6,8%-os (záró vagyonnal súlyozott) nettó veszteséget kellett elkönyvelniük. Ennek következtében az év végi vagyon értéke a 2021 év végi 1710 milliárdhoz képest mintegy 1598 milliárd forintra csökkent, ami fejenként 1,5 millió forint körüli számlaegyenleget takart. A portfóliók leértékelődésének okai a részvényindexek csökkenése, valamint a kötvénypiaci hozamemelkedés miatti árfolyamveszteség voltak.
Ugyanakkor az MNB hangsúlyozza, hogy a hosszú távú hozamok stabilan a pozitív tartományban helyezkednek el. A 10 és 15 éves hozam a 2022-es adatok alapján évi 4,37%-ra, illetve évi 4,63%-ra tehető – mindkettő infláció feletti érték. Ez alapján elmondható, hogy a pénztárak hosszú távú értéknövelő képességgel rendelkeznek, így kedvező nyugdíjcélú megtakarítási formának tekinthetők. (Legutoljára 2018-ban, azelőtt pedig 2008-ban volt példa arra, hogy negatív hozamot érjen el az önkéntes nyugdíjpénztári szektor.) A jelentés szerint már meg is kezdődött a 2022-es veszteségekből való kilábalás: mind a tavalyi utolsó negyedévben, mind 2023 első negyedévében pozitív befektetési eredményeket láthattunk.
Hirdetés
Hirdetés
Rekordmagas befizetések érkeztek, de sokan inaktívak
A tagdíjbefizetések szintje minden korábbinál magasabbra emelkedett: a 2021-es 115,9 milliárd forinttal szemben 2022-ben 117,2 milliárdra nőtt a számlákon jóváírt pénzösszeg. Ez tagonként átlagosan valamivel több mint 100 ezer forintnak felelt meg. Ugyan az egyéni befizetések 2,3%-kal csökkentek, de a munkáltatói hozzájárulás 9,6%-os növekedése ezt ellensúlyozni tudta. Fontos, hogy az egyéni befizetések még így is 68,4%-ot tesznek ki az összes befizetésből, azaz a foglalkoztatói szerepvállalás viszonylag mérsékelt. (Nemzetközi szinten akár fordított arányokkal is találkozhatunk.)
A nyugdíjcélú megtakarításokra igénybe vehető állami támogatás – SZJA-visszatérítés – révén további 15,8 milliárd forintot is jóváírtak a számlákon, ez 1,4 milliárd forinttal volt kevesebb, mint a 2021-es év adata. A csökkenés elsődleges oka a családosoknak kiutalt adóvisszatérítés: sokaknak emiatt egyáltalán nem maradt visszaigényelhető jövedelemadójuk.
Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok körében gyakori jelenség a tagdíjbefizetések elmulasztása. Tavaly 47,6% volt azoknak a megtakarítóknak az aránya, akik nem növelték a számlaegyenlegüket új befizetésekkel. Ez hosszú távon komoly problémákhoz vezethet, hiszen az inaktív megtakarítók lényegesen kevesebb pénzzel fognak rendelkezni idős korukban azokhoz képest, akik fegyelmezetten teljesítették a vállalt befizetéseket. A tagdíjak elmaradása a pénztárak finanszírozását is nehezíti: bár ilyen esetben a pénztár jogosult a hozamok terhére elvonni a minimális működési költségeket, de negatív hozamok idején – a tavalyi év is ilyen volt – nem lehetséges az ilyen jellegű elvonás.
Elöregszik a tagság, kevés a fiatal belépő
Tavaly összesen 32 ezer új belépő döntött az önkéntes nyugdíjpénztárak mellett, de eközben 23 ezer fő szolgáltatásban részesült, 3 ezer fő elhalálozott, 16 ezer fő kilépett, és 2 ezer főt a tagdíj nem fizetése miatt kizártak a pénztárak. Így összességében 13 ezer fővel csökkent az önkéntes nyugdíjpénztári tagok létszáma. A tagság átlagéletkora 2020-ban 48 év volt, 2021-ben pedig már 48,4 év, tehát fokozatos elöregedésről beszélhetünk. A jegybank megállapításai szerint a 30 évnél fiatalabbak fokozott megszólítása lenne szükséges ahhoz, hogy megálljon az elöregedés, és stabilizálódjon a korösszetétel.
Kedvező költségekkel működnek a pénztárak
A jegybank 2019-ben vezette be a nyugdíjpénztárak költségeit egységesen mérő teljes költségmutatót (TKM-NY), amely összemérhető az életbiztosítások és nyugdíjbiztosítások azonos mutatószámával. Ez egy százalékos érték, amely úgy értelmezhető, hogy a felmerülő költségek mekkora hozamveszteséget okoznak a megtakarítók számára. A jegybank értékelése szerint a költségek összehasonlíthatósága növeli a transzparenciát és erősíti a szolgáltatók közti versenyt.
2022-ben a felülvizsgált adatok alapján 10 évre 1,57% volt a nyugdíjpénztárak átlagos TKM-értéke, 20 éves megtakarítási időtartam esetén még alacsonyabb, 1,08% érték adódott, 30 évre pedig mindössze 0,92% volt az átlagos költségmutató. Ezek igen kedvező eredményeknek tekinthetők a megtakarítási szektorban, ami alátámasztja, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár költséghatékony hosszú távú megtakarítási forma.
