Nagy Márton minisztériuma belengetett egy új lakástámogatást – amelyből várhatóan ismét a gazdagok fognak profitálni. Nézzük, eddig mit lehet tudni az új elképzelésről!
A mai nap legnagyobb híre, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium kilátásba helyezett egy új lakástámogatási intézkedést. Közleményük szerint megvizsgálták annak a lehetőségét, hogy a hosszú távra lekötött megtakarítások kvázi adómentesen „feltörhetők” legyenek, amennyiben a megtakarítók otthonteremtési célra használnák fel a pénzt. Habár a nyilvánosan elérhető információmennyiség egyelőre minimális, érdemes már most megnézni, hogy kik profitálhatnak majd ebből az új támogatásból.
A megtakarítások 80%-át a leggazdagabb ötöd tartja kézben!
A pénzügyi megtakarítások Magyarországon rendkívül egyenlőtlenül oszlanak meg a társadalom egyes rétegei között. Ennek szemléltetése céljából felrajzoltuk, hogy a megtakarítások mekkora részét tartják kézben a nettó vagyon szerint képzett „tizedek”. Mivel a hazai népesség nagyságrendileg 10 millió főre tehető, így egy vagyoni tizedbe kb. 1 millió ember tartozik.
Szembeötlő, hogy a felső 10%, azaz a leggazdagabb 1 millió magyar ember a pénzügyi megtakarítások csaknem 70%-át birtokolta 2024. első negyedévében. Ha a következő (kilencedik) tizedet is mellétesszük, akkor megkapjuk a lakosság felső egyötöd részét. Ez a leggazdagabb ötöd már a hazai pénzügyi megtakarítások 80%-a fölött rendelkezik. Az alsó 8 millió embernek tehát alig 20%-os részesedés jut az összes megtakarításból.
Hirdetés
Hirdetés
Melyik megtakarításokat érintheti az új intézkedés?
A közlemény tartalmából arra következtethetünk, hogy a gazdasági növekedés serkentése érdekében a kormány szeretné némileg mobilizálni a „hosszú távra lekötött” megtakarításokat. Ez a halmaz nagyon sokféle megtakarítást takarhat: elvileg ide sorolhatjuk a lekötött bankbetéteket, az állampapírokat és egyéb kötvényeket, a befektetési alapokban tartott pénzösszegeket, a tőzsdei részvényeket, de akár az életbiztosítási és nyugdíjpénztári megtakarításokat is.
A közlemény arra is utal, hogy adómentességgel jutalmaznák a megtakarítások otthonteremtési célú felhasználását – tehát minden bizonnyal olyan megtakarítási formák lehetnek majd érintettek, ahol az elért hozamot különféle adók terhelik.
Emlékezzünk, hogy 2023. júliustól kezdődően számos megtakarítási formának kedvezőtlenebbé vált az adózása. Míg korábban csak 15% személyi jövedelemadó (köznyelvben elterjedt nevén kamatadó) terhelte a befektetések széles körét, tavaly óta 13% szociális hozzájárulási adót is kell fizetni a bankbetétekkel, befektetési alapokkal és egyéb befektetésekkel elért hozam után is. A szochó ilyen irányú kiterjesztése tehát sok esetben szinte megduplázta az adóterhelést. (Az intézkedés nagy nyertesei a lakossági állampapírok voltak, hiszen azok mind az SZJA, mind a szochó terhe alól mentesülnek.)
Csak a busás hozamból lehet sokat engedni
A fentiekből kiindulva feltételezhetjük, hogy ismét a legvagyonosabb rétegek lesznek az újonnan belengetett támogatás legfőbb kedvezményezettjei. A hozamot terhelő adók elengedése ugyanis csak abban az esetben jelenthet érdemi támogatást, ha igen nagy volumenű tőkét veszünk alapul.
Például képzeljünk el egy megtakarítót, aki egy évvel ezelőtt egy befektetési alapba fektetett 10 millió forintot, mellyel mostanáig 2 millió forint hozamot ért el. Alapesetben ezt a nyereségét 28% adó terhelné, azaz a pénz felvételekor 560 ezer forintot kellene befizetnie a központi költségvetésbe. De kérdés, hogy ennek az adótehernek az elengedése mennyire lenne számottevő támogatás, tekintve, hogy Budapesten egy 60 négyzetméteres lakás 1 millió forintos átlagos négyzetméterár mellett 60 millió forintba kerül…
Ha egy komolyabb támogatást jelentő 5 millió forintos adókedvezményt szeretnénk elérni ugyanilyen adókulcs mellett, ahhoz már 17,9 millió forintnyi hozamot kellene adómentessé tenni, ami 20%-os hozammal számolva 89,3 millió forint kezdőtőkét feltételez!
Márpedig ekkora megtakarítással nagyon kevesen rendelkeznek. Érdemes vetnünk egy pillantást a tartós befektetési számlákon (TBSZ) lévő átlagos egyenlegekre. Az alábbi ábrán látható, hogy 2024. második negyedévében kereken 15 millió forintot tartottak TBSZ-en a befektetők.
Fontos megjegyeznünk, hogy a tartós befektetési számlákon lévő megtakarítás minden esetben mentesül a tavaly kiterjesztett szociális hozzájárulási adó alól. Következésképpen ezen megtakarítások feltörésekor legfeljebb az SZJA-t, vagyis az elért hozam 10-15%-át tudná elengedni az állam egy új intézkedés keretein belül.
Befektetési célú vásárlás kizárva?
Még egy fontos eleme a közleménynek, hogy hangsúlyozza az otthonteremtési célt, amiből arra következtethetünk, hogy törekedhetnek kizárni a támogatásból a befektetési célú ingatlanvásárlásokat. Ilyen korlátozásra már számos példát ismerünk a meglévő lakástámogatási konstrukciók világában: például a CSOK Plusz vagy a korábbi CSOK esetében is állandó lakhelyként kell hasznosítani a támogatott ingatlant, máskülönben komoly retorziók várhatók. Mindenesetre ma még nem ismert az a részletszabály sem, hogy az adómentessé tett megtakarítások otthonteremtési célú felhasználását hogyan kell majd igazolni.