A koronavírus veszélyhelyzet hatása nagyon kettős: egyrészt több százezren maradtak munka nélkül, vagy kényszerültek fizetés nélküli szabadságra, valamint sok vállalkozás került csődközeli helyzetbe, miközben akinek van munkája, az kevesebbet költ, így megtakarítása keletkezik. Nem könnyű azonban megfelelő hozamot kínáló befektetést találni manapság, hiszen bankbetétek még mindig nem fizetnek semmit, az ingatlanpiac leszálló ágban van, a forint rekord gyenge, így nem véletlen, hogy a csaknem 5%-os éves átlaghozamot kínáló Magyar Állampapír Pluszból megint alaposan bevásárolt a lakosság. Ebben a helyzetben a helyzetben aktivizálódtak az ügyeskedő, engedéllyel nem rendelkező, magas hozamokat kínáló befektetési csalók, akikre figyelmeztet a Magyar Nemzeti Bank.
Befektetési szolgáltatás itthon csak jegybanki engedéllyel vagy regisztrációt követően nyújtható. Befektetés előtt a jegybank honlapján ellenőrizhető, hogy nem jogosulatlan szolgáltatóról van-e szó, s a legális piaci szereplők adatbázisa is ugyanitt elérhető. Az MNB ügyfélszolgálatán és a megyeszékhelyeken elérhető vidéki Pénzügyi Navigátor Tanácsadó Irodáknál is előzetesen azonosítani lehet (telefonon, e-mailben stb.) e szolgáltatókat. Ha pedig valaki gyanús befektetési termékek, szolgáltatók feltűnését észleli, azt a jegybank e célra kialakított külön internetes felületén is bejelentheti.
Az interneten megjelenő, egzotikus országokban bejegyzett jogosulatlan szolgáltatók által ajánlott extrém magas hozamok rövid távon, kockázat nélkül (pl. tőke- és hozamgaranciával) a mai piaci környezetben nem reálisak. Sokan közülük készpénzben, az adófizetési, pénzmosási, biztonsági, adatvédelmi előírásokat mellőzve veszik át a befektetésre szánt összegeket a befektetőktől, olykor agresszíven, zaklató módon is fellépve. Ha esetleg be is fektetnék ügyfeleik pénzét, nincsenek meg ehhez az előírt tárgyi, személyi és anyagi feltételeik.
A jogosulatlan szereplők egy része „marketingguruként”, vállalkozásfejlesztési vagy tőzsdei kereskedési tanácsadóként – azaz az illegális befektetési szolgáltatásukat oktatásnak álcázva – kínálja termékeit, szolgáltatásait. Bár nem feltétlenül jogosulatlan szereplő áll ezen ajánlatok mögött, akkor is érdemes fokozott körültekintéssel eljárni, ha – különösen a közösségi médiában terjedő – reklámokban egy szolgáltató a gyors meggazdagodás, a munka nélkül bárkinek kockázatmentesen elérhető passzív jövedelem receptjét kínálja, vagy a kockázat nélküli tőzsdei kereskedés, a Wall Street, vagy úgy általában a „tőzsde titkának” felfedését ígéri.
Az érintett cégek egy része ráadásul pilótajátékként gyűjt forrást a kisbefektetőktől. Ezek nem végeznek tényleges pénzügyi, gazdasági tevékenységet: az ígért magas hozamot addig fizetik (fenntartva a befektetői elégedettséget), amíg új ügyfeleket tudnak bevonni, s azok befizetéseiből régebbi befektetőik hozamát fedezni. Új csatlakozó ügyfelek híján tevékenységük rövid időn belül összeomlik.
További súlyos kockázat az ügyfeleknek, hogy e szolgáltatók értelemszerűen nem tagjai a – fizetésképtelenség, felszámolás esetén az ügyfeleket kárpótoló – hazai vagy külföldi betétbiztosítási vagy befektetővédelmi garanciarendszereknek. Az MNB nyilvántartásaiban nem szereplő, s idegen ország jogrendje alá tartozó társaságok ügyfelei így kizárólag idegen nyelven, sokszor bizonytalan kimenetelű bírósági eljárásokban érvényesíthetik kárigényüket.