Az MNB döntése alapján 25 bázisponttal csökken az alapkamat február 25-től. Az irányadó kamatszint ezzel a lépéssel 6,25 százalék lett. De mi történhet a megtakarításokkal, hitelkamatokkal ebben a helyzetben? A Bankmonitor szakértői ennek is utánanéztek.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a jegybanki alapkamat 25 bázispontos csökkenéséről döntött. Ezzel a lépéssel az irányadó kamatszint 6,50 százalékról 6,25 százalékra mérséklődik február 25-től. Ezzel egyidőben a kamatfolyósó értékét is eltolták:
- A kamatfolyosó aljának tekinthető egynapos jegybanki betéti kamat értéke is 25 bázisponttal csökken, az új érték 5,25 százalék.
- Míg a kamatfolyosó tetejének tekinthető egynapos fedezett hitel értéke is 25 bázisponttal csökkent, az új érték 7,25 százalék.
2024 szeptemberében volt az utolsó alapkamat változás (akkor 6,75 százalékról mérsékelték az alapkamatot 6,50 százalékra). Az elmúlt 1,5 évben az irányadó kamatszinthez nem nyúltak. A mostani döntés abból a szempontból nem okozott meglepetést, hogy a januári igen kedvező 2,1 százalékos éves inflációs érték kedvezőbb volt a vártnál. Így az infláció közeli emelkedésének kockázata érdemben mérséklődött.
Az jegybanki alapkamat a kereskedelmi bankok által az MNB-nél elhelyezett kéthetes kötvényekre fizetett kamatszintet takarja. Ez a kamat irányadó kamatlábnak tekinthető, hiszen a piac reagál, igazodik ezen mutatóhoz. A kereskedelmi bankok például nem fognak olcsóbban – kisebb kamat mellett – kölcsönt adni egymásnak ilyen rövid futamidő mellett sem, hiszen jobban megérné nekik a jegybankhoz betenni a pénzüket.
A legtöbb esetben nem jelenik meg azonnal a lakossági hitelkamatokban, a megtakarítások hozamában a jegybanki alapkamat változása. Így joggal merülhet fel a kérdés: hogyan hat a lakosság mindennapi életére az alapkamat változása?
Hirdetés
Hirdetés
Kulcs kérdés, hogy mi lesz az alapkamat sorsa az elkövetkező időszakban?
Önmagában 25 bázispontos csökkentés még nem alakítja át érdemben a kamatkörnyezetet. Azonban ezen lépés hordozhat egy olyan üzenetet is, hogy az MNB politikája alapvetően megváltozik és elkezdődik egy lazítási ciklus. Az elemzők szerint a mostani kamatvágást még továbbiak követhetik. Ezt azonban a jegybank nem erősítette meg, kifejezetten lazítási ciklus nem indul, az alapkamat sorsát ülésről ülésre az adatok kiértékelése mellett hozza meg a jövőben is a Monetáris Tanács.
Arról, sem szabad azonban megfeledkezni, hogy a hazai stagnálás időszakában a többi jegybank azért cselekedett.
- Az USA-ban a Fed 175 bázispontos kamatvágást hajtott végre 2024. közepétől.
- Az Európai Központi Bank pedig hasonló időszakban 200 százalékponttal mérsékelte az irányadó kamatszintet.
- A környező országok közül Lengyelországban 175 bázisponttal vágták az alapkamat ezen időszak alatt (az irányadó kamatszint 4,00 százalék lett), míg Csehországban 125 bázisponttal mérséklődött az alapkamat (az irányadó kamatszint 3,50 százalék lett).
- Ugyanezen időszakban hazánkban ezen döntésig 50 bázispontos csökkenés történt.
Ugyan kamatvágási ciklusról nem lehet beszélni, de benne van a levegőben az, hogy az idei évben még több újabb kamatvágásra is sor kerül. Ezek együttesen – legyen szó akár csak két-három hasonló lépésről – már komolyabb hatást gyakorolhatnak a hazai pénzpiacra, gazdaságra, ezen belül a lakossági hitelekre és megtakarításokra is.
Van néhány közvetlen, azonnal életbe lépő hatás
Van néhány olyan pénzügyi termék – betét, hitel -, amelynek a kamatát közvetlenül és azonnal módosíthatja az alapkamat alakulása.
Egyes bankoknál a betéti kamatok mértékét az alapkamathoz kötötték. Ilyen betéti termék elérhető a Gránit Banknál, vagy épp a MagNet Banknál is. Ezen betéteknél az új lekötéseknél már február 25-től csökkennek a kamatok. Sőt egyes konstrukciók esetében a kamat a lekötés alatt is változó, vagyis a korábban lekötött betétek éves kamata is mérséklődhet az alapkamat csökkenésével.
Egyes pénzintézeteknél a folyószámlahitelek kamata is függ az alapkamattól. Így például a MagNet Bank és a Raiffeisen Banknál is automatikusan csökkent ezen kölcsönök kamatszintje február 25-től.
A fentieken túl vannak még olyan speciális hitelek, ahol az alapkamatnak azonnal befolyásolja a kölcsön kamatát. Ilyen például a munkáltatói kölcsönök azon csoportja, amelynél a hitelkamat megegyezik az alapkamattal. Ezen konstrukciók esetében a már korábban felvett hitelek kamata is mérséklődik az alapkamat változását követően.
A legtöbb esetben azonban ilyen direkt hatást nem fognak látni a hitelfelvevők, megtakarítók.
Mi várható a meglévő állampapíroknál, betéteknél?
A fix kamatozású lekötött betétek esetében a megtakarítóknak nincs okuk aggódalomra. A már lekötött betétekre ugyanis a szerződésben rögzített éves kamatszintet megfizeti a pénzintézet abban az esetben, ha a megtakarított összeghez nem nyúlnak hozzá, azaz nem törik fel betétet. (Idő előtti feltörés esetén az adott betéti konstrukcióra érvényes csökkentett, jellemzően nagyon alacsony kamat jár.)
A fix kamatozású állampapírok esetében – így a MÁP Plusznál és a FixMÁP-nál – sincs aggodalomra ok, a már megvásárolt papírokra az állam megfizeti az eredetileg ígért kamatszintet. Ugyanakkor a változó kamatozású papírok közül a jelenleg népszerű Bónusz Állampapír BMÁP kamatát már érdemben befolyásolhatja az alapkamat csökkenése. A kérdéses papír hozama ugyanis a 3 hónapos futamidejű Diszkont Kincstárjegy hozamától függ. Márpedig az ilyen rövidebb futamidejű befektetések kamatába igen gyorsan beszivároghat az alapkamat csökkenése.
Mire számíthatnak azok, akik most szeretnék befektetni a pénzüket?
Itt a helyzet már nem olyan egyértelmű, sok minden múlik azon, hogy lesz-e még további kamatcsökkenés-e vagy sem. Ha még több hasonló lépés érkezne, akkor jó esély van a rövidebb, 3, 6, 12 hónapos futamidejű betéti ajánlatoknál a kamatok mérséklődésére.
A rövid futamidejű állampapíroknál, például a Diszkont Kincstárjegyeknél várhatóan az újabb kibocsátású sorozatoknál elérhető hozam mérséklődni fog, ez pedig a korábban leírtak miatt a BMÁP kamatát is mérsékelheti. (Ez ugye a korábban vásárolt bónusz állampapírok kamatát is befolyásolhatja.)
Sőt további kamatvágások esetén a fix kamatozású lakossági állampapíroknál is megnő az esély arra, hogy az új ajánlatokál a kamatok mérséklődjenek. Ezek a papírok ugyan jellemzően hosszabb futamidejűek, de igen magas likviditásuk miatt relatív gyorsan reagálhatnak a rövid futamidejű pénzpiaci hozamok változására.
Azoknak fokozottan érdemes figyelni a piacokat, az MNB-t akik ilyen típusú megtakarításokban gondolkodnak. Ugyanis érdemben megnövekedett az esélye a betéteknél, fix kamatozású állampapíroknál a kamatcsökkentésre.
Mi a helyzet a meglévő kölcsönök kamatával?
Itt alapvetően érdemes a hiteltípusok alapján hárm önálló csoportot megkülönböztetni.
1. Futamidő végégig fix kamatozású kölcsönök
Ezeknél a hiteleknél semmi nem fog történni, a kamatot a bank egyoldalúan nem módosíthatja: aki 6,5 százalékon fixálta a kamatát annak nem fog csökkeni a kamata akkor sem, ha a pénzpiaci hozamok érdemben lecsökkennének.
Persze bárki bármikor lecserélheti meglévő hitelét egy újra, jobbra. Ez a lehetőség adott a fix kamatozású hitellel rendelkezők előtt is. De az tény, hogy a meglévő kölcsön kamata nem fog csökkenni az alapkamat többszöri csökkentése esetén sem.
2. Hosszú kamatfixálású hitelek
Vannak olyan kölcsönök, amelyeknek kamata ritkán – 10, vagy épp 15 évente módosulhat. Ezen kölcsönök kamata a kérdéses kamatfixálási időszak lejáratakor, kamatfordulókor módosulhat.
Tehát csak azoknak érdemes a mostani eseményekre fokozottan figyelnie, akiknek a közeljövőben érkezik el ez a fordulópont. Ha valaki 3 éve vett fel egy 10 évig fix kamatozású kölcsönt, akkor a kérdéses hitel majd 7 év múlva, az akkor aktuális piaci hozamok alapján fog átárazódni.
Az ilyen hosszú kamatperidusú hitelek kamatváltozása szempontjából a hosszú futamidejű pénzpiaci hozamok érdekesek. Márpedig ezen pénzpiaci mutatókra az alapkamat lassabban és tompítottan hat. Sőt jelen piaci környezetben ez a hatás nem is mindig jelenik meg.
3. Gyakran változó kamatozású hitelek
A gyakrabban, akár éven belül változó kamatozású kölcsönök kamata a rövidebb futamidejű bankközi hozamoktól, például a BUBOR értékétől függ. Ez gyorsan reagál a jegybanki alapkamat változására, így a kölcsön kamata is akár 3, 6, vagy 12 hónapon belül mérséklődhetne.
De a kérdéses kölcsönöket jelenleg a kamatstop megvédte a kamatemelkedéstől, ami azt jelenti, hogy egy alacsonyabb szinten lett rögzítve a kérdéses hitelek kamatszintje. Az alapkamat mostani mérséklésével még nem menne piaci alapon a hitelek kamata a rögzített szint alá. Így az adósok nem fognak változást érzékelni.
Elviekben a 3, 4 és 5 éves kamatperiódusú kölcsönök működése a hosszú kamatfixálású hitelekével egyezik meg. Azonban ezen hitelekre is érvényes a kamatstop, emiatt érdemes ezeket a kölcsönöket most inkább a változó kamatozású hitelekhez sorolni.
Mit tegyenek azok, akik hitelfelvétel előtt állnak?
A hiteligénylők ma a hosszú kamatfixálású, fix kamatozású kölcsönöket részesítik előnyben. Ezen kölcsönök kamata pedig inkább a hosszú futamidejű pénzpiaci hozamoktól függ. Márpedig az alapkamat mérséklése normál környezetben is csak késleltetve és tompítottan hat ezen mutatókra.
Ráadásul a mostani környezet nem is annyira megszokott. Az USA-ban, vagy épp Németországban például a 10 éves állampapírhozamok nem igazán változtak az elmúlt bő 1,5 évben. (AZ USA-ban 4,2 százalékról mérséklődött 4 százalék körüli szintre, míg Németországban 2,5 százalékról 2,7 százalékra nőtt ez a hozamszint.)
Így nem meglepő, hogy a kérdéses országokban a hosszú kamatfixálású lakáshitelek kamata sem mérséklődött az alapkamatnál látott 175-200 bázispontnak megfelelően. Inkább 30-80 bázispontos kamatmérséklődést lehetett látni.
Emiatt hazánkban a lakáshitel, vagy hosszabb futamidejű személyi kölcsön iránt érdeklődők sem reménykedhetnek az új ajánlatoknál érdemi kamatcsökkenésre. További alapkamatcsökkenés mellett – ami egyáltalán nem tekinthető biztosnak – sem garantált a hosszú futamidejű pénzpiaci hozamok csökkenése, márpedig ez elengedhetetlen lenne a hitelkamatok mérséklődéséhez.
Sajnos az ilyen kölcsön felvétele előtt állóknak az alapkamat csökkenésénél többre lenne szükségük ahhoz, hogy a jelenleginél érdemben kedvezőbb kamatozású ajánlatokkal találkozhassanak.
Külön lehet kezelni a támogatott hitellel rendelkezőket, az iránt érdeklődőket. Az Otthon Start hitel, CSOK Plusz teljes kamata változik a piaci viszoyoknak megfelelően – az 5 éves állampapírohzamok alakulása alapján – ebből azonban legfeljebb évi 3 százalékot fizet az igénylő. Vagyis az érdeklődők számára teljesen mindegy hogyan alakul az alapkamat, piaci környezet, amennyiben támogatott hitelt szeretnlnek felvenni.