Az elmúlt két évben kétségtelenül beindult hazánkban a bérnövekedés, ám van olyan vélemény is, hogy a legfrissebb adat szerinti 10%-os éves bérnövekedés túlzónak mondható. Az érvelés alapján egyrészről nagy különbségek vannak a verseny és közszféra béreinek változásában, másrészről a hazai és multi cégek bérezési gyakorlata is teljesen mást mutat. Pontosan ezért lehet, hogy a bérnövekedés csak jóindulattal érhette el a 6-7%-os szintet is, annak ellenére, hogy bérnyomás is van a gazdaságban. Az Alapblog írásában éppen ezt a témát boncolgatja.
A napokban sokat hallhattunk a médiából, hogy a béremelkedés az elmúlt egy évben a 10%-ot is elérte, ám ez csak egy nagyon durva átlagot mutat meg számunkra. Eleve a verseny- és közszféra bérei is nagy eltérést mutatnak, de igazán változatos képet a hazai cégek és multik bérezési gyakorlatában láthatunk. Ugyanis utóbbiak jellemzően befizetik a járulékokat, rendesen odaadják a fizetést, de a hazai cégeknél az a gyakori, hogy kifizetik a minimálbért és ezen felüli részt készpénzben zsebbe fizetik. Ráadásul a becslések szerint a zsebbe fizetés a hazai versenyszférában dolgozó minimálbéresek harmadát is érintheti.
Éppen ezért Zsiday Viktor befektetési szakember szerint már az év eleji kötelező 15% minimumbér- illetve 25%-os garantált bérminimum-emelés is különleges helyzetet szült. A számítások alapján azt lehet mondani, hogy a versenyszféra valódi bérnövekedése 4-5%-os lehetett a kötelező béremelést is beleértve, mivel a minimálbéres, fehéredési hatásban részesülőknél a valódi bérnövekedés feltételezhetően csekély volt. A részletekért érdemes elolvasni az Alapblog „10%-os bérnövekedés? Tényleg? Nem!” című írását.
