Mekkora most a szakadék a férfiak és a nők nyugdíja között? Melyik országrészben a legmagasabb az átlagnyugdíj, és hol a legalacsonyabb? Ezekre a kérdésekre is választ adnak a KSH vadonatúj adatbázisai.
Közzétette idei nyugdíjjelentését a Központi Statisztikai Hivatal, így a legfrissebb adatok alapján vonhatunk le következtetéseket a magyar nyugdíjasok anyagi helyzetéről. Többek között kiderül, hogy hol tart most a nemek közti szakadék, melyik országrészekben találhatók a legmagasabb nyugdíjak, és sikerült-e megőrizni a nyugdíjak reálértékét.
Minden negyedik magyar ember részesül ellátásban
2024 januárjában kb. 2,42 millió magyar ember kapott nyugdíjat vagy más nyugdíjfolyósítási körbe tartozó ellátást. A KSH adatai szerint 2 millióan részesülnek öregségi nyugdíjban, továbbá 244 ezren megváltozott munkaképességűeknek járó ellátást, 99 ezren hozzátartozói nyugellátást, 31 ezren életkoron alapuló ellátást, 52 ezren pedig egyéb típusú járandóságot kapnak fő ellátásként. Az utóbbi években az ellátottak száma enyhén csökkent, de a társadalmon belüli arányuk emelkedett.
Hirdetés
Hirdetés
A nyugdíjasok fele kevesebbet kap 205 ezer forintnál
A Statisztikai Hivatal a nyugdíjak összeg szerinti megoszlását is közölte: az alábbi ábra megmutatja, hogy a legfrissebb adatok alapján hogyan csoportosultak a nyugellátások 2024 januárjában. (Habár a 100 ezer forint alatti ellátások megoszlása nincs tovább részletezve, a tavalyi hasonló publikációból mégis lehet rá következtetni.)
Látható, hogy a legtöbben jelenleg 160-180 ezer forint közötti járadékot kapnak, miközben a mediánnyugdíj (azaz a helyzeti középérték) 205 ezer forintra tehető, az átlagnyugdíj pedig 231 ezer forint. A nyugdíjasok 22,2%-a kevesebbet kap havi 140 ezer forintnál, míg a 300 ezer forint feletti járandóságúak aránya 18,9%. További érdekesség, hogy most először a KSH az 500 ezer forint fölötti tartományt is 2 részre bontotta, így megtudhattuk, hogy alig az ellátottak 1%-a kap 600 ezer forintnál nagyobb összegű járadékot.
Budapesten 276 ezer Ft az átlag, a kisteleki járásban csak 174 ezer Ft
Fény derült a területi különbségekre is, hiszen a publikáció minden járásra tartalmazza az átlagos öregségi nyugdíj összegét. Nem meglepő módon a főváros vezet, ahol közel 276 ezer forint az átlagnyugdíj, de azon belül is a 12. kerületben már 316 ezer forintra rúg az összeg. A skála másik végén a mórahalmi, kiskőrösi, csengeri és kisteleki járások helyezkednek el, 174-176 ezer forint körüli átlagnyugdíjakkal. A jelentős egyenlőtlenségekre az átlagkeresetben és a szolgálati időben meglévő különbségek adnak magyarázatot, hiszen ez az a két tényező, amelyekre alapozva az induló nyugdíjakat meghatározzák.
Habár a nyugdíjasok elsöprő többsége az országhatárokon belül él, 2024 januárjában Magyarország 49 ezer főnek folyósított ellátást külföldre. Közülük a legtöbben Németországban élnek (17 100 fő), de sokan kapnak magyar járandóságot Ukrajnában (5 800 fő), Ausztriában (4 800 fő), Szlovákiában (3 900 fő) és Romániában (3 000 fő) is.
Sikerült megőrizni a nyugdíjak reálértékét?
A kormány vállalása, hogy minden évben legalább az inflációval megegyező mértékben emelik a nyugdíjakat, ha azonban a nyugdíjas infláció lenne magasabb, akkor azt kell fedezniük a nyugdíjemeléseknek. A KSH szerint 2023-ban sikeresen teljesült ez a célkitűzés, ugyanis 18,3%-os átlagos nyugdíjas infláció mellett két részletben összesen 18,6% nyugdíjemelés érkezett.
Itt fontos megjegyeznünk, hogy az egyénileg érzékelt „szubjektív” inflációban nagy eltérések lehetnek. Például az alacsonyabb jövedelműek a fogyasztásuk nagyobb részét fordítják a legnagyobb dráguláson keresztülment kategóriákra (élelmiszerek, háztartási energia). Akinek pedig magas a nyugdíja, ő kisebb részt költ ezekre a tételekre, így az általa érzékelt megélhetési költség-növekedés is enyhébb lehet.
