Az elmúlt évben a lakáshitelek folyamatosan drágultak, ugyanakkor az albérletben élők sincsenek könnyű helyzetben, a lakhatásért kifizetett díj is lényegesen emelkedett. De megéri anyagilag albérletből saját lakásba költözni? A kérdés megválaszolásához nagyon lényeges szempont lehet, hogy az albérleti díjból mekkora hitelösszeg törlesztőrészletét tudnánk megfizetni.
Albérletből saját lakásba költözni, ez nagyon sok magyar vágya. A helyzet nem olyan egyszerű, ugyanis a legtöbb esetben az albérletben élőknek nincs elegendő megtakarításuk egy saját lakás megvásárlásához. Természetesen a hitelfelvétel még mindig ott van lehetőségként, ugyanakkor számolni kell a kölcsönhöz kapcsolódó kiadásokkal, azaz a törlesztőrészlet nagyságával is.
Nem kerülnek azonban feltétlenül rosszabb helyzetbe az albérletben élők a lakásvásárlással, ugyanis megspórolhatják az albérleti díjat. Ebből a szempontból a legfontosabb kérdés, hogy mekkora hitelösszeg törlesztőrészletének fizetésére lenne elég a felszabaduló albérleti díj.
Hirdetés
Hirdetés
Dráguló lakáshitelek, emelkedő albérleti díjak
Nem mehetünk el amellett szó nélkül, hogy a hitelkamatok érdemben emelkedtek az elmúlt időszakban. 2021. decemberében a legolcsóbb fix kamatozású lakáshitelt 4,55 százalékos kamat mellett lehetett felvenni. Tavaly decemberben ennél jóval drágábban, 8,25 százalékos kamat mellett lehetett igényelni lakáscélú jelzáloghitelt.
Ugyanakkor az albérleti díjak is emelkedtek, a KSH-Ingatlan.com lakbérindex decemberi adatai alapján egy év alatt 20,2 százalékkal emelkedtek hazánkban átlagosan az albérleti díjak. 2022. decemberében 112-217 ezer forint között alakulnak a havi átlagos albérleti díjak. (A magasabb érték Pest régióban, míg az alacsonyabb Észak-Magyarországon jellemző adat.)
Nem mindegy azonban melyik bankot választjuk, az egyes pénzintézetek ajánlatai között ugyanis óriási különbségek lehetnek. A 217 ezer forintos törlesztőrészlet 2022. decemberében a legolcsóbb pénzintézet esetén 25,4 millió forint összegű 20 éves futamidejű kölcsönre volt elegendő. A legdrágább banknál viszont már csak 20,5 millió forint törlesztőrészletét fedezné a kérdéses albérleti díj. Vagyis 4,9 millió forinttal kisebb összegre lehetett elegendő ugyanaz a törlesztőrészlet egy rossz döntés miatt.
A hiteligénylés feltételeiről se feledkezzünk meg
Nem kapjuk meg feltétlenül a kölcsönt akkor sem, ha a hitel törlesztőrészlete alacsonyabb a korábbi albérleti díjunknál. Meg kell felelnünk a pénzintézet bírálati elvárásainak.
A jövedelmünk terhelhetőségére is van például elvárás: a jogszabály alapján az 500 ezer forint alatti fizetéssel rendelkezők a legfeljebb a jövedelmük felét fordíthatják jelzáloghitelük törlesztésére amennyiben a kölcsön kamata legalább egy évtizeden át fixált. (Ennél ráadásul a bankok még szigorúbbak is lehetnek, kevesebb hitelt adva az adott jövedelem mellett.)
Hiába haladja meg az általunk eddig fizetett albérleti díj a hitel törlesztőrészletét, ha a kölcsönre kifizetett összeg a bank előírásai alapján túl magas, akkor nem kaphatjuk meg a kért hitelt.
Szükséges a kölcsön igényléséhez egy megfelelő ingatlan is fedezetként. Ez jellemzően a megvásárlásra kinézett ház szokott lenni. Ugyanakkor a lakást el kell fogadnia a banknak fedezetként, azaz megfelelő értékűnek kell lennie, rendezett tulajdoni viszonyokkal kell rendelkeznie, illetve lényeges az is, hogy milyen jogok, terhek kapcsolódnak hozzá.
Emellett meg kell felelni a bank általános elvárásainak is: nem mindegy például milyen ágazatban dolgozunk, mióta vagyunk a jelenlegi munkahelyünkön, mi a legmagasabb iskolai végzettségünk.
Ebből is látható, hogy hitelt felvenni egyáltalán nem egyszerű dolog, érdemes független szakértőhöz fordulni, aki segít a bank kiválasztásában és a hiteligénylés teljes folyamata során is támogat minket.