A leggyorsabban növekvő nyugdíj-előtakarékossági ágazat a nyugdíjbiztosítás: egy év alatt 55 ezren választották ezt a megtakarítást. A Nemzeti Bank most bepillantást engedett a legfrissebb statisztikákba.
Nyár elején jelent meg a Magyar Nemzeti Bank által kiadott 2022-es Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentés, amelynek egyik aspektusát egy korábbi írásban már feldolgoztuk. Most azt is összegyűjtöttük, mit érdemes tudni az egyik leggyorsabban növekvő megtakarítási üzletágról, a nyugdíjbiztosításokról.
Hányan rendelkeznek ma nyugdíjbiztosítással?
A ma ismert nyugdíjbiztosítások fénykora 2014-ben köszöntött be, ugyanis ekkortól lehet igénybe venni a szerződések egyik legnagyobb előnyének tekintett 20%-os SZJA-visszatérítést. Az azóta eltelt 8 évben dinamikusan bővült a piac, az MNB közlése szerint mostanra a hagyományos és a befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítási szerződések száma együttesen kb. 419 ezerre tehető. Ezzel az önkéntes nyugdíjpénztár után a második legnépszerűbb nyugdíjcélú megtakarításnak számít. A 2021-es növekedést szinte teljes egészében a befektetési egységekhez kötött biztosítások okozták: 55 ezer új ügyfél döntött úgy tavaly, hogy ilyen formában szeretne félretenni idős korára.
Hirdetés
Hirdetés
Mennyi pénzt tesznek félre a megtakarítók?
A jegybank idei jelentése az egyes üzletágak bevételeit is részletezi, így kiszámíthatjuk az egy szerződésre jutó éves befizetéseket. A hagyományos nyugdíjbiztosítások körében kb. évi 235 ezer forint (havi 19 500 forint) volt az átlagos díjelőírás. A „unit-linked” típusú biztosításoknál egy év alatt 14%-os növekedés ment végbe, így évi 229 ezer forint (havi 19 100 forint) díjbevétel jutott egy szerződésre. Ezek lényegesen magasabb összegek, mint amennyit az önkéntes nyugdíjpénztári tagok félretesznek, hiszen ott alig 9 ezer forint az egy főre jutó havi bevétel.
Érdekesség, hogy a rendszeres díjas nyugdíjbiztosítási bevételek 61,5 százalékát az 5 legnagyobb piaci szereplő birtokolja, amely arány lassan növekszik is, azaz a piac koncentrációja fokozatosan növekszik.
Mennyi pénzük lesz így a nyugdíjbiztosításban gyűjtő ügyfeleknek?
Ha feltételezzük, hogy a nyugdíjcélra megtakarítók 3%-os reálhozamot tudnak elérni, akkor kiszámíthatjuk, milyen lejárati egyenlegekre számíthatnak 65 éves korukban. Természetes, hogy minél korábban kezdi valaki az előtakarékosságot, annál több pénze tud összegyűlni idős korára. Az alábbiakban bemutatjuk, mai értéken mennyi megtakarításuk lesz azoknak, akik adott életkortól kezdve rendszeresen félretesznek és befektetnek havi 20 ezer forintot. (Figyelembe véve a 20%-os adóvisszatérítést.)
- 25 évesen kezdve: 22,4 millió Ft
- 30 évesen kezdve: 17,9 millió Ft
- 35 évesen kezdve: 14,1 millió Ft
- 40 évesen kezdve: 10,8 millió Ft
- 45 évesen kezdve: 8,0 millió Ft
- 50 évesen kezdve: 5,5 millió Ft
- 55 évesen kezdve: 3,4 millió Ft
A magyar megtakarítók jellemzően 40-50 éves kor között kezdik az öngondoskodást. A Bankmonitor saját statisztikái szerint reális forgatókönyv, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésekor kb. 8-11 millió forint lesz a számlájukon.
Számottevően csökkentek a költségek
A kiadvány hangsúlyozza, hogy a teljes költség-mutató (TKM) 2010-es bevezetése óta megnövekedett a transzparencia, azaz jobban összehasonlíthatóvá váltak az ajánlatok, valamint a vonatkozó MNB-ajánlásoknak köszönhetően jelentősen csökkentek az életbiztosítások költségei. Különösen nagy hatással bírt a 2016-ban megfogalmazott etikus életbiztosítás koncepció: 2017-től számos biztosító gyakorlatilag lecserélte az egész termékpalettáját, az új szabályozásoknak való megfelelés érdekében.
Eltűntek a kiugróan magas költségű konstrukciók: a legmagasabb TKM-érték 2015-ben még 13% volt, míg 2020-ban ez 5,4%-ra mérséklődött. Az átlagos költség is számottevően csökkent: 2015 végén még 4,3% volt, míg 2020-ban már csak 3,4%. (Az egyénileg érzékelt költségeket nagyban befolyásolja a befektetési portfólió összetétele; az alacsony kockázatú eszközalapok alacsonyabb költségűek, míg a magasabb kockázatú portfóliók drágábbak.) A költségcsökkenés egyértelműen az ügyfeleknek kedvez, hiszen így magasabb nettó hozam elérésére nyílik lehetőség.
Egyre jobban felértékelődik a megtakarítások szerepe
A gyors növekedés ellenére még mindig csak 1,6 millió magyar embernek van nyugdíjcélú megtakarítása: az önkéntes nyugdíjpénztári tagok 1,1 millióan vannak, a nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelek bő 400 ezren, míg NYESZ-ből kb. 100 ezret tartanak nyilván. Ezek a megtakarítók kihasználhatják a 20%-os (legfeljebb évi 280 000 forintos) állami támogatást is, és akár tízmilliós nagyságrendű számlaegyenleggel mehetnek majd nyugdíjba. A jelen helyzetben különösen felértékelődik egy jól megválasztott megtakarítás szerepe, hiszen a magas inflációval szemben csak a reálhozam elérésére alkalmas befektetések tudnak védelmet nyújtani.
Azonban a foglalkoztatottak nagy többsége, bő 3 millió ember még nem tette meg az első lépést az öngondoskodás útján. Nekik mielőbb érdemes elkezdeniük félretenni idős korukra, hiszen az egyre rosszabbodó demográfiai állapotok miatt az állami nyugdíj jó eséllyel képtelen lesz fedezni a megélhetési költségeiket. Egy nyugdíj-előtakarékosság már havi 10 ezer forinttól is elindítható, a részletkérdésekben segítséget nyújtanak a Bankmonitor tanácsadói.
