Érdekel, hogy milyen állampapírok közül választhatsz 2023-ban? Kíváncsi vagy, melyik állampapírral védekezhetsz a leghatékonyabban a rekordmagas infláció ellen? Ebből a cikkből választ kaphatsz minden kérdésedre. Állampapír-körkép a Bankmonitor elemzőinek tollából.
Nagy változásokat hozott 2022 utolsó negyedéve a magyar állampapírpiacon, és idén is várható néhány jelentősebb átalakulás. Ennek apropóján összegyűjtöttük, milyen típusú kötvények állnak a lakossági megtakarítók rendelkezésére 2023-ban. Neked szól ez a cikk, ha szeretnél befektetni valamilyen állampapírba, de még nem döntötted el, hogy számodra melyik lenne a legjobb választás.
1. Leáldozott a Magyar Állampapír Plusz csillaga
A 2019-ben bevezetett Magyar Állampapír Plusz hatalmas népszerűségnek örvendett – mindaddig, amíg meg nem lódult a hazai infláció. Alacsony inflációs környezetben vonzónak számított az 5 év alatt elérhető fix 4,95 százalékos évesített hozam, de ma már komoly reálveszteséget kellene elkönyvelniük a MÁP Plusz mellett döntő befektetőknek. Ráadásul jelenleg ennek a kamatnak a többszöröse is elérhető más megoldásokon keresztül, így teljesen érthető, hogy a magyar megtakarítók tömegesen vonják ki a pénzüket a korábban sokak által „szuperállampapírnak” titulált konstrukcióból.
A Magyar Állampapír Plusz az indulása óta változatlan feltételeket kínál, azaz lépcsőzetesen emelkedik a kamatozása:
- az első félévben évi 3,50%
- a második félévben évi 4,00%
- a második évben 4,50%
- a harmadik évben 5,00%
- a negyedik évben 5,50%
- az ötödik évben pedig 6,00% kamatot fizet.
Így jön ki a 4,95 százalékos évesített hozam, feltéve, hogy az ötödik év végéig megtartjuk a papírt. Korábbi kiszállás esetén értelemszerűen alacsonyabb lesz az évesített nyereség, hiszen a legjobb kamatot az utolsó évben kapjuk meg. A kiszállási feltételek ugyanakkor rendkívül kedvezőek: a kamatfordulókat követő 5 munkanapban 100 százalékos árfolyamon (azaz tőkeveszteség nélkül) eladhatjuk a kötvényt a kincstárnak, ezen az időszakon kívül pedig 99,50 százalék a visszavételi árfolyam.
Fontos, hogy a Pénzügyminisztérium és az Államkincstár 2022 év végén bejelentette az új lakossági állampapír-stratégiát, amelynek szerves részét képezi majd a fix kamatozású állampapír-kínálat újragondolása. Ennek keretein belül várhatóan emelkedni fognak a MÁP Plusz kamatai, alkalmazkodva a megváltozott piaci környezethez.
Hirdetés
Hirdetés
2. Berobbant a Prémium Magyar Állampapír!
Ahogyan egyre meghökkentőbb magasságokba szökött a magyar infláció, úgy lett egyre kelendőbb a korábban másodhegedűsnek számító Prémium Magyar Állampapír. 2021 utolsó negyedévében még „csak” 2200 milliárd forintra rúgott az állománya, de 2022 végére duplájára (4200 milliárd forintra) nőtt az inflációkövető kötvényekben tartott befektetés. A rohamos bővülés minden bizonnyal idén is folytatódik, hiszen a későbbi kamatszámítás alapjául szolgáló 2023-as infláció a tavalyinál is magasabb lesz.
Jelenleg két különböző sorozat érhető el: a 4 éves futamidejű „2027/J”, illetve a 6 éves „2029/J”. Közös tulajdonságuk, hogy még egy rövid ideig (2023. január 27-ig, illetve 2023. március 21-ig) fix 11,75 százalékos éves kamatot fizetnek, majd ezt követően áttérnek az inflációkövetésre.
Az inflációkövető periódusokban mindig az előző naptári évi hivatalos infláció (mint kamatbázis) felett fizetnek 0,75 százalékpont, illetve 1,50 százalékpont kamatprémiumot. Mivel 2022-ben várhatóan 14,6 százalék körüli inflációra számíthatunk, így a 2027/J sorozatú állampapír a következő kamatperiódusban kb. évi 15,35 százalék kamatot fizet majd. Hasonlóképpen a 2029/J sorozatnál évi 16,1 százalék körüli kamatra számíthatnak a befektetők.
Az államkincstár a Prémium Magyar Állampapírokat is visszavásárolja, jelenleg 99 százalékos árfolyamon, azaz 1 százalékos tőkeveszteséggel. Természetesen az időarányos kamatokat a befektető megkapja, tehát jelen helyzetben kevesebb mint 1 hónapnyi kamatveszteség árán a futamidő vége előtt is bármikor kivehető a befektetés.
3. Visszatért a Bónusz Magyar Állampapír
Néhány évnyi kihagyás után 2022. szeptemberétől ismét elérhetővé vált a Bónusz Magyar Állampapír. A BMÁP futamideje 3 év, kamatfizetés háromhavonta történik. A kamat mértéke változó: a kamatbázis a 3 hónap futamidejű diszkont kincstárjegyek legutolsó 4 sikeres aukcióján kialakult átlaghozamok elfogadott mennyiségekkel súlyozott átlaga; a kamatprémium pedig ezen felül további 1 százalékpont. A gyakorlatban ez azt eredményezte, hogy 2022 utolsó negyedévében évi 11,32 százalék volt a kötvény kamata, a második (jelenlegi) kamatperiódusban pedig már évi 14,60 százalék.
A BMÁP futamidő vége előtti visszavásárlása során az államkincstár jelenleg ugyancsak 1 százalékos levonást alkalmaz a tőke arányában.
4. Az eurós befektetés: Prémium Euró Magyar Állampapír
Forintos társához hasonlóan a Prémium Euró Magyar Állampapír (PEMÁP) egy változó kamatozású kötvény, de kamatbázisát az eurózóna inflációja képezi. Kamatprémiuma az előző évi hivatalos infláció felett 0,25 százalékpont, így a mostani – 2022 júniustól 2023 augusztusig tartó – kamatperiódusban mindössze 2,85 százalékot fizet. A legfrissebb várakozások szerint 2022-ben 8,4 százalék körül lehet az eurózóna inflációja, így a következő kamatperiódusban a PEMÁP éves kamata várhatóan 8,65 százalék körüli szintre emelkedik.
5. Babakötvény: kötöttségekért cserébe álomszerű kamat
Nagyon örülhetnek idén a Babakötvény befektetői, ugyanis ez az az állampapír, amellyel a legjobb esély mutatkozik a pénz reálértékének megőrzésére. A Babakötvény is inflációkövető kamatozású: az előző évi árindex felett 3 százalékpont kamatprémiumot fizet. Ilyen módon 2023-ban 17,6 százalék körül lesz az évesített kamata, tehát egyértelműen a Babakötvény nyeri az idei kamatversenyt.
További jó hír, hogy a Babakötvényben elhelyezett pénzösszegekre állami támogatás is jár, amelynek mértéke a befizetések 10 százaléka, de legfeljebb évi 12 ezer forint.
Fontos azonban, hogy a Babakötvény sok szempontból különbözik a többi lakossági állampapírtól. Kizárólag gyermekek számára, a nevükre szóló, úgynevezett Start-értékpapírszámlára vásárolható, legfeljebb a gyermek 18. születésnapjáig. A befektetés hozzáférhetősége is korlátozott: legkorábban a gyermek 18. születésnapja után lehet kivenni a befektetett pénzt, de csak abban az esetben, ha a számlanyitás óta már legalább 3 év eltelt. (Ha például egy gyermek számára 16 éves korában nyitották meg a Start-számlát, akkor csak 19 éves korában kérhető kifizetés.)
6. Megszűnhet az Egyéves Magyar Állampapír
Az Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP), amint neve is sugallja, 1 év futamidejű, kamatozó lakossági állampapír. Decemberben némileg emelkedett a kamata, így jelenleg évi fix 9 százalékot fizet, ami – lássuk be – még mindig nem igazán vonzó ajánlat a mostani inflációs környezetben. Az államkincstár új lakossági állampapír-stratégiáról szóló kommunikációjából pedig az is kiderült, hogy 2023-ban várhatóan megszűnik az Egyéves Magyar Állampapír, és helyette új típusú, a megváltozott befektetői igényekhez jobban igazodó konstrukciók érkeznek majd.
7. Kincstári Takarékjegyek – a kézzel fogható befektetés
Az 1 és 2 éves futamidejű változatokban elérhető Kincstári Takarékjegy (KTJ) nyomtatott, kézzel megfogható állampapír. A befektetők a Magyar Posta állandó szolgáltatóhelyein vásárolhatják meg ezeket a kötvényeket. Kamatozásuk fix, a rövidebb kötvény fix 9 százalékot fizet, a hosszabb évi 9,5 százalékot, de egyszerű kamatozással, azaz nem kamatos kamattal.
Ugyanaz itt is elmondható, amit az Egyéves Magyar Állampapírnál megállapítottunk: ilyen időtávon most sokkal versenyképesebb alternatívák is elérhetők. (Aki mégis a Kincstári Takarékjegyek mellett dönt, 2023-ban jelentős mértékű reálveszteséget lesz kénytelen elkönyvelni.)
8. Diszkont Kincstárjegy (intézményi kötvény)
A fent bemutatott, kifejezetten lakossági befektetők számára kialakított változatokon túl további (intézményi) kötvénytípusok közül is választhatnak a megtakarítók. Ezek egyike a Diszkont Kincstárjegy, amely 2022-ben hatalmas állománybővülést tudott felmutatni: év elején még alig 20 milliárd forintot tartott bennük a hazai lakosság, ez azonban az államkincstár becslése szerint év végére 862 milliárd forint körüli szintre nőtt.
A DKJ-k rövid lejáratú (3, 6, 12 hónap futamidejű) állampapírok, tehát célszerű választást jelenthetnek azok számára, akik rövid időtávra keresnek befektetést. Közös tulajdonságuk, hogy nem fizetnek kamatot, így a befektetők által elért hozam itt árfolyamnyereségből adódik: aki például a kibocsátáskor 9 ezer forintért tudott megvásárolni egy 10 ezer forint névértékű diszkont kincstárjegyet, majd egy évvel később 10 ezer forint kifizetést kap érte, ilyen módon nagyjából 11 százalék éves hozamra tett szert.
Fontos figyelni arra, hogy a Diszkont Kincstárjegyek esetében nincs lehetőség idő előtti visszaváltásra, ezért a lejárat előtt csak piaci áron lehet megválni tőlük. A piaci árfolyamukat a kamatszintek változása határozza meg, ezért a piaci helyzettől függően akár árfolyamcsökkenés is bekövetkezhet. (Például egy 9 ezer forintért vásárolt DKJ árfolyama bizonyos körülmények között 9 ezer forint alá is csökkenhet.) A lejáratkori kifizetésre ez természetesen nincs hatással: 10 ezer forint névértékű DKJ a lejáratkor mindenképpen 10 ezer forint kifizetést biztosít.
9. Magyar Államkötvény (intézményi kötvények)
Az intézményi kötvények csoportjába sorolhatóak a Magyar Államkötvények különböző sorozatai, amelyek között fix és változó kamatozású konstrukciókkal egyaránt találkozhatunk. A változó kamatozásúak a BUBOR (bankközi kamatláb) szintjéhez igazodnak, így a rendkívül magas kamatok évében nagy érdeklődésre tarthatnak számot. Fontos azonban, hogy a BUBOR csökkenése esetén a kötvények kamata is mérséklődni fog.
A Magyar Államkötvények árfolyamára szintén érdemes odafigyelni. A piaci kamatszintek változásának hatására ezeknek a kötvényeknek a piaci ára is változik, például kamatemelkedés idején leértékelődnek. (Ennek oka, hogy kevésbé lesz vonzó egy korábban kibocsátott, fix 5 százalékos kamatot fizető kötvény, ha időközben a befektetők hozamelvárása már 10 százalékra emelkedett.) Ez a hatás annál erősebb, minél több idő van hátra a kötvény lejáratáig. Az összefüggés fordítva is igaz: ha mérséklődnek a piaci hozamok, akkor a meglévő kötvények árfolyama emelkedik.
A Magyar Államkötvényeket csak aktuális piaci áron lehet eladni a futamidejük vége előtt. Érdemes továbbá megjegyezni azt is, hogy a 2019. június 1. előtt kibocsátott államkötvények nem élveznek adómentességet, ezért az általuk termelt jövedelmek után 15 százalék személyi jövedelemadó fizetendő.
