A Bankmonitor kiszámolta, mennyi lenne most az átlagnyugdíj, ha nem csak az inflációt, hanem részben a béreket is követnék a nyugdíjak.
A svájci indexálás eltörlésével a nyugdíjemelések már egyáltalán nem igazodnak a bérdinamikához. Most kiszámoltuk, mekkora lenne az átlagnyugdíj, ha az utóbbi évtizedben az infláció és a béremelkedés 50-50 százalékos súlyozású átlagával emelték volna a nyugdíjakat.
Hogyan emelik a nyugdíjakat Magyarországon?
A magyar nyugdíjemelési metódus hivatalosan inflációkövető: a megállapított nyugdíjakat és nyugdíjszerű ellátásokat minden év januárjában kötelező emelni, mégpedig a költségvetési törvényben az adott évre tervezett fogyasztói áremelkedés (infláció) mértékével. Például 2024-re 6%-os inflációt tervezett a kormány, ennek megfelelően idén januárban 6%-os nyugdíjemelésben részesültek a jogosultak.
Azonban előfordulhat (és sajnos sokszor előfordul), hogy az év eleji nyugdíjemelés mértéke elmarad az adott évben ténylegesen kialakuló inflációtól. Ilyen esetben a kormány köteles évközi nyugdíjemelést végrehajtani, melyet novemberben egész évre visszamenőleg egy összegben kifizetnek a nyugdíjasok számára. (Sőt, a kormány korábban is dönthet évközi nyugdíjemelésről, nem kell megvárnia az ősz beköszöntét.)
Az évközi nyugdíjkorrekció mértékét úgy határozzák meg, hogy az adott év első 8 hónapjának (a januártól augusztusig terjedő időszaknak) az inflációs tényadatai alapján a kormány becslést készít az egész évre ténylegesen várható inflációra, és a különbözetet novemberben kifizeti a nyugdíjasoknak. Ráadásul ilyenkor az általános infláció és a nyugdíjas infláció közül a magasabbikat kell figyelembe venni. Például 2023. januárban 15% nyugdíjemelés történt, de a kormány ősszel már 18%-ot is meghaladó éves átlagos nyugdíjas inflációval kalkulált, ezért novemberben 3,1%-os nyugdíjkorrekciót hajtott végre.
Hirdetés
Hirdetés
A nyugdíjak drasztikusan leszakadtak a bérektől
Korábban hosszú ideig (2001-től 2010-ig) alkalmazták a köznyelvben „svájci indexálásnak” nevezett módszert is, amely 50%-ban az inflációt, 50%-ban pedig a béremelkedés ütemét vette figyelembe a nyugdíjemelés mértékének megállapításakor. Azonban már több mint egy évtizede (2012. óta) kizárólag az árak emelkedését követik a nyugdíjak, legalábbis elvileg. A pusztán inflációkövető nyugdíjemelés a társadalmon belül a nyugdíjasok relatív lecsúszásához vezetett: az utóbbi évtizedben rendkívül erőteljes bérnövekedés ment végbe, miközben az infláció viszonylag alacsony volt, így a nyugdíjak sokkal kevésbé emelkedtek a béreknél. A nyugdíjak leszakadása a hivatalos számokból is kiolvasható: 2014-ben 67,6% volt az átlagnyugdíj és a nettó átlagbér hányadosa, míg 2022-ben már alig 54,5-ot ért el a mutató – bár ez a 13. havi nyugdíj visszaépítésének hatását nem veszi figyelembe.
Mennyi lenne az átlagnyugdíj a svájci indexálással?
A Bankmonitor most 2013-tól kezdődően megvizsgálta, hogy hogyan emelkedett volna az átlagnyugdíj, amennyiben minden évben pontosan 50-50%-ban az adott évben magasabbik infláció (általános infláció vagy nyugdíjas infláció) és az adott évi bérnövekedés nagyságától függően emelték volna a nyugdíjakat.
Látható, hogy a félig inflációkövető, félig bérkövető nyugdíjemelés nem minden évben lett volna kedvezőbb a nyugdíjasoknak, de összességében lényegesen nagyobb átlagnyugdíjat eredményezett volna a vizsgált időszak végére. A Bankmonitor becslése szerint 2024-ben 231 ezer forint helyett kb. 252 ezer forint lenne az átlagnyugdíj, azaz minden nyugdíjasnak nagyjából 9,3%-kal több lenne a juttatása.
Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a magasabb nyugdíjak magasabb állami kiadásokat eredményeznének. 2024-ben a kormány eredetileg 6542 milliárd forintot tervezett nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra fordítani: 9,3%-kal magasabb ellátások esetén ez az összeg meghaladná az évi 7150 milliárd forintot. (Ez nagyságrendileg akkora plusz kiadást jelentene, mintha most bevezetnék a 14. havi nyugdíjat.)
