Sokak számára kulcskérdés, hogy pontosan mennyi lesz a 2022. évi infláció, mert ennek mértékével emelkednek költségei vagy épp bevételei a jövő évben. Nos, a pontos értékre január közepéig várni kell. Megmutatjuk azonban, hogyan számolják az adatot, ami segítségével – mivel már közel az év vége – jó hibahatárral becsülhető a várható érték. Nézzük hogyan!
Az éves infláció fontos mutató. Sokan rendelkeznek olyan szerződéssel, amelyek az inflációhoz indexáltak. Ilyenek lehetnek például a lakásbérleti szerződések, ahol minden évben az előző évi átlagos inflációval emelkedik a jövő évi bérleti díj, de vállalkozásoknál is gyakori az ilyen ármegállapodás. Fontos ez az érték a nyugdíjasoknak is, hiszen a nyugdíjemelés mértéke is ehhez az inflációs adathoz kötött. A megtakarítók pedig a lakosság körében igen népszerű inflációkövető állampapírok jövő évi kamata miatt figyelik a mutató alakulását.
A pontos számot 2023. január 13-áin közlik, de már csak egyetlen adat hiányzik a képletből, így viszonylag jól becsülhető a várható érték.
Hirdetés
Hirdetés
Tény vs. előrejelzés
Mielőtt azonban rátérnénk a konkrét adat kiszámítására, célszerű a különböző inflációs adatok között némi rendet teremteni, a Bankmonitorhoz eljutó kérdések alapján sokaknak okoz ugyanis gondot, hogy a különböző inflációs mutatók közül mikor, melyikre figyeljenek. (A türelmetlenek a cikk végén, az utolsó alcím alatt választ kapnak a címben feltett kérdésre. A Bankmonitor becslése szerinti értéket is megadtuk, mindenkit arra bíztatunk azonban, hogy olvasson tovább, és készítsen saját becslést is.)
Először is fontos kiemelni, hogy Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendszeresen ad ki tájékoztatást az infláció alakulásáról. Legtöbbször ezekre hivatkoznak az elemzések és az előrejelzések. Miként kell azonban ezeket a számokat kezelni?
Fontos tudni, hogy Magyarországon – sok egyéb adat mellett – a KSH méri a fogyasztóiár-változásokat, azaz az inflációt, amelyet például a szerződések indexálásánál figyelembe kell venni.
A Magyar Nemzeti Bank az inflációs folyamatokat elemzi, és közöl erről rendszeresen elemzéseket – negyedévente adja ki inflációs előrejelzését, de havi jelentéseket is közzétesz. Az árak alakulását befolyásoló folyamatok megértésében és saját várakozásaink kialakításában hatékony támaszt jelenthetnek ezek az elemzések, előrejelzések. Ezek azonban nem tényadatok, hanem előrejelzések.
A legtöbb hazánkra vonatkozó elemzés figyelembe veszi az MNB előrejelzését, irányadónak tekinti azt, nem ok nélkül: a jegybankoknak – így a Magyar Nemzeti Banknak is az a feladata, hogy a monetáris politika eszközeivel biztosítsa az árstabilitást. (Olvasható persze számos egyéb forrásból is előrejelzés: nagy nemzetközi intézmények – EU, IMF, OECD -, elismert elemzőházak is adnak ki prognózisokat, de az adott ország jegybankjának előrejelzése a legszorosabban követett irányadó érték, illetve viszonyítási alap az adott ország inflációs folyamatairól.)
Éves, havi infláció – hogyan számolják?
Amikor tehát konkrét inflációs adatokat keresünk, akkor a KSH tájékoztatásaira kell figyelni. Az árváltozásokról a KSH minden hónapban gyorstájékoztatót tesz közzé a hónap elején – ebben szerepel a havi és az éves átlagos árváltozás, azaz a havi és éves infláció, vagy ahogy sokszor emlegetik még, a havi és az éves fogyasztóiár-index.
A statisztikai hivatal az inflációt némi leegyszerűsítéssel úgy méri, hogy egy tipikus fogyasztói kosárban szereplő termékek árváltozását vizsgálja meg egy adott időszakra. A különböző mutatókról és a számítás módszertanáról a hivatal honlapján nagyon részletes tájékoztatás olvasható. Itt most első körben csak 2 mutatóval foglalkozunk: az éves és a havi fogyasztóiár-emelkedéssel.
Ez a két adat azt mutatja meg, hogy a KSH fogyasztói kosarában szereplő termékek összességében mennyivel drágultak egy hónap, illetve egy év alatt. Magyarán, ha azt a termékmixet megvennénk, ami a kosárban benne van, összességében (százalékban kifejezve) mennyivel fizetnénk többet mint az előző hónapban, illetve az előző év azonos hónapjában. (Novemberben tehát a havi infláció azt mutatja, hogy októberhez képest mennyivel lett drágább a kosár, az éves infláció pedig azt, hogy tavaly novemberhez képest mennyivel fizetnénk többet a KSH kosarában szereplő termékekért és szolgáltatásokért.)
Az inflációt sokszor – szemléletesen – úgy is említjük, hogy egy hónap, illetve egy év alatt ennyivel romlott a pénzünk. Ez elég jól fejezi ki az infláció jelentését, hiszen ennyivel kevesebb dolgot tudunk vásárolni ugyanannyi pénzből mint egy évvel vagy egy hónappal korábban.
Elszabadultak az árak 2022-ben
Egy éve még kevesen figyelték a KSH inflációs jelentéseit – nem volt központi kérdés, hogy mennyi az infláció. Egy-egy terméknél megfigyelhető volt persze az előző években is bosszantó mértékű drágulás, ám ez inkább szezonális vagy egyéb okokra volt visszavezethető. Ilyen például, amikor a tavaszi fagyok miatt kevés volt a gyümölcs, ami felverte azok árait.
Ez a helyzet idén gyökeresen megváltozott: az egész évet az árak általános és folyamatosan gyorsuló emelkedése jellemezte. Az esztendő utolsó negyedére ebben az évezredben Magyarországon még nem látott tempóra gyorsult a drágulás – jól mutatja ezt az alábbi ábra, amely a KSH által havonta közölt éves infláció mértékét tünteti fel.
Ez a görbe a várakozások szerint a következő hónapokban még meredeken tovább emelkedhet. A novemberi 22,5 százalékos éves inflációt decemberben akár 25 százalékos drágulás is követheti – csak az üzemanyagok ársapkájának eltörlése önmagában akár 2-2,5 százalékponttal emelheti a következő (decemberi) éves inflációs adatot. (Ez a KSH január 13-án teszi majd közzé.)
A tetőzést a jövő év első negyedére várja a legutóbbi (szeptemberi) inflációs előrejelzése szerint az MNB, érdemes lesz azonban ránézni a december 22-én megjelenő friss prognózisra, hogy tisztábban lássuk a helyzetet.
Mennyi lesz a 2022. évi infláció?
A fentiek alapján sokan teszik fel a kérdést, hogy amikor az éves inflációt nézzük, akkor a decemberi éves inflációval kell számolni? Ez az adat lesz az 2022. évi infláció? A válasz határozott nem.
Egy teljes év folyamatainak leírásához olyan mutatót kell alkalmazni, amely nem az adott év egy pillanatát írja le, hanem figyelembe veszi valamennyi időszak jellemzőit. Az idén az év első 4 hónapjában még egyszámjegyű inflációs adatokkal találkozhattunk – nem lenne reális a mostani helyzetet ráhúzni az egész évre.
A teljes évi infláció az éves mozgások átlagát mutatja. Számítása mérhetetlenül egyszerű. A havonta publikált év/év, tehát 12 havi adatok számtani átlaga adja meg a keresett értéket. Ezek közül 11-et már ismerünk:
- januárban 7,9%
- februárban 8,3%
- márciusban 8,5%
- áprilisban 9,5%
- májusban 10,7%
- júniusban 11,7%
- júliusban 13,7%
- augusztusban 15,6%
- szeptemberben 20,1%
- októberben 21,1%
- novemberben 22,5% volt az éves inflációs adat.
Csak a decemberi éves inflációt kell tehát becsülni, és az így rendelkezésünkre álló 12 adat számtani átlagát kell kiszámolni. Ennyi lesz a 2022. teljes évi infláció.
A Bankmonitor szakértői szerint, figyelembe véve, hogy a jegybank számításai szerint csak az üzemanyagár-sapka eltörlése 2-2,5 százalékponttal emelheti az inflációt, a korábban már kormányzati szereplőktől is hallható 25 százalékos decemberi fogyasztóiár-index elérése reális lehet. Ha az esztendő utolsó hónapjában erre a szintre ér az éves infláció, akkor a 2022. évi inflációs adat 14,6 százalék lesz (az indexnél az átlagadatot – a példában 14,55 százalékot – egy tizedesjegyre kerekíti a KSH).
Ha elvégezzük a számításokat oly módon is, hogy decemberre 24, illetve 26 százalékos éves fogyasztóiár-indexel számolunk, mérsékelt eltérést látunk (14,5, illetve 14,6 százalék lesz az átlagérték). A rendelkezésünkre álló adatok alapján tehát már egy jól közelítő értéket kapunk a 2022. teljes évi inflációs adatra.
