Kevesen tudják, hogyan számolják ki az állami nyugdíjat. Nekik szeretnénk segíteni az alábbi videóval, amelyben a Bankmonitor szakértője a legfontosabb szempontok ismertetése mellett egy konkrét példán keresztül mutatja be az öregségi nyugdíj megállapításának menetét.
Hirdetés
Hirdetés
Az alábbiakról lesz szó a videóban
Az állami nyugdíj megállapítását akkor kérhetjük, ha elérjük a nyugdíjkorhatárt. Ez jelenleg alapesetben 65 év. Az induló összeg megállapításához alapvetően két számadatra van szükség
- a szolgálati idő hosszúságára és
- a munkával töltött idő alatt megkeresett jövedelem havi átlagára.
A szolgálati időbe beleszámít minden nap, amikor nyugdíjalapot növelő keresetünk volt. (Van számos egyéb időszak – egyetemi évek, gyermekgondozással töltött idő -, ám ezeket itt most nem részletezzük, hisz ezzel a videóval a célunk mindössze az, hogy a számítás logikáját bemutassuk a lehető legegyszerűbben.)
Az átlagkereset kiszámítása során a 1988. január 1. óta megszerzett nyugdíjalapot növelő összes keresetet figyelembe veszik. Ezeket először nettósítani kell (levonni az adókat és járulékokat), de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy 1988 óta jelentős nominális bérnövekedés volt. Nem lehet tehát jól összehasonlítani egy 30 évvel ez előtti bért a mostanival. Ezért alkalmazzák az úgynevezett valorizációs szorzót, amellyel a korábbi keresetek nagyjából megfeleltethetőek a jelenlegi szinteknek. Így ezek már összeadhatók, kiszámolható a havi életpálya átlagkereset. Ez – némi leegyszerűsítéssel – az az összeg, ami az induló nyugdíj meghatározásának az alapja.
Ha az életpálya alatt megszerzett átlagkeresetet kiszámoltuk már csak egy adatra lesz szükségünk: a nyugdíjszorzóra. Ez utóbbi adja meg, hogy az általunk munkával eltöltött idő figyelembevételével az életpálya átlagkereset hány százalékát kapjuk meg induló nyugdíjként. A munkával eltöltött idő – ahogy arról már volt szó – a szolgálati idő. A nyugdíjszorzót pedig egy könnyen elérhető táblázatban találjuk, mértéke annál nagyobb, minél több szolgálati évünk van.
De mégis mennyi nyugdíjra számíthatunk?
Azt, hogy ki mekkora állami nyugdíjra számíthat a jelenlegi szabályok alapján jól érzékelteti Bulcsú példája a videóban. Ha valaki 1988-ban kezdett dolgozni és tavaly ment nyugdíjba, jövedelme pedig minden évben megegyezett az adott évi hazai átlagkeresettel, annak az életpálya átlagkeresete 294 ezer forint körüli összeg volt. Ha azt feltételezzük, hogy az 1988-2021 közötti időszakban folyamatosan volt nyugdíjalapot növelő jövedelme, akkor 34 év szolgálati időd szerzett. Ennyi szolgálati időhöz 0,72-es nyugdíjszorzó tartozik, így az induló nyugdíj 212 ezer forint. (Hosszabb szolgálati időhöz, magasabb nyugdíjszorzó tartozik.)
