Gulyás Gergely a mai kormányinfón bejelentette, hogy a kormány meghosszabbítja a kamatstopot, hat hónappal, azaz a lejárat 2026. június végére tolódna. Ezzel mintegy 273 ezer családnak kell továbbra is kevesebbet fizetnie a jelzáloghitelére. De mennyit nyer ezzel egy átlagos család és mennyibe kerül ez a bankoknak? Mi történne, ha a kamatstopot kivezetnék?
Mi is az a kamatstop?
A kamatstopot az emelkedő infláció, növekvő pénzpiaci hozamok miatt hívták életre. Ezek a hozamemelkedések ugyanis alapesetben igen gyorsan beépültek volna a piaci kamatozású, gyakrabban változó, úgynevezett referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású jelzáloghitelek kamatába, ami miatt a havi törlesztőrészletek is megemelkedtek volna.
Kezdetben, 2022 január elsejétől ezen kamatemelés alól a legfeljebb egy évig fix kamatozású, referencia-kamatlábhoz kötött jelzáloghitelek mentesültek. Majd a lízingekre is kiterjesztették az intézkedést, végezetül 2022 november elsejétől a 3, 4 és 5 évig fix kamatozású jelzáloghiteleke is érvényessé vált a kamatstop.
De mit jelent maga a kamatstop? Ezt egy 3 havonta változó, referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású lakáshitel példáján keresztül mutatják be a Bankmonitor szakértői. A kérdéses hitel kamata alapvetően két részből áll:
- Az egyik a referenciamutató, ez adott esetben a 3 havi BUBOR lehet. Ez a mutató azt mutatja meg, hogy a bankok milyen kamat mellett lennének hajlandóak kölcsönt adni egymásnak 3 hónapos futamidőre. A hitelhez kapcsolódó referenciamutató értéke 3 havonta változhat, konkrétan ilyen időközönként felveszi a 3 havi BUBOR aktuális értékét. Ezen változás miatt a hitel teljes kamata is módosulhat.
- A másik elem a kamatfelár. Ezen elemmel még pluszban megnövelik a referenciamutató értékét, így megkapható a kölcsön teljes kamata. A kamatfelár értéke is módosulhat a szerződésben rögzített időközönként (3, 4, 5, vagy épp 10 évente), de lehet akár a futamidő végéig fix érték is.
A kérdéses kölcsön kamata tehát 3 havonta módosulhat egy piaci mutató, a BUBOR értékének megfelelően. Ezt a kamatváltozási folyamatot írja felül a kamatstop intézménye. Az ott meghatározottak alapján ugyanis a referencia-kamatlábhoz kötött hitelek esetében kamatfordulókor mindig a referenciamutató 2021. október 27-ei értékéből kell kiindulni. Azaz a példában szereplő kölcsön kamata nem módosulhat 3 havonta az aktuális piaci hozamok alapján, ugyanis a kamat meghatározásakor egy korábbi, fix időpontban érvényes értékből kell kiindulni.
Nem is kell említeni, hogy ezen korábbi időpontban, 2021. október 27-én a referenciamutatók értéke jóval kedvezőbb volt, mint az azt követő időszakban, vagy akár a jelenlegi időpontban.
Hirdetés
Hirdetés
Mekkora segítséget jelent a kamatstop jelenleg?
Az MNB 2025. májusi jelentése alapján mintegy 286 ezer darab olyan hitel van, amely érintett a kamatstoppal. Az összvolumen 1200 milliárd forint. (Az azóta eltelt idő alatt valamelyest csökkenhetett a kamatstoppal érintett hitelek száma, emiatt említhetett Gulyás Gergely 273 ezer családot.)
A kamatstop miatt ennyi hitelre kellett, kell mind a mai napig kisebb összeget fizetni havonta. Természetesen a tényleges kamatelőny függ attól, hogy mekkora, milyen kamatozású pontosan a hitel. A korábban említett 3 havi BUBOR-hoz kötött kamatozású jelzáloghitelnél a kamatstop miatt a BUBOR, vagyis a referencia mutató értéke 2,02 százalékon lett rögzítve (ez a 2021. október 27-ei érték). A mutató aktuális értéke 6,50%, vagyis a kamatstop miatt mind a mai napig évi 4,48 százalékponttal kisebb a kérdéses hitel kamata.
Ráadásul ez a különbözet a magasabb infláció, alapkamat időszakában még jelentősebb volt. A 3 havi BUBOR értéke meghaladta az évi 16 százalékot is 2022 végén, 2023 elején, ebben az időszakban a kamatstop miatt 14 százalékponttal is kisebb lehetett a hitelkamat.
A kamatkülönbség egy érdekes, fontos dolog, de nem igazán kézzelfogható, jó eséllyel mindenkit az érdekel, hogy kamatstop miatt ténylegesen mennyivel csökkent egy hitel havi törlesztőrészlete.
Ezt is egy példán keresztül lehet a legjobban szemléltetni. Tételezzük fel, hogy egy 3 havonta változó kamatozású lakáshitelből 6 millió forint volt a fennálló tartozás 2022. januárjában, a hátralévő futamidő pedig 10 év. A kölcsön esetében a referencia-kamatlábra még 3% fix kamatfelár rakódott.
Így a hitel kamata a kamatstop ideje alatt 5,02%, a havi törlesztőrészlet pedig 63 968 forint. Ezzel szemben a referencia-kamatláb jelenlegi értékéből kiindulva a kérdéses hitel kamata 9,50% lenne, míg a havi fizetnivaló a kamatstop év végi lejárata esetén jövő januártól 72 238 forint lenne. Vagyis a kérdéses ügyfél a kamatstop fél éves meghosszabbításával havonta 8540 forintot, összességében 51 241 forintot nyer. Ez nagyságrendileg 11,5 százalékos megtakarítást jelent.
Ha egyáltalán nem lett volna kamatstop, akkor a kérdéses 54 hónapos időszak alatt a hitel törlesztőrészlete 69 820 forint és 110 1511 forint között mozgott volna. (A legnagyobb törlesztőket 2023. tavaszán kellett volna fizetni a kérdéses hitelre.) A teljes kamatstop tehát 2026. június 30-ig, azaz az újabb tervezett hosszabbítás végéig 1 274 025 forint megtakarítást eredményez a példában szereplő adósnak.
Mennyi ügyfél kerülne bajba, ha nem hosszabbítanák meg a kamatstopot?
Alapvetően a fenti példában szereplő átlagos hitelre a kamatstop hosszabbítása nélkül a jövő évtől kicsivel több, mint 8500 forinttal kellene havonta többet fizetni. Ez azért nem tűnik olyan őrületesen nagy tehernek az adósok számára.
Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy minden érintett adós más-más helyzetben van, számos családot sokkal komolyabban érintene a kamatstop kivezetése.
Az MNB májusi adatai alapján nagyságrendileg 16 ezren kerülhetnének nehéz helyzetbe a kamatstop nélkül, az érintett hitelállomány akkori összege 137 milliárd forint volt. Ezen hiteleknél a magasabb fennálló tartozás és vélhetően a hosszabb futamidő miatt a kamatemelkedés hatása is nagyobb lenne.
Azt tekinti az MNB sérülékeny, veszélyeztetett csoportnak, akiknél a törlesztő legalább 5 ezer forinttal emelkedne és a törlesztőrészlet elérné a család fizetésének a felét.
Mennyiben kerül a bankoknak a kamatstop?
A jegybank májusi elemzése alapján a kamatstop évekre bontva az alábbi bevételkiesést jelentette a bankszektor számára:
- 2022-ben 86 milliárd forint ez az összeg
- 2023-ban 213 milliárd forint ez az összeg
- 2024-ben 86 milliárd forint ez az összeg
- 2025 első felében 28 milliárd forint ez az összeg
A 2025. második félévében és a bejelentés alapján 2026. első félévében is megmarad ez az intézkedés. A kamatkörnyezet 2025. első félévéhez képest nem változott, így 28-28 milliárd forintos bevételkieséssel lehet kalkulálni a két időszakra is. Így a kamatstop miatt a bankszektor teljes bevételkiesése 2022. január elseje és 2026. június 30. között nagyságrendileg 460-480 milliárd forintra tehető.
Ez az ár nyilván megjelenik akkor, amikor a bankszektor stabilitásáról, a fejlesztésre szánt pénzekről szó esik. De azért a kamatstop kivezetésével nehéz helyzetbe kerülő 16 ezer család még akkor is egy komoly csoportnak tekinthető, ha a teljes lakossági hitelállományon belül nem tesznek ki jelentős részt.
