Október elsejétől SZJA mentessé válnak a háromgyermekes édesanyák. De hogyan lehet ezt igénybe venni? Mennyi plusz jövedelmet jelent ez? És mit érdemes ezzel az extra bevétellel kezdeni?
Kell valamit tenni az adómentességért?
A magyar kormány adópolitikájának soron következő lépése a háromgyermekes anyák SZJA mentessége, ami október elsejétől lép életbe. Ez éves szinten többszázezer forint extra jövedelmet jelenthet családoknak, így érdemes azzal foglalkozni, hogy hogyan férnek hozzá ehhez a pénzhez, illetve mihez kezdenek vele. Az első és legfontosabb kérdés, hogy kell-e valamit tenni az adómentességhez?
Alapvetően ennek két módja van.
- Az egyik opció, hogy most nem csinálnak semmit az érintettek. Ebben az esetben minden úgy megy tovább mintha semmi se történt volna, egészen a jövő évi adóbevallásig, ahol a háromgyermekes anyák tudják jelezni a jogosultságunkat. Ha ezt megteszik, akkor egy összegben megkapják az addig befizetett SZJA-t.
- A másik opció az, hogy most jelzik a munkáltatónak a jogosultságukat egy adóelőleg nyilatkozat leadásával. Ezt megtehetik a NAV nyomtatványkitöltőjén keresztül, vagy a munkahelyükön érdemes érdeklődni. Ha ezt megteszik, akkor a következő fizetésük már SZJA levonása nélkül fog érkezni.
Hirdetés
Hirdetés
Mennyivel nő a családok jövedelme?
Alapesetben a bruttó fizetést két tétel csökkenti: az SZJA (15%) és a társadalombiztosítási járulék (18,5%). Ha a nők bruttó átlagbérét vesszük figyelembe, ami a KSH adatai szerint 2025 első félévében 635 564 forint, akkor ez a két tétel 95 335 forint és 117 579 forint. Ez azt jelenti, hogy egy átlagbért kereső háromgyermekes édesanya akár 95 335 forinttal többet vihet haza október elsejétől az SZJA mentesség miatt, ami éves szinten több mint egy millió forint.
Itt fontos megjegyezni, hogy nem mindegy, hogy egyedülálló anyukáról van-e szó. Ha nem, akkor át kell gondolni, hogy a családi adókedvezmény kinek a fizetéséből jöjjön le. Ugyanis, ha az adókedvezmény is az anyuka nevén van, akkor a családi adókedvezmény és a visszatérítendő SZJA összege meghaladná a befizetett adót.
Egy átlagbért kereső édesanyának 243 835 forint járna összesen adóvisszatérítésként (adókedvezmény és SZJA mentességből), míg az befizetett járulékok összege 212 914 forint. Így több mint 30 000 forint támogatás veszne el havonta. Emiatt, ha a szülők együtt nevelik a gyermekeiket, akkor érdemes a családi adókedvezményt az apának felvenni, így optimalizálni a támogatások mértékét.
Mire érdemes felhasználni a plusz jövedelmet?
Természetesen a támogatás mértéke a fizetés függvényében mozog, így nem lehet mindenkire igaz tanácsot adni. Ennek ellenére az alábbiakban az átlagfizetéssel számolva a Bankmonitor szakértői megnéztek pár területet, ahol hasznosítani lehet ezt az extra jövedelmet.
Családi költségvetés rendezése
Mielőtt bárki hitelben vagy plusz megtakarításban gondolkozna, érdemes megvizsgálni a családi költségvetést, és az esetleg havonta hiányzó összeget vagy nélkülözést ebből a pénzből fedezni. Ha a mindennapos költségek nincsenek fedezve, vagy az életszínvonalból jelentősen engedni kell, akkor fontosabb a jelenben gondolkozni, mint jövőbeli célokra fókuszálni.
Nagyobb törlesztőrészlet, magasabb kölcsönösszeg
Ha a mindennapi büdzsé rendben van, akkor érdemes átgondolni, hogy van-e valami nagyobb célja a családnak. Ha van, akkor a havi megtakarítás mellett járható út a hitelfelvétel is, amelyből azonnal megvalósítható a kérdéses cél. Tekintve, hogy a család havi nettó bevétele megemelkedett, az abból bevállalható havi törlesztőrészlet is magasabb lehet. Ha például Otthon Start hitelben gondolkozik valaki, és a nettó fizetése 40%-át hajlandó törlesztőrészletre szánni, akkor a következő módon alakulnak át a lehetőségei:
- Az anya átlagbért keres, és jelenleg nem ő veszi fel a családi adókedvezményt. A felvehető Otthon Start összege SZJA mentesség nélkül 3% kamattal, 20 éves futamidőre: 30 483 363 forint (havi törlesztő: 169 060 forint).
- Ugyanezen anyuka az SZJA mentesség mellett már jobb helyzetbe kerülne, hiszen a felvehető Otthon Start összege 37 359 340 forintra nőne (havi törlesztő: 207 195 forint).
Magyarul, az SZJA mentességből való bevételnövekedés miatt 6 875 976 forinttal több hitelt tudunk felvenni. Ez már jelentős összeg ahhoz, hogy nagyobb vagy jobb állapotú ingatlan is elérhető legyen a család számára, feltételezve a kellő önerőt. Ha pedig otthon startra nem jogosultak, akkor is 4,9 millió forinttal magasabb összegű, 7%-os kamatozású, 20 év futamidejű piaci lakáshitelt tudnak felvenni, mint az adómentesség nélkül.
Előfordulhat, hogy a család más összeget tud/szeretne a törlesztőrészletre szánni. A bankok szabályain is múlik, hogy mekkora havi fizetnivaló vállalható a nettó fizetés függvényében, azonban ami biztos, hogy nettó 600 000 forintos jövedelem alatt a részlet nem haladhatja meg az igénylők nettó fizetésének a felét.
Tegyünk félre középtávú céljainkra
Természetesen a plusz bevételből valamilyen megtakarítás is indítható, ezzel megvalósíthatóvá válhatnak jövőbeli célok. Elsőként érdemes megnézni, hogy középtávon, 5-10 éves távlatban mit lehet kezdeni és elérni a plusz bevétellel.
Mit érdemes annak tennie, aki ilyen távon szeretne lakást vásárolni, azonban ehhez nincs meg a szükséges önereje? Az egyik ígéretes befektetési lehet egy lakástakarék-pénztár. Ez egy stabil befektetési lehetőség arra az esetre, ha valaki szeretne lakáscélra, vagyis lakásvásárlásra vagy felújításra félretenni.
Aki 8 évre leköti a pénzét, az akár 11 277 032 forintot is ki tud venni a végén. Ez akkor elérhető, ha minden hónapban 90 000 forintot tesz félre valaki, ami az átlagkereset mellett a teljes plusz bevétel megtakarítását jelenti. Azonban, ha csak 50 000 forintot szánna havonta erre, akkor is 6 265 008 forintot tudna kivenni a megtakarítási idő végén, amely tud önerőként szolgálni egy jövőbeli lakáshitelhez. Fontos kiemelni, hogy ez a befektetési mód csak lakáscélra használható, így, ha nem ez a cél, nem ez a megtakarítási forma lesz megfelelő.
Szabad felhasználásra vannak egyéb befektetési módok, ha valaki például a fiatal gyermekének szeretne félretenni. A babakötvény mellett jó választás lehet egy megtakarításos életbiztosítás, amely egyszerre funkcionál biztosításként és befektetésként is.
Az úgynevezett unit-linked életbiztosítás keretén belül befektetési jegyekhez hasonló eszközöket vásárolnak, aminek a hozama a kiválasztott befektetési alap kockázatától is függ. Érdemes megjegyezni, hogy az életbiztosításoknak költségük is van: a TKM (teljes költségmutató) éves szinten 2-5% körül alakul átlagosan, ennyivel csökken a nettó hozam.
A költségeloszlás nem egyenletes, a befektetési idő elején jóval magasabbak a díjak, ami korlátozhatja a befektetés likviditását. A kezdeti időszakban előfordulhat, hogy a befektetés megszűntetése esetén még a befizetett összeget sem kapja vissza a megtakarító. Ugyanakkor előnye, hogy 10 éves megtakarítási időtávon az elért nyereség már adómentes lehet. (5 év után pedig csökkentett adó vonatkozik rá.)
Ha ennél flexibilisebb befektetést szeretnénk, akkor szóba kerülhet a legtöbb banknál már elérhető rendszeres megtakarítási modell is, amelyben az ügyfél kockázatvállalásának megfelelő befektetési jegyeket vásárolnak rendszeresen a megtakarított pénzből.
Felkészülés a nyugdíjas évekre
Aki ennél is hosszabb távban gondolkodik annak már a nyugdíjas évei lebeghetnek a szeme előtt. A nyugdíjas évekre érdemes minél hamarabb elkezdeni félretenni, hiszen az állami ellátás várhatóan nem lesz elegendő. Az alacsony kockázatú nyugdíjbefektetések körülbelül 3 százalékos reálhozamot ígérnek évente, vagyis ennyivel növelik értéküket az infláció mértéke fölött.
Ha valaki elkezdi 35 évesen a frissen szerzett plusz jövedelmet félretenni, akkor mai értéken nagyjából 55 550 000 forint jöhet össze a nyugdíjas évekre (a korábban említett reálhozamok mellett). Akkor sincsen semmi gond, ha nem a teljes plusz bevételt teszi félre valaki, hiszen reálértéken nézve akkor is körülbelül 27 750 000 forint megtakarítás gyűlik össze, ha csak az SZJA mentességből származó bevétel felét fordítja erre a célra.
A nyugdíjmegtakarítások mellé állami támogatás is járhat az adott évi befizetések után. De ez a személyi jövedelemadóból igényelhető vissza, aki ilyet nem fizet, az nem tud élni ezzel a lehetőséggel. Annak sem kell lemondania a plusz pénzről, aki már nem fizet ilyen adót – például mert 3 gyermekes édesanya -, ugyanis más közeli hozzátartozó is köthet rá egy nyugdíjbiztosítást. Így a hozzátartozó tudja a személyi jövedelemadójából visszaigényelni a támogatást, a biztosítás kedvezményezettje, vagyis a megtakarítás felhasználója pedig a másik fél lehet. (Például házastársak esetén szokott ez egy működőképes megoldás lenni.)
Összegzés
Október elsejétől a háromgyermekes édesanyák komoly extra jövedelemhez jutnak az SZJA mentesség miatt. Ahhoz, hogy ez a pénz legjobban hasznosuljon, át kell gondolni rövid és hosszútávú pénzügyi helyzetüket és céljaikat. Ettől függően érdemes az extra jövedelmet felhasználni, legyen az kölcsönösszeg bővítés, középtávú célra való készülés, vagy nyugdíjmegtakarítás.
