Egyáltalán nem véletlen, hogy a legnagyobb, leglátványosabb és persze legdrágább megaprojekteknél szinte mindig elszállnak a költségek, csúsznak a határidők, ráadásul végül még az előre kalkulált hozamok sem teljesülnek. De akkor miért költi az emberiség ezekre a pénzét évszázadok óta? Ezt a kérdést boncolgatja az Alapblog írása.
Egészen elképesztő, hogy világszerte évente körülbelül a globális GDP 8 százalékát költi az emberiség úgynevezett megaprojektekre, vagyis egyáltalán nem mindegy, milyen hatékonysággal valósulnak meg ezek. Megaprojektnek – a közgazdászok definíciója szerint – az egymilliárd dollár feletti költségvetésű, több évig tartó, állami és privát szereplők közreműködésével megvalósuló komplex beruházások számítanak, amelyek legalább 1 millió ember életére vannak hatással. Ezért aztán az óriásberuházások többsége közlekedési (híd, alagút, autópálya, vasúti pálya stb.), energetikai (erőmű például) projekt, vagy valamilyen jelentős sporteseményhez kapcsolódó fejlesztés.
Bent Flyvbjerg, az Oxfordi Egyetem professzora több mint ezer megaprojekt vizsgálatából arra a következtetésre jutott, hogy tízből csupán egy ilyen beruházás tudja tartani az eredeti költségtervet, de a határidők csúszása és a várt hozamszint elmaradása is általános. A vasúti beruházások esetében például világviszonylatban 100 százalékos volt a felültervezés, vagyis átlagosan fele annyian használták végül a megépült közlekedési infrastruktúrát, mint amivel előzetesen kalkuláltak.
Ha kíváncsi vagy, hogy a világ óriásberuházásai közül melyik vezeti az aktuális költségtúllépési toplistát, olvasd el az Alapblog „Nem minden jó, ami drága” írását. Eláruljuk, van egy magyar projekt is az elitligások között!
Azért, mert az óriásberuházásoknál nem számítanak a költségek, Neked még érdemes a számodra legjobb lakáshitelt megkeresned! Hasonlítsd össze az aktuális ajánlatokat Lakáshitel kalkulátorunk segítségével!
