Nap mint nap hallani az egyes árfolyamokról, hogy éppen gyengülnek, vagy erősödnek egy másik pénznemhez képest. Így van ez napjainkban a sokat emlegetett forint-euró párossal is, miszerint a magyar fizetőeszköz komoly ingadozásba kezdett idén márciusban. De mit is jelent ez pontosan? Milyen árfolyamtípusokat kell megkülönböztetnünk? Hol lehet ennek jelentősége?
Mi a forint árfolyama?
Az árfolyam tulajdonképpen az az átváltási arányt kifejező ár, amin az egyik fizetőeszközt egy másikra át lehet váltani. Például 1 euró a 2022.03.21-én 373-375 Ft-ra cserélhető. Az árfolyamra a globális devizapiacokon a kereslet és a kínálat is hatása van.
Nemzetközi ügyletekben az árfolyam mértéke mindig meghatározó, ugyanis az értékesítendő szolgáltatás vagy termék ellenértékét egy eltérő, külföldi fizetőeszközben kell megállapítaniuk a feleknek. Az aktuális árfolyam pedig jelentősen befolyásolja az eladók bevételét, illetve a vevők kiadásának mértékét is.
Ha például egy külföldi webshopról szeretnénk rendelni és a kiszemelt termék ára euróban van megadva, akkor ahhoz, hogy forintban ki tudjuk fejezni az értékét, át kell váltanunk a vételárat a magyar fizetőeszközre. De milyen arányban lehet átcserélni a hazai és a külföldi fizetőeszközt? Ezt határozza meg az árfolyam. De melyik árfolyam? Hiszen a forint-euró összefüggésében is számtalan különböző árfolyamról lehet hallani.
Hirdetés
Hirdetés
MNB középárfolyam, bankközi árfolyam
Az MNB minden hétköznap (ha az munkanap) 11 órakor teszi közzé az aktuális, hivatalos deviza középárfolyamot. Fontos, hogy ez „csak” a jegybank által meghatározott árfolyam, jó eséllyel az adott napon nem tudunk ezen árfolyamon külföldi fizetőeszközt vásárolni, vagy épp eladni. Inkább egyfajta iránymutatásként szolgálhat, megadja, hogy átlagosan milyen arányban lehet adott napon a forintot a külföldi fizetőeszközre átváltani. Ez az átváltási arányszám naponta változhat, hiszen minden munkanapon jegyez az MNB árfolyamot.
A bankközi árfolyam is egyetlen számadat, ezen az árfolyamon sem tudunk váltani. Ez azonban folyamatosan, napközben is frissül így az aktuális trendeket, irányokat is láthatjuk.
Valuta, deviza és a körülöttük keringő „pletykák”
A köztudatban sok tévhit él a két, árfolyamhoz kapcsolódó fogalom kapcsán. Szokták őket keverni, vagy éppen azt feltételezni, hogy a valuta a hazai fizetőeszközt jelenti, a deviza pedig a külföldieket. Ez ugyanakkor tévedés, hiszen a valuta mindig azt a fizetőeszközt (készpénzt) jelenti, amelyre a saját hazai fizetőeszközödet váltod. Ha tehát valutát szeretnél, akkor a forintot át kell váltanod egy pénzváltóban egy másik ország fizetőeszközére. Ugyanakkor egy külföldi számára a saját hazai fizetőeszköze nem valuta, így ha Magyarországon tartózkodik, akkor számára a forint lesz valuta, amikor pénzt vált.
Ezzel szemben a deviza körül általában még nagyobb a tanácstalanság. Ez ugyanis valamilyen külföldi pénznemben értendő tartozás, vagy pénzhelyettesítő eszköz, tehát a valutával ellentétben nincs fizikai formája. Ilyen lehet például a csekk, váltó, vagy valamilyen folyószámla-követelés.
A legtöbb banknál van lehetőségünk deviza számlát nyitni. Hazánkban a forintszámla a leggyakoribb, de sokan használnak például euróban vezetett fizetési számlákat is. Ennek lényege, hogy ha tranzakciók azonos pénznemben történnek, mint amilyen számláé, akkor a tulajdonosának nem kell a deviza vételi és eladási árfolyamának különbségével számolnia, vagyis nincs pénzváltás, ami esetlegesen plusz költséggel járhat.
Vételi és eladási árfolyam
A bankoknál történő pénzváltáskor fokozottan figyelnünk kell, mert itt valuta és deviza vételi- és eladási árfolyamokkal is találkozhatunk. A pénzváltókban ugyanakkor általában csak valuta árfolyamokról beszélhetünk, amelyek lehetnek eladási vagy vételi árak.
A valuta eladási árfolyam az az ár, amin a pénzváltó, vagy bank a számunkra valutát ad el. Minél kisebb ez az árfolyam, annál jobban járunk. Például, ha forintunk van és eurót szeretnénk vásárolni, akkor az eladási árfolyam lesz számunkra a mérvadó.
A valuta vételi árfolyam az, amin a pénzváltó hajlandó tőlünk megvásárolni a valutát, amelyért cserébe az árfolyamnak megfelelő összegű forintot ad. Minél nagyobb az értéke, annál kedvezőbb számunkra. Ha például eurónk van és forintra szeretnénk váltani, akkor a vételi árfolyam lesz számunkra érdekes.
Ezt a két típust a pénzváltók illetve a bankok határozzák meg a középárfolyam alapján, aszerint, hogy mennyi hasznot szeretnének realizálni az egyes pénzváltásokon, amelyekhez a pénzváltókban ezen felül jellemzően plusz kezelési költség is társul. Ez azt jelenti, hogy a bank, pénzváltó drágábban ad el számunkra egy eurót – más valutát -, mint amennyiért tőlünk megvásárolja.
Nemcsak valutát, de devizát is van lehetőség váltani, ez természetesen a bankokban valósulhat meg, virtuális módon. Deviza vétel esetén a bank a számlánkon lévő külföldi devizanemben tartott pénzt váltja át forintra. Deviza eladáskor pedig a számlán lévő forintot válthatjuk át egy külföldi devizanemre.
Gondban lehetünk tehát, ha nem vagyunk tisztában a vételi és az eladási árfolyam közötti különbségekkel, hiszen egy nagyobb összegű pénzváltásnál komoly különbséget jelenthet, ha a pénzváltó, vagy bank ártábláján rossz oszlopot tekintünk mérvadónak.
Ezen kívül az egyes pénzváltók és bankok átváltási árfolyamai is jelentősen eltérhetnek, valamint a felszámított kezelési költségeké is, így pénzváltás előtt érdemes alaposan tájékozódni, hogy hol milyen árfolyamokra és járulékos költségekre számíthatunk.
Befektetés devizában? Attól függ, mit bír el a kockázattűrő képességed!
Ahogy korábban is szó volt róla, idén márciusban hatalmas ingadozás jellemezte a forintot az EUR árfolyamához képest. Ez érthető, hiszen a jelenlegi gazdaság környezet különösen képlékeny. Ugyanakkor a forint egy hete masszívan kezd magához térni, és napok óta tartja visszaerősödött szintjét.
Joggal merülhet fel a kérdés: Megéri-e most eurót vásárolni? Ha kíváncsi vagy a részletekre, olvasd el a Bankmonitor szakértőinek elemzését a témában!
